Manapság divat lefitymálni az újságírók munkáját, mert sokan úgy vélik, a firkászok már tulajdonképpen csak a propaganda részei, pró és kontra. Az Index szerkesztőségi munkájának lehetetlenné tétele példázza azonban legjobban, hogy a szakmaiság olyan érték, amelyet értékelnie kellene a hatalom birtokosainak is. Ha ugyanis eltűnik a megszokott logó mögül az elvárt színvonalú tartalom, akkor a nagy haszonnal kecsegtető hadizsákmány elveszíti minden értékét.
Fotó:24.hu
A hírek szerint elég vontatottan halad az „új Index” újságírói gárdájának megszervezése. Nem csoda, ha a szakmai hírnevükre valamit is adó újságírók ódzkodnak beállni a sorba azok után, hogy a kormány végrehajtói tulajdonosi vitának álcázott hatalomátvételt hajtottak végre az ország legolvasottabb hírportáljánál. Az erkölcsi aggályokon kívül az is távol tartja a kollégákat a kihívástól, hogy egy nívós szakmai szinthez fogják mérni a teljesítményüket, ha mégis engednek a toborzók csábításának.
Persze, nyilván vannak olyan propagandisták, akik szívesen átfazoníroznák az Indexet, és csinálnának belőle az Origóhoz hasonló szervilis médiát, ám Orbán és köre sokkal többet várt az ismert és elismert hírportál megszerzésétől. A Fidesz számára ugyanis nem hozna túl sok hasznot, ha besoroznák az Indexet a kormányt ajnározó (és szükséges esetekben mosdató) médiahadseregbe, ugyanis egyrészt ilyenekből van már egy szakajtóval, másrészt a portál olvasótáborának szimpátiáját ezzel a módszerrel nem tudják elnyerni.
Ennek abszurditását úgy érzékeltetnénk, hogy ehhez hasonló helyzetet idézne ez elő, ha egy iskolában minden tanár felmondana, így a portásokkal, takarítókkal, a konyhás nénikkel és a karbantartó bácsikkal helyettesítenék őket.
Merthogy a végső cél az (lenne), hogy az Index egy lassú, szinte észrevétlen hangsúlyeltolódással magához édesgesse azokat pártsemleges, esetleg ellenzéki érzelmű olvasókat, akiket egy direkt arculatváltással csak elijesztenének. Most igazolódik be ugyanakkor a szerkesztőség döntésének helyessége, ugyanis ha hagyták volna lassan ledarálni az újságírói gárdát, és lényegében asszisztáltak volna ehhez a folyamathoz, most kényelmes helyzetben lenne a lap szellemiségének átalakításával megbízott csapat.
A helyzet annyira kétségbeejtő, hogy az Index hirdetéseit szervező, vagyis a pénzt felügyelő cég, az Indamédia segítségére szorul az átszervezésért felelős csapat. Itt Orbán Viktor egyik kedvenc médiakádere, Vaszily Miklós tartja kezében a szálakat, aki az Indamédia tulajdonában álló blogszolgáltató, a blog.hu szerzőire támaszkodva vészelné át azt az időt, amíg nem tud új gárdát toborozni a felmondott újságírók helyére. Tudni kell, hogy az itt publikáló bloggerek döntő többsége ingyen gyárt tartalmakat, vagyis lényegében szellemi közmunkások segítségét venné igénybe a szerkesztőséget elfoglaló csapat.
Azok, akik nehezen tudják követni a fenti okfejtést, ne magukban keressék a hibát, ugyanis a helyzet annál is sokkal bonyolultabb, mint ahogy az a fentiekben leírtuk. A lényeg viszont az, hogy az Index szellemiségét meghatározó címlapot azok az újságírók készítették, akik most távoznak a szerkesztőségből, így új gárda hiányában lényegében külsős szerzők írásaival szeretnék megtölteni a legfontosabb és legolvasottabb felületeket. Ennek abszurditását úgy érzékeltetnénk, hogy ehhez hasonló helyzetet idézne ez elő, ha egy iskolában minden tanár felmondana, így a portásokkal, takarítókkal, a konyhás nénikkel és a karbantartó bácsikkal helyettesítenék őket.
Fotó: index.hu
Ezzel persze nem a bloggereket minősítjük (hiszen e sorok is a blog.hu-n jelennek meg), hanem azt a módszert ítéljük el, amellyel a kormány végrehajtói ledaráltak egy szakmailag elismert, a politika sikamlós terepén óvatosan, körültekintően működő szerkesztőséget. Ezzel kínos helyzetbe hozzák a bloggereket, saját magukat, de a legrosszabbul azok az újságírók jártak, akik a kormány nyomulásának következményeként elveszítették a munkájukat. Egyszóval, vannak tanulságai a történetnek, de Orbán Viktor világképébe eddig se nagyon fért bele, hogy visszafogja magát, amikor valamit meg akar szerezni magának. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha nem adják el neked azt a lovat, amelyet kinéztél magadnak a vásárban, akkor legalább mérgezd meg, nehogy másé legyen.”