„Szőke, kékszemű, árja faj” – hirdeti egy szegedi épületen egy felirat valakinek vagy valakiknek a vágyát. A neonáci hirdetmény nem vitte át a közvélemény ingerküszöbét, hiszen hónapok óta ott díszeleg a falon. Vendégszerzőnk, Tóth Andrea azonban ennél mélyebbre ás: szerinte a Jobbikra és más szélsőséges erőkre nagyon oda kell figyelni a közeljövőben.
Fotó: nol.hu
A napokban több hírportál arról számolt be, hogy a Jobbik frissen megválasztott mezőtúri képviselője a cigányok kivégzéséről, politikusok felakasztásáról posztol. Például golyót adna segély helyett a romáknak. Vona Gábor pártelnök ezután arra kötelezte a véleményét leplezetlenül közlő párttársát, hogy költözzön pár napra a Jobbik roma származású hajdúszoboszlói elnökéhez. Egy jobbikos roma elnök is megérne egy külön misét, de sokkal fontosabb, hogy elsöprő győzelmet aratott Kötél János a mezőtúri időközi választáson A cigányozó jobbikos 55 százalékkal (246 szavazat) akadály nélkül nyerte a választást, míg fideszes ellenfele, Pete Lajos csupán 37 százalékot (166 szavazat) kapott. Úgy tűnik tehát, hogy a gyilkosságoktól sem visszariadó képviselő vállalhatatlan üzenete a mezőtúriak esetében is az ingerküszöb alatt maradt, ami nagyon árulkodó az ország közállapotait és a Jobbikhoz való viszonyulását tekintve. A párt eleve kettős kommunikációt folytat: az országgyűlésben ülő frakció mára már sokkal konszolidálódott kommunikációt folytat, mint korábban, de egyes tagjainál lépten-nyomon kilóg a lóláb, ráadásul a neonáci megnyilatkozásaik rendre következmények nélkül maradnak. Azt ugyanis naivitás hinni, hogy Hajdúszoboszlón, az évek óta gyűlöletbeszédet folytató Kötél János majd megtér, és keblére öleli a romákat, amelyekre csupán passzív, segélyekre váró, fölösleges, homogén csoportként tud tekinteni.
Sokkal nagyobb gond, hogy a saját belső viszályaival foglalatoskodó Fidesz prominensei a Jobbik kirohanásainál rendre hallgatnak, és szótlanul tűrik, amikor képviselőjelöltjeiket sorra kiüti a radikális párt. Fidesz magára hagyta ebben a kérdésben a választókat, így nem csoda a jobb kommunikációs stratégiával rendelkező Jobbik előretörése.
Három évvel ezelőtt a Raoul Wallenberg emlékév tiszteletére számos programot szerveztek országszerte. Középiskolások számára Budapesten és négy vidéki helyszínen, köztük például Szegeden vetélkedőt is rendeztek, melynek az volt a célja, hogy a diákok feldolgozzák a magyarországi holokauszt témáját, az embermentők tevékenységét. Emellett egy vándorkiállítást is útnak indítottak elsősorban az egyetemi városokba, köztük Szegedre is. A program során kiderült: manapság a fiatalok – főleg vidéken - szinte semmit sem tudnak Wallenbergről és a holokausztról is kevés ismerettel rendelkeznek. A tankönyvekben is mindössze egy-két mondat erejéig esik szó a svéd diplomatáról. A szervezők azt is tapasztalták, hogy a Jobbikkal „minőségi változást” történt a közbeszédben, amelyben szerintük legitimitást nyert az antiszemita, rasszista nyelvhasználat.
Fotó: Tóth Andrea
Nagyjából ezt támasztja alá Kovács András szociológus, Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Egyetem munkatársának legfrissebb reprezentatív felmérése is. A tudós tizennyolc éve kutatja, hogyan alakul az antiszemita, rasszista beállítódás a magyar társadalomban. A kutató szerint a számszerű kiugrások hátterében a „Jobbik-hatás”áll: azaz nem feltétlen a zsidókat elutasítók aránya nőtt meg hirtelen, hanem azoké, akik bevallották zsidóellenes érzéseiket, köszönhetően többek közt annak, hogy szerinte az antiszemita, rasszista retorikát is nyíltan használó Jobbik bátorította azokat, akikben korábban is volt ellenszenv, de nem mondták ki eddig.
Ráadásul Kovács kutatásai szerint nőtt azok száma, akik túlzottnak tartják a vészkorszak áldozatainak számáról általánosan elfogadott becsléseket, és a korábbi évekhez képest sokkal többen vannak azok, akik szerint a zsidók előnyöket próbálnak kovácsolni a szenvedéseikből. Kovács András kutatása szerint manapság a magyar társadalom kétharmada meg van győződve arról, hogy a világháború alatt a magyarok is szenvedtek annyit, mint amennyit a zsidóság.
Azt nem tudni, hogy pontosan mi vezérli a Jobbikot, de azt már látszik, hogy egyes tagjai a rasszista, antiszemita nyelvhasználaton kívül metakommunikatív eszközökkel is operálnak. Ez mutatja a XIII. kerületi közgyűlés Schweitzer rabbi halálának megemlékezéskor történések is. A polgármester arra kérte a képviselőket, hogy egyperces, néma felállással adózzanak Schweitzer József emlékének. Mindenki felállt, kivéve Benke Lászlót, aki ülve maradt. Hiába szólította fel a teljes képviselő-testület a jobbikos képviselőt, hogy mondjon le mandátumáról, ezt nem tette meg. Pártja is csak annyit fűzött hozzá, hogy mindez képviselőjük magánvéleménye volt, és nem terveznek semmi retorziót ellene. A következmények tehát, megint elmaradtak. A nagy kérdés, hogy a csökkenő népszerűséget mutató kormányzó párt a jövőben is némán tűri-e a népszerűségi listán jelenleg második helyen álló Jobbik hasonló megnyilvánulásait. Ha igen, akkor sötét jövő elé nézünk.
Tóth Andrea
