Sokaknak jó üzlet az Európai Unió határát védeni. A politika hisztériát tud kelteni menekültáradatot vizionálva, az embercsempészek zsíros fizetség ellenében vezetik át a határon a szerencsétlen menekülteket, ideát pedig taxisok, vasutasok, valutaváltók húzzák le a megspórolt pénzükkel útnak induló koszovóiakat. Persze nem húz mindenki hasznot ebből a bizniszből, a helyiek például sokszor előzékenyen segítenek útbaigazítani az arra tébláboló menekülteket, akik a közhiedelemmel ellentétben általában barátságosak és több nyelven beszélnek.
Fotó: Szincsok György
A határőrség tájékoztatása szerint csökkent a magyar-szerb határszakaszon a hazánkba tartó menekültek száma, ám a helyiek még nem lélegezhetnek fel. Amíg ugyanis Koszovóban nem rendeződnek a gazdasági és belpolitikai problémák, addig továbbra is fennállnak a tömeges kivándorlás veszélye a balkáni miniállamból. Amikor Magyarország az elsők között ismerte el a Szerbiától egyoldalú lépéssel elszakadó országot, alig hallatszott azoknak a szakértőknek a véleménye, akik jelezték: Koszovó még jó ideig nem tud megállni a saját lábán, nemzetközi segélyek nélkül pedig életképtelen államalakulat lesz. Azok, akik most a nyomor elől menekülnek, már nem tudnak erőt meríteni abból a büszkeségből, hogy hosszas partizánháború és nemzetközi támogatás után hét éve kikiáltották Koszovó függetlenségét. Elsősorban a fiatalok indulnak útnak, akik inkább gázolnak át határ menti csatornákon, kúsznak a fűben, hogy a magyar hőkamerák ne lássák őket, minthogy otthon tengődjenek tovább. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy saját fiataljainkhoz hasonlítanak ők, csak a mieinknek nem kell átküzdeniük magukat egy szigorúan őrzött határon, hanem szabadon mehetnek Angliába, Németországba vagy Ausztriába jobb megélhetési körülmények és munkalehetőségek reményében. Ezért kéne kissé empatikusabbnak lennünk velük, hiszen nem robbantgatni, a munkánkat elvenni, vagy segélyét kuncsorogni érkeznek a határainkhoz.
Akik a határ menti településeken laknak, már hozzászoktak, hogy a túloldalról érkezőkkel találkoznak szinte naponta. Ásotthalom térségében főleg a tanyákon élők találkoznak koszovóiakkal, akik elsősorban arról érdeklődnek (angolul), hogy merre találják a busz- vagy vasútállomást. A helyiek szerint nem erőszakosak, láthatóan minél előbb fel szeretnének szállni egy Budapestre tartó vonatra vagy buszra, hogy onnan továbbhaladva Bécs, Münchenbe, esetleg Párizsba vagy Londonba jussanak. Az embercsempészeken keresztül már értesültek arról, hogy a magyar hatóságok magatartása megváltozott, mióta a kormány harcot hirdetett az úgynevezett gazdasági bevándorlók ellen, hiszen eddig szinte akadálytalanul áthaladhattak az országon a déli határtól a nyugatiig, most viszont a rendőrök vadásznak rájuk még akkor is, amikor illegálisan sikerült bejutniuk az országba. Eddig engedték őket kijutni nyugatra, most azonban ott cirkálnak a magyar rendőrök a buszmegállókban, vasútállomásokon, sőt, megállítják a gépjárműveket is a főbb útvonalakon, albánokra vadászva. Legutóbb pedig a nehéz terepviszonyok miatt bevetették a csodafegyvert is, a lovasrendőröket. Korábban is voltak már Szeged környékén lóháton szolgálatot teljesítő rendőrök, de most érzékelhetően megnőtt a számuk.
A szegedi rendőrök már pontosan tudják, hol kell számítaniuk a koszovóiak tömeges felbukkanására, ezért nagy rabszállítókkal érkeznek Röszkére, ahol vagy a buszmegállókban vagy az utcán szedik össze az ott csatangoló menekülteket. Ha az albánok mégis eljutnak Szegedre, akkor vagy a Mars téren, vagy a vasúti pályaudvarokon csapnak le rájuk. Röszkén korábban volt olyan eset, hogy a munkába igyekvő helyiek nem fértek fel a Szegedre induló buszra, mert annyi albán szállt fel előttük. Most már ez nem fordulhat elő, mert a buszvezetők utasítást kaptak, hogy ilyen csoportok megjelenésekor értesítsék a hatóságokat.
Voltak azonban olyan biztonsági őrök a szegedi vasútállomásokon, akik ahelyett, hogy jelentették volna egy-egy nagyobb albán csoport érkezését, készségesen forintra váltották az eurójukat, hogy jegyet tudjanak venni. Az ügy kiderült, és volt olyan biztonsági ember, aki az állásával fizetett a bizniszért.
A taxisok közül néhányan azonban lecsaptak a lehetőségre. Néhányan még Röszkén felszednek egy koszovói csoportot, és több száz euró fejében felajánlják, hogy egészen Sopronig szállítják a menekülteket. Így kevésbé kockázatos az utazás, ráadásul és taxisok is azt gondolták, hogy nem követnek el semmi törvénybe ütközőt. Legutóbb azonban egy szegedi taxist feljelentettek, pedig csak egy szállodáig akarta szállítani koszovói kuncsaftjait, és ezért gyorsított eljárásban a szegedi járási bíróságtól másfél év próbára bocsátást kapott. Kérdés, ha egyszer egy helyi lakost albánnak néznek, akkor is ki kell hívniuk a rendőröket a taxisoknak?
