A Fidesz taktikája nagyon egyszerű egy olyan rendszerben, amelyben látszatra demokrácia van, és talán még nem illant el teljesen a jogállamiság eszménye. Áthágják ugyanis a szabályokat itthon és uniós szinten is, de mire ezeknek komolyabb következményei lennének, már elérték a céljukat, és akár meg is lehet semmisíteni az adott intézkedéseket. A jog mindig fáziskésésben van a jogtalansághoz képest, és az így nyert idő mindig elegendő arra, hogy céljaikat megvalósítsák a hatalmon lévők. Orbán Viktor ezt a módszert alkalmazza akkor is, amikor provokálja az EU intézményeit, és akkor is, amikor saját törvényeiket, illetve, amikor az általuk írt és elfogadott alaptörvényt sérti meg a kormánypárt.
Fotó: Index.hu
Az uniós alapjogok megsértése miatt eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal szemben. Ez az első eset, hogy az uniós kvázi-alkotmány hetes cikke szerint lépnek fel valamelyik uniós tagnál. Első hallásra meglepő, hogy az illiberális lengyel kormány alig több, mint két esztendő alatt eljutott idáig, míg a közel nyolc éve nyíltan unióellenes politikát folytató magyar politikai vezetés eddig megúszta az ilyen kemény fellépést. Orbán Viktor pávatáncát azért is rophatta ilyen sokáig, mert idő kellett az uniós tisztségviselőknek ahhoz, hogy egyáltalán felfogják a magyar kormány viselkedésének indítékait és okait.
Ma azonban már úgy tűnik, a lengyelek esetében éppen a megelőzés a fő motiváció, hiszen a Magyarországnál sokkal nagyobb súllyal bíró Lengyelország magával ránthatja az EU tagországok jelentős részét az illiberalizmus mélységeibe. Míg az uniós vezetők csak értetlenül bámultak 6-7 évvel ezelőtt, amikor Orbán Viktor kokikat és sallereket osztogatott nekik, addig most megpróbálják idejében megállítani a jogállamiság lebontásához nagy elánnal hozzálátó lengyel kormánypártot. Orbán ebből a sztoriból is viszonylag jól kerülhet ki, hiszen azért, amit ő talált ki, és amire úgymond megtanította a lengyeleket, nem ő viszi el a balhét. Most úgy is értelmezhetik az unióban a magyar kormány tevékenységét, hogy az a kisebbik probléma a lengyelek rombolásához képest.
A lengyelek most annak isszák a levét, hogy nem figyelték meg elég jól Orbán pávatáncát. A hetes cikkely élesítése ugyanis azért fenyegeti őket most már közvetlen közelről, mert nem játszották el soha a jófiút, ahogy ezt Orbán szép csendben többször is megtette. Retorikája ugyanis csak itthon volt ennyire éles, Brüsszelben rendre békülékenyebb hangnemet ütött meg, pártja képviselői pedig szinte mindent megszavaztak, amit a kereszténydemokrata frakció képviselt. Ezért úszták meg, hogy a szélsőséges retorika ellenére nem száműzte őket a radikális jobboldali frakcióba őket a jobbközép többség. Ugyanakkor az Európai Bizottság azzal szokta megkülönböztetni a magyar és a lengyel helyzetet, hogy a budapesti kormány legalább reagál, és ha kell, módosít a jogszabályokon, igaz, ezek általában csak jelentéktelen változtatások. A lengyelek olyan adóshoz hasonlítanak, akik deklarálják, hogy nem fognak fizetni, a magyarok viszont néha befizetnek egy-egy számlát, így kevésbé szállt rájuk a szolgáltató.
Fotó: Index.hu
Orbán olykor dob egy csontot az Európai Bizottságnak, a Kaczynski által vezetett Jog és Igazságosság nevű lengyel kormánypárt azonban meglehetősen rugalmatlan volt. Orbán beérte azzal, hogy időt nyert, amikor olyan jogszabályokat fogadtatott el a parlamenti többségével, melyekről tudni lehetett, hogy különböző eljárások indulnak majd ezekben az ügyekben, aztán, amikor már például élesedett a helyzet CEU-ügyben, gyorsan találtak megoldást az általuk generált problémára. Orbán folyamatosan időt nyer, és jó érzéke van ahhoz, hogy az így szerzett előnyt a lehető leghatékonyabban kihasználja. A lengyelek elleni eljárás megindításának egyelőre nem lesznek gyakorlati következményei, ám kemény üzenet ez a Jog és Igazságosságnak és a Fidesznek egyaránt. Kérdés, hogy elég-e üzengetni egy olyan helyzetben, amikor Orbán Viktor arra készül, hogy a hatalomba olyan mélységig beássa magát, ahonnan sem az EU vezetői, sem a hazai választók nem tudják majd kipenderíteni, történjék bármi is. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Mindenkit ledob egyszer a ló magáról, kivéve azt, akit odakötöztek a nyereghez.”
Az utolsó 100 komment: