Azok után, ami az elmúlt fél évben történt a magyar politikában nem kell csodálkoznunk azon, hogy a választók az ellenzéki politikusokban sem bíznak már. Sőt, ma már inkább hitelesebbek azok az arcok, akik valaha a jelenlegi kormánypárt színeiben politizáltak, most pedig a legádázabb kritikusai a rendszernek. Ők aztán igazán tudják, milyen démonikus erőkkel hadakoznak, így kevésbé lehet róluk elképzelni, hogy a Fidesz zsebében vannak. Ezúttal bemutatunk három egykori fideszest, akik jobban értik a kormánypárt viszonyait azoknál, mint akik mindig kívülről szemlélték, így a harcot is keményebben és elszántabban vívják ellene, mint akik Orbán Viktor körein kívül élték a hétköznapjaikat. Egy tulajdonságuk elvitathatatlan ellenzéki és kormánypárti oldalról is: mindhárman nagyon bátrak.
Fotó: 24.hu
Hadházy Ákos. A szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőből LMP társelnökké lett állatorvos története jól illusztrálja a kormánypárt politikai irányvonalának változását 2006 és 2018 között. Hadházy ugyanis akkor lett a párt helyi képviselője, amikor a Fidesz még nagyon mást mondott és tett, mint napjainkban, vagy akárcsak 2010 és 2014 között. Mondhatjuk, hogy a Fidesz szellemisége rohamtempóban alakult át, Hadházy viszont nem volt hajlandó a párttal együtt változtatni az irányvonalán. Nála a trafikmutyi verte ki a biztosítékot, így 2013-ban elhagyta a pártot, és a Fidesz korrupciós ügyeinek felgöngyölítését tartotta ezt követően a legfőbb feladatának. Jól tudta, hogy mit kockáztat, hiszen jól ismerte a belső mechanizmusokat, de a sok lejárató kampány, feljelentés ellenére sem hátrált meg. Az LMP-ben nem igazán találta meg azt a politikai közeget, ami habitusának igazán megfelelt. Ha nagyon cinikusan akarnánk fogalmazni, akkor azt mondanánk, Sallai R. Benedek kijózanító pofonja döbbentette rá arra, hogy Magyarországon nem mindig más a politika, még ha történetesen kívülről úgy is néz ki. Hadházy a kiábrándító választási szereplés után is reálisan mérte fel a helyzetet, ugyanis ő az egyetlen megválasztott ellenzéki képviselő, aki hangot is ad annak a véleményének, mely szerint a most megalakuló Parlament nem legitim. A választási visszaélésekre való hivatkozással ugyanis egyelőre nem veszi át mandátumát, és nem teszi le a képviselői esküt. Ha minden ellenzéki képviselő így tenne, arra a nemzetközi közösség is felfigyelne, és nagyobb tisztelet övezné az ellenzéki pártokat is a hazai közvéleményben.
Fotó: mno.hu
Mellár Tamás. Ő sokkal mélyebben beágyazódott a Fidesz belső köreibe, mint Hadházy, így számára még nagyobb kihívás volt szembe fordulni egykori pártjával. A neves közgazdász, statisztikus akkor kapcsolódott a Fidesz értelmiségi holdudvarához, amikor Orbán Viktornak még számított az elismert szakemberek véleménye. Az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatalt vezette, a második Orbán-kormány indulásakor pedig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója volt. Nem sokkal ezután távozott minden olyan funkcióból, ami a kormánypárthoz kötötte, és kőkemény kritikát fogalmazott meg Orbán Viktor politikájával szemben. Nem véletlen, hogy a mostani választási kampányban a legmocskosabb eszközöket bevetve próbálták lejáratni egykori szövetségesei, mégis sikerült Pécsen egyéni mandátumot szereznie. Ehhez a lehető legszélesebb összefogás kellett, no és az, hogy Mellár függetlenként induljon. Az ellene indított kormányzati lejárató kampány is jól mutatta, hogy egy Fideszből induló értelmiségitől jobban tart a hatalom, mint egy olyan ellenzéki erőtől, melyet már félig megfélemlített, félig pedig már korrumpált. Mellár Tamás valószínűleg az új Parlament egyik legfontosabb képviselője lesz annak ellenére, hogy függetlenként jutott be oda.
Fotó: mno.hu
Márki-Zay Péter. A februárban Hódmezővásárhely polgármesterévé választott Márki-Zay jelenleg a legintegrálóbb személyiség az ellenzéki oldalon. Egyrészt, mert teljes ellenzéki összefogással volt képes legyőzni a Vásárhelyen legyőzhetetlennek hitt kormánypártot, másrészt, mert minden tulajdonsággal rendelkezik, ami alkalmassá teszi egy új ellenzéki pólus felépítésére. Hívő katolikus, aki erkölcsi alapokról támadja a korrupciót. Bár soha nem politizált a Fidesz színeiben, konzervatív értékeket valló emberként rájuk szavazott, és támogatta a pártot korábban. Morális kritikája annyira hatásos volt Hódmezővásárhelyen, hogy győzelme teljesen megrémítette a hatalmat. Orbán Viktor megértette az üzenetet, amit Márki-Zay győzelme hordozott magában. Fenyegetéssel, meggyőzéssel, lefizetéssel elérte, hogy az ellenzéki pártok ne fogjanak össze a választások előtt úgy, ahogy azt Vásárhelyen tették, a gyűlöletkampányra pedig rátett még egy lapáttal, hogy fokozza a kistelepüléseken élők rettegését a migránsoktól. Ezek a tényezők, no meg a választási huncutságok hozták meg a Fidesznek az újabb kétharmados győzelmet április 8-án. Márki-Zay azonban továbbra is vásárhelyi polgármester, ráadásul a szomszédos Szeged is egy ellenzéki fellegvár, ahol leszerepelt a Fidesz az országgyűlési választáson. Márki-Zay lejáratása, ellehetetlenítése tehát létkérdés az Orbán-adminisztráció számára még akkor is, ha az országos politikában egyelőre csak szimbolikusan vesz részt. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Semmit sem ér, ha egy gyík farkát levágod, úgyis visszanő. Ha azonban a fejét nyesed le, a farka akár meg is maradhat.”