Mintha a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank kezdene más úton járni, mint a hivatalos kormányzati gazdaságpolitika. A jegybank nemrégiben megjelentetett 180 pontban összefoglalt reformprogramja nem is oly burkoltan bírálja az elmúlt nyolc év politikai irányát, főként azokat, melyek mostanában kezdik éreztetni a hatásukat a magyar gazdaságban. Matolcsy talán túljutott a tündérmesés időszakán, valamint a japán és magyar gyerekek popójának összehasonlításán, és visszatér ahhoz a gondolkodásmódhoz, mely 1990-ben jellemezte, amikor az MDF vezette kormányban államtitkárként a gazdasági reformok szükségességének egyik szószólója volt.
Fotó: 24.hu
Matolcsy György, az Antall-kormány gazdasági kabinetjének államtitkára 1990. június 2-án hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek. Ez a tény önmagában talán nem is olyan érdekes, de, ha azt vesszük, hogy azóta sem a Magyar Nemzet, és az akkor vezető kormánypárt, az MDF sem létezik, akkor felértékelődik az MNB jelenlegi vezetőjének minden szava.
Fotó: Szegedi Kattintós
Mindjárt egy meglepő ténnyel kezdődik az interjú. Matolcsy ugyanis olyan kormányzati körökben nem túl népszerű közgazdászok és társadalomtudósok köréhez tartozott akkoriban, akiket a mai Orbán-kormány sem igazán szívlel. A jelenlegi kormányfő közvetlen környezetéhez már a 2000-es évek elejétől tartozó MNB elnök ugyanis többek között Lengyel László, Surányi György, illetve Hankiss Elemér neveivel fémjelzett körhöz tartozott a rendszerváltás időszakában. Tehát Matolcsy finoman szólva sem NER-kompatibilis szakemberek között töltötte ifjú éveit.
Fotó: Szegedi Kattintós
Az úgynevezett előprivatizáció kezdeményezőjeként főként olyan szektorok magánkézre adását kezdeményezte, mint a vendéglátóipar, benzinkúthálózat, gyógyszertárak, illetve néhány szolgáltató vállalat. Ebben a körben elsősorban lakossági tőkét szeretett volna bevonni. Ez részben sikerült is, bár nagy áttörést nem eredményezett e a privatizációnak ez a köre. Az akkori veszteséges állami nagyvállalatok megmentésével nem értett egyet. Az akkor alig néhány hónapja regnáló MDF által vezetett kormánykoalíció ugyanis folyamatosan finanszírozta azt a 30-40 vállalatot, melyek a kor akkori szóhasználatával élve a sorban állást (ma körbetartozás) indukálták. Ő a kisvállalkozások megmentését preferálta, ami ma is elvárható magatartás lenne az Orbán-kormány részéről.
Fotó: Szegedi Kattintós
Mielőtt azonban követendő példaként állítanánk Matolcsyt minden magyar közgazdász elé, idézzük fel azt a részt az interjúból, melyben odaszúr az IMF-nek. Bár évtizedekkel később zavarta haza a nagy nemzetközi hitelezőt a magyar kormány nevében, egy érdekes félmondatból kiderül, hogy már 1990-ben sem szívlelte a szervezetet Matolcsy. A hitelezők ugyanis kemény reformokra sarkallták volna az MDF-es kormányt már 1990 tavaszán, ám az államtitkár félt az infláció begyűrűzéséből. Aztán ősszel jött a nagy benzináremelés, aminek következtében a taxisblokád bénította meg az országot. Mindenki döntse el, jól okoskodott-e akkor Matolcsy!
Fotó: Szegedi Kattintós
Végül idézzünk egy sokatmondó részt az interjú végéből. Az újságíró ugyanis feszegeti a kormány és Matolcsy korábbi munkahelye, a Pénzügykutató Rt. közti ellentéteket. Matolcsy igazi pávatáncos magyarázattal vágja ki magát, sőt, még ennél is tovább megy. Megvédi a kormányt az antiszemitizmus vádjától.
Fotó: Szegedi Kattintós
Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Szövetségesek jönnek és mennek, egyedül az biztos, hogy a dakota mindig az ellenség szeme közé lövi a nyilát.”
