Kommunikációs zsonglőrködéssel próbál időt nyerni magának a kormány, miután szembesült azzal a ténnyel, hogy még a saját szavazói se nagyon értik, miért olyan fontos Orbán Viktornak a kínai elitegyetem magyarországi terjeszkedése. A Fudan elleni hétvégi tüntetés pedig bebizonyította azt is, hogy a járvány miatt korlátozások enyhítése azzal is jár, hogy a kormánnyal elégedetlen magyar polgárok újra tömegesen vonulhatnak utcára. Azért egy pillanatra ne gondoljuk azt, hogy Orbán és köre feladta a Fudan Egyetem projektjét!
Fotó: Népszava
Szíve szerint valószínűleg a Fidesz egyik vidéki fellegvárába telepítené Orbán Viktor a Fudan Egyetemet, de nyilván ez a kínai fél számára ez nem lenne elfogadható alternatíva. Debrecenben, Győrben vagy Kaposváron ugyanis nem lehetne úgy demonstrálni a kínai jelenlétet, mint a kétmilliós Budapesten. Csakhogy a Fudan projektje épp úgy elvérezhet a fővárosiak ellenállásán, ahogy korábban a budapesti olimpia ügye is. Egy újabb blamázst azonban nagyon nem szeretne a kormány kevesebb, mint egy évvel a parlamenti választások előtt.
Most az a kormányzati kommunikációs stratégia, hogy úgy tesznek a terv értelmi szerzői, mintha semmi sem dőlt volna el, és igenis kíváncsiak lennének a fővárosi lakosok véleményére. Pedig a tények nagyon mást mutatnak. A kormány lényegében már tavaly év végén eldöntötte, hogy ha tetszik a pestieknek, ha nem, a Diákváros projekt kárára a városba telepíti a kínai óriásegyetemet. A dolgok azonban idén év elején gyorsultak fel, és ekkor vált világossá mind az ellenzéki, mind a kormánypárti szavazók számára, hogy a kínai kapcsolat erősítése mindent felülír az Orbán-kormány gyakorlatában.
Ez utóbbi tényezőt hangsúlyozzák a Fidesz prominensei, többek között Matolcsy György jegybankelnök is, mintha csak ez az egy szempont lenne fontos két ország kapcsolatának alakításában.
A Fudan ügye ráadásul rávilágít arra a tényre is, hogy a kínaiak szinte semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ha veszély fenyegeti az érdekeiket a világ valamelyik térségében. A Zsenmin Zsipaoban, a Kínai Kommunista Párt (KKP) hivatalos lapjában megjelent szerkesztőségi cikk például nyíltan megfenyegette a magyar ellenzéket, hogy következményei lesznek annak, ha megpróbálja meggátolni a Fudan Egyetem megépítését. A kifejezetten agresszív retorika mellett úgy említette a Fideszt a cikk, mint a KKP testvérpártját, ami nyilván sok kormánypárti szavazóban okozott némi ideológiai zavart.
A hangvételében harcosan antikommunista magyar kormánypártnak amúgy is nehéz meggyőznie a sajátjait, nem kell félni a kínai ideológiai agymosástól. A világ legnépesebb állama esetében egyébként nehéz szimpatikus vonásokat találni, hiszen egy hivatalosan ateista országról beszélünk, amelyben épp úgy elnyomják a nemzeti kisebbségeket, mint a politikai ellenfeleket. A Fudanról lehet azt állítani, hogy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézménye, de azt nehéz lenne cáfolni, hogy egy ennyire centralizált államban az egyetemek kivételek lennének az általános ideológiai fennhatóság és képzés alól.
A magyar kormány gyors meghátrálása jelzi, hogy a Fidesz belső felmérései szerint sem igazán ment át az a központi üzenet, hogy a világ feltörekvő gazdasági hatalmának barátsága fontosabb minden ideológiai különbözőségnél. A magyar vezetés mintha azt sugallná, hogy akár Észak-Koreával is szívesen üzletelne, ha abból kimutatható gazdasági haszna származna. Márpedig a koreai rezsim a kínai politikai vezetés között csak annyi a különbség, hogy előbbinek nincs gazdasági ereje, utóbbi viszont a világ élére tör. Ez utóbbi tényezőt hangsúlyozzák a Fidesz prominensei, többek között Matolcsy György jegybankelnök is, mintha csak ez az egy szempont lenne fontos két ország kapcsolatának alakításában.
Fotó: Szegedi Kattintós
A kínai orientáció viszont már jóval több, mint, keleti nyitás, hiszen ez már ideológiai elkötelezettséggel is jár a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázásán kívül. Kína számára nyilván ez utóbbi a kevésbé fontos, hiszen a Zsenmin Zsipao cikke is utal arra, hogy Magyarország egy aprócska ország Európában, az ázsiai óriás számára ezért inkább politikai előnyökkel jár, ha sikerül elmélyíteni az együttműködést a két kormány között. A Fudan ennek a törekvésnek lenne a szimbóluma, amely nem mellesleg rengeteg gyakorlati hasznot is hozna a kínai államnak, amely lényegében megegyezik a Kínai Kommunista Párttal. Mert ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha vemhes kancát veszel, akkor egy ló árából kettőt kapsz.”