Sok politikus szerint a morális kérdéseknek nincs helyük az államot irányító emberek gondolkodásában. Nyíltan persze nem hangoztatják ezt, hiszen, azok, akik folyamatosan erkölcsi intelmekkel próbálják saját népszerűségüket növelni, egyben népüket nevelni, nem üzenhetik azt, hogy a morális kapaszkodók nélkül is lehet egy államot vezetni. Orbán Viktor utóbbi 30 éves pályafutása kiváló példa arra, hogy a morális felvetéseket egy vezető általában valamilyen politikai cél elérésére használt fel. Különösen szembetűnő ez most, amikor Ferenc pápa mellett parádézott, noha a katolikus egyház vezetőjével szinte semmilyen lényegi erkölcsi kérdésben nem ért egyet.

Fotó: 24.hu

Hogyan viszonyuljunk a menekültekhez, a kisebbségekhez, az elesettekhez? Ferenc pápa sokszor foglalt állást ezekben a fontos kérdésekben, és a legritkább esetben egyezett a véleménye a magyar kormányéval. Mégis újra ellátogatott Magyarországra, tárgyalt a kormány legmagasabb rangú tisztségviselőivel, és noha a kormányfő egy közösségi felületen tett megjegyzése kifejezetten otromba viccet csinált egy, a pápa által képviselt álláspontból, a szerepéből nem esett ki, és az előzetes menetrendjének megfelelően bonyolította le magyarországi programjait.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy egy kifejezetten liberális nézeteket valló pápa miért tesz gesztusokat egy olyan autokrata, sőt kifejezetten homofób ideológiát valló politikai vezető felé, mint Orbán Viktor? A helyes választ valószínűleg csak magától Ferenc pápától kaphatnánk meg, de azért van néhány opció, melyek közül bármelyik elfogadható, sőt logikus a mostani világpolitikai helyzetben. Ezek közül talán az a legvalószínűbb, hogy a katolikus egyház vezetője magyarok milliói előtt személyesen akarta elmondani, mennyire fontos most olyan emberek támogatása, akiket elűztek az otthonaikból, városaikat lerombolták, gyerekeiket deportálták, és katonáik a szabadságért halnak meg.

Ugyanakkor magas rangú magyar kormánytagok parádéznak Moszkvában, és jelentenek be újabb és újabb stratégiai megállapodásokat Oroszország és Magyarország között.

Igen, a legvalószínűbb az a magyarázat, hogy az oroszok ukrajnai agressziója, és a magyar kormány a konfliktushoz való meglehetősen érzéketlen hozzáállása motiválta Ferencet a döntésében. Pontosan tudja, hogy Orbán Viktor régóta minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik kiölni a szolidaritás érzését a magyar polgárokból, és most, hogy egy ilyen éles helyzetben kell érzéketlennek mutatnia az országot, pénzt és energiát nem sajnálva próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az agresszor nyílt vagy burkolt segítése az ő érdekük is.

Kétségtelen, hogy Ferenc pápa látogatásával némileg legitimálta azt a politikai elitet, amely korábban személyében is támadta őt szociális érzékenysége és liberális nézetei miatt, ám azzal, hogy most három napig sokkal nagyobb teret kap az az üzenet Magyarországon, amit ő képvisel, mint amit a kormány, némileg változtathat a választópolgárok szemléletén. Ferenc például a békéről nem elvont fogalomként beszélt, hanem olyan célként, amit csak az agresszorok visszaszorításával lehet elérni. A magyar politika nem ezt vallja, hanem épp az ellenkezőjét, vagyis, hogy a béke érdekében egy nép adjon engedményeket az agresszornak.

Orbánék kifordítják az örök igazságot, mely szerint egy háborút annak kell befejeznie, aki elkezdte azt. A magyar kormány kommunikációjából az a gondolat kúszik elő a legtöbbször, hogy a béke korszaka leginkább az ukránok konoksága miatt nem köszönt ránk újra. Egy olyan ország vezetésétől ez meglehetősen cinikus felfogás ez, amely deklaráltan nem támogatja a védekező felet sem diplomáciailag, sem katonailag, de még azt is elvileg tiltja, hogy a területén keresztül jussanak el a fegyverek vagy egyéb, a védekezést segítő szállítmányok Ukrajnába. Ugyanakkor magas rangú magyar kormánytagok parádéznak Moszkvában, és jelentenek be újabb és újabb stratégiai megállapodásokat Oroszország és Magyarország között.

Fotó: startlap.hu

Ezt a cinikus magatartást oldhatja most Ferenc pápa azzal, hogy a szenvedők, kiszolgáltatottak, elnyomottak segítéséről beszélt az ország szívében. Talán felnyitja sok hívő és nem hívő szemét, milyen kegyetlen játékot űz velük a saját kormányuk. Azzal, hogy a katolikus egyházfő visszanyúlt a kereszténység fundamentumaihoz, hogy az empátia, a szolidaritás igéjét hirdette egy olyan országban, ahol a hatalmat gyakorlók az önzésre, a kicsinyességre építik a politikájukat, talán sokkal többet tett három nap alatt a fegyvernyugvásért, mint az Orbán Viktor, aki az utóbbi egy évben szinte minden nap azt harsogta, hogy egyedül ő áll a béke pártján. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Elég néhány szívhez szóló üzenet, és máris tiéd lehet a győzelem.”