A Szegedi Kattintós a teljesség igénye nélkül teszi közzé ezt a listát, hiszen a jelenlegi válogatás csak a teljesen nyilvánvaló ámításokat veszi sorra. Ha ugyanis azokat az ügyeket is csatasorba állítanánk, melyek még nem lepleződtek le egyértelműen, akkor Lev Tolsztoj Háború és békéjével kellene konkurálnunk a terjedelmet illetően. Ennyire azért nem tennénk próbára olvasóink türelmét.
Fotó: vagyonitanacsado.hu
A Szegedi Kattintós korábban már részletesen foglalkozott azokkal a trükkökkel, melyekkel sikerült totálisan átmosni a keményen dolgozó magyar emberek agyát. Mindezt olyan egyszerű manőverekkel érték el, melyek minden kommunikációs szakkönyv első három oldalán megtalálható. Nem csoda, ha az Orbán-kormány Habony Árpád vezette kommunikációs kommandója egy idő után buckalakóknak nézte a teljes magyar lakosságot, és olyan arcátlanul hazudott a képükbe, hogy már kezd betelni az a bizonyos pohár. De nézzük e folyamatot a konkrét ügyek prizmáján keresztül:
1.A magánnyugdíjpénztárak eltőzsdézték a pénzünket. Tipikus esete „a cél szentesíti az eszközt” fedőnevű átverésnek. A cél az volt, hogy a Matolcsy György vezette gazdasági tárca rátehesse a kezét arra a körülbelül 3 ezer milliárdos vagyonra, mely a magánnyugdíjpénztárakban halmozódott fel. Az 1997-ben elfogadott jogszabály esetében az akkor kétharmaddal rendelkező szocialista-szabaddemokrata kormány ragaszkodott az ellenzék támogatásához is. Ők előrelátók voltak, hiszen azt feltételezték, ha a Fidesz is leteszi a voksát az öngondoskodás biztosítékául szolgáló magánnyugdíjrendszer mellett, akkor ez garancia lesz ennek a vagyonnak a megőrzésére. A jogszabály egyébként nagyon pontosan szabályozta a pénztárak működését, meghatározta például, hogy milyen arányban vásárolhatnak értékpapírokat, államkötvényeket, és mennyi lehet a készpénzben felhalmozott összeg. A pénztáraknak minden évben pontos elszámolást kellett küldeniük az ügyfeleknek, amelyben fel kellett tüntetniük a reálhozamot, illetve a teljes vagyont, ami egyébként örökölhető volt.
Nos, a Horn-kormány illetékesei tévedtek. Orbán Viktort és csapatát egyáltalán nem zavarta, hogy korábban támogatták a törvény megalkotását, amely a nyugdíjrendszert három pillérre állította. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos úgy kirúgta ki ezt a lábat a pénztártagok alól, mintha egy Kung-Fu film női főszereplője lenne. Minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy a pénztárak eltőzsdézték az emberek pénzét, és ha ez sem lett volna elég, belengették, hogy aki nem lép vissza az állami szektorba, annak egyáltalán nem jár majd állami nyugdíj.
Szép lassan azonban kirajzolódott, hogy mindez ordas hazugság. A pénztáraknál nem találtak komolyabb szabálytalankodásokat, a reálhozamot mindenki megkapta, az államhoz pedig átvándorolt 3 ezer milliárd forint, aminek a sorsáról mind a mai napig szinte semmit sem tudunk. Annak fényében, hogy a közelmúltban kiderült, hogy a különböző minisztériumok, háttérintézmények és önkormányzatok is rengeteg pénzt parkoltattak brókercégeknél, már tényleg álnokság volt a magánnyugdíjpénztárakra sütni, hogy kockáztatják a pénzünket. A tanulság röviden a következő: eltűnt 3 ezer milliárd forint, ami nagyon fog hiányozni a nyugdíjkasszából, eltűnt több száz milliárd forint közpénz a brókercégek mohó gyomrában, és eltűnt Selmeczi Gabriella is. Ez utóbbiért nem kár.
Fotó:444.hu
2. A fiatalok egészségének védelme indokolja a trafikkoncessziók kiírását. Ez a hazugság már az első perctől kezdve olyan átlátszó volt, mint egy fóliasátor. Tönkretettek 40 ezer régi trafikost, hogy a Fidesz holdudvarához tartozó kádereknek biztosítsanak garantált haszonnal járó vállalkozásokat. Erre már az eredményhirdetéskor rájött a keményen rászedett magyar polgár, de a tehetetlenség mellbevágó ereje ekkor is erősebbnek bizonyult az elemi felháborodásnál. A fiatalok ezután is annyit bagóznak, amennyit csak akarnak, az állam kártérítést fizet a kisemmizett trafikosoknak, nőtt a csempészcigi aránya a piacon, a nemzeti dohányboltok tulajdonosai pedig frászt kapnak a sok rablástól, ami a boltjaikat éri. Hogy ez mekkora buli volt! A kormányhoz közel álló dohánylobbinak biztosan.
3. Örülni kell annak, hogy a hazai vállalkozások sikerrel szerepelnek az állami tendereken. Lefordítva: minden keményen dolgozó magyar ember élvezzen el a tudattól, hogy a Közgépet kitömik állami pénzekkel. Azért ez a magyarázat sem piskóta annak tudatában, hogy mindenki, aki okosabb egy ötödikesnél tudja ebben az országban, hogy a Közgép tulajdonosa Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági háttérembere. Magyarán hozsannázzunk, hogy a közpénzt eljuttatják egy pártemberhez, aki aztán a kellő csatornákon keresztül a pártkasszába csengeti ennek egy részét. Az önleleplezés akkor következett be, amikor Simicska összeveszett Orbán Viktorral, és a Közgép, illetve az oligarchához tartozó sajtóvállalkozások (Hír TV, Lánchíd Rádió, Heti Válasz, Magyar Nemzet, Metropol, stb) már nem kaptak állami reklámot, illetve állami megrendeléseket. Ezek szerint csak akkor kell örülnünk egy magyar vállalkozás sikereinek, ha az a Fidesz szekerét tolja.
4. Kartellgyanú miatt le kell állítani az M4-es autópálya építését. Lázár János a minap kétórás sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy az Európai Bizottság arra gyanakszik, hogy a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal. Érdekes, hogy eddig nagyon nem zavarta sem a kormányt, sem személyesen Lázár Jánost, hogy az Európai Bizottság gyanakszik, illetve nehezményez valamit abból, ami Magyarországon történik. Az pedig végképp eloszlatja a gyanúnkat, hogy itt bárki is igazat mond a kormány részéről, amit Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa nyilatkozott erről: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.Lázár azt is megígérte, hogy alaposan körmére néznek annak az öt cégnek, melyek a kérdéses beruházást végzik, és kiderítik, mi kerül kilométerenként 4 milliárd forintba. És most jön az, ami a leginkább önleleplező momentum a történetben! A Magyar Nemzet (Simicska lapja) ugyanis előkerítette Lázárnak egy tavaly áprilisi levelét, melyben ezt írta: „Megítélésem szerint az M4-es autópálya-beruházás kilométerenkénti fajlagos költségének mértéke nem minősíthető irracionálisnak.” Nagyon úgy néz ki, hogy egy hazugsággal két legyet akartak lecsapni. Egyrészt, a költségvetés pénzt spórol meg az építkezés leállításával, másrészt odacsaptak megint a renitens Simicska Lajosnak, hiszen a Közgép súlyos milliárdokat bukik a sztornózáson. Mi persze nyertünk egy torzóban maradt építkezést néhány kilométeres szakaszokkal, félig kész hidakkal, milliárdokba kerülő régészeti feltárással. Olyasmi ez, mint a gödör a budapesti Erzsébet téren. Csak sokkal drágább.
Frédi és Béni