...vagy már elfelejtetted. Nem volt olyan rég, amikor a most harcos antikommunisták még a mozgalom oszlopos tagjai voltak, vagy amikor még a hitbuzgó kereszténydemokrata képviselőkön gúnyolódtak a fiatal demokraták. A teljesség igénye nélkül emlékezzünk arra a Fideszre, amelyet akár szerethettünk is volna.
Fotó: aszabadsag.hu
1. Komoly mozgalmi múlt. Deutsch Tamás, Rogán Antal KISZ-es múltja talán nem mindenki számára ismert, ezért érdemes áttanulmányozni az ide vonatkozó szakirodalmat: Deutsch Tamás első számú szívügye a KISZ, Rogán Antal KISZ vezető volt
A különböző fideszes kormányokban számos olyan minisztert és államtitkárt találunk, akik tagjai voltak a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Az MSZMP tagjai voltak többek között: Matolcsy György, Martonyi János, Pintér Sándor és Fónagy János.
2. Kerényi és Deutsch. A Fidesz első nagy dobása a prágai Bársonyos Forradalom idején az volt, hogy két aktivistájukat, Kerényi Györgyöt és Deutsch Tamást letartóztatták a csehszlovák hatóságok. A két magyar ellen a közrend megsértése miatt emelnek vádat. Kerényiből nem lett politikus, Deutsch viszont nagy karriert futott be. Volt ifjúsági- és sportminiszter, Csongrád megye díszpolgárává választották, jelenleg a uniós képviselő, az MTK elnöke, mellékesen igyekszik meggyőzni a magyarokat arról, hogy az internetadó nem is olyan rossz dolog. Ja, és aktív Twitter-huszár! Biztos kifelejtettünk valamit. Kerényi György helyett jött egy másik Kerényi, az Imre.
Fotó:htbt.hu
3. Az oroszok szakítottak el bennünket Európától. A Fidesz 25 évvel ezelőtt egy elkötelezetten demokratikus, liberális párt volt, mely következetesen kiállt az európai értékek mellett. Az 1990-ben megjelent Kit válasszak, mire szavazzak című kiadványban például a következőképpen mutatkozik be a párt: „A Fiatal Demokraták Szövetsége olyan országos politikai ifjúsági szövetség, amelynek tagjait a demokrácia alapértékei kötik össze, de csoportjai és tagjai fenntartják maguknak a vélemények különbözőségéhez való jogot a szövetségen belül...Magyarország európai ország volt, szerves részei voltunk a kontinens történelmének és kultúrájának. Európa továbbra is létezik, de a kelet-közép-európai országokat, így bennünket is, Jalta politikai értelemben elszakított a nyugati civilizációtól. Politikai helyzetünk ellenére minket történelmünk és kultúránk Európához köt.” És még egy tanulságos idézet ugyanebből a dokumentumból: „Olyan társadalmak ugyan ismeretesek a történelemben, melyekben a piacgazdaság és a diktatúra együttesen fordul elő, de olyan nem, ahol a demokrácia párosult volna centralizált gazdasággal.”
4. "Csuhások! Térdre, imához!" A Fidesz az Antall-kormány idején előszeretettel élcelődött a kereszténydemokratákon. Ilyen volt például a már-már klasszikussá váló "Csuhások! Térdre, imához!" hangsor felidézése, amely akkor hangzott el az Országgyűlésben, amikor valamelyik KDNP-s képviselő szót kért, és erre állítólag nem is egyetlen alkalommal került sor. Emlékezetes még az 1991-es pápalátogatást viccelődve cápalátogatásnak hangoztató fideszes móka, ám ezeknél a politikai geg kategóriába sorolható humorbombáknál azért komolyabb antiklerikális megnyilvánulásai is voltak a kezdeti Fidesz-retorikának. Az Országgyűlés jegyzőkönyve szerint a Fidesz vezetője, Orbán Viktor az alábbi "blaszfémikus" kijelentéssel fordult a képviselőkhöz a parlament plenáris ülésén: "Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!". Tette mindezt egy kisebbségek jogainak veszélyeztetését vélelmező rádiójegyzet kapcsán, 1991. június 10-én.
Fotó: index.hu
5. Hány százalékon állt a Fidesz 1993-ban? A Fidesz biztos befutónak számított az 1994-es választások előtt. A Szonda Ipsos közvélemény-kutatási adatai szerint a Fidesz 1993 áprilisában a biztos szavazók körében 40,4, májusban 37,8 százalékon állt, míg a második helyezett MSZP, messzi leszakadva, egy hónap alatt 15,8 százalékról 16,2 százalékra tornászta fel támogatottságát. A kampányt azonban sikerült annyira elrontani, hogy 94 tavaszán mindössze a szavazatok 7 százalékát szerezték meg, éppen csak átlépve az 5 százalékos bejutási küszöböt. A szocialisták viszont akkora győzelmet arattak, hogy a szabaddemokratákkal együtt kétharmados parlamenti többségük lett. Ebben az évben Orbán Viktor pártelnöki pozíciója is veszélybe került, hiszen akkor egyszer kihívója is akadt a pártelnöki posztért folytatott csatában Wachsler Tamás személyében. Orbán győzött, Wachsler pedig a Steindl Imre Program igazgatójaként tért vissza a Fidesz mainstreamjébe a 2010-es választások után.
6. Brüsszel nem Moszkva. 2001-ben az első Orbán-kormány egy vaskos kötetben vitairatot adott közre, melyben vázolta a jövő feladatait. Ekkor még nagyon elkötelezett volt a párt az európai értékek, az atlanti orientáció és a demokratikus hagyományok iránt. Ebben a kötetben találjuk a ma már meghökkentőnek tűnő mondatokat: „Brüsszel nem Moszkva. A „tegyünk úgy, mintha rendben lennének a dolgok, mert ezt várják tőlünk Nyugaton” jellegű félmegoldások erőletörése helyett fontosabb a „tegyünk meg mindent azért, hogy valóban rendben mehessenek a dolgok, mert ezt várják tőlünk az európai csatlakozásért eddig is sok áldozatot meghozó polgárok” elvének gyakorlati alkalmazása.”
Rég volt, de igaz volt. A leírt szavak fennmaradnak és szembesítenek bennünket a múlttal. A feledés ezért nagy felelőtlenség felelőtlenség önmagunkkal szemben.
