Úgy tűnik, a miniszterelnök meghallotta az utca szavát. Péntek reggeli monológjában ugyanis finoman elkezdte ostorozni a rendszerváltás éveit, kielégítve azok óhaját, akik az elmúlt 25 évet kárhoztatják hazánk sokkos állapotáért. Vendégszerzőnk, Teofil arról ír, hogy negyedszázad távlatából bizony sok tévedés ötlik a szemünkbe, amit az úgynevezett politikai elit számlájára írhatunk. Teofil egyébként három éve Londonban él, és nem tudja, hogy visszatér-e valaha Magyarországra.

     Kép: NÉGYmadár

Azt állította Orbán Viktor szokásos péntek reggeli szeánszában a közszolgálati rádióban, hogy a rendszerváltás ősbűne volt a munkanélküliség tényének puszta elfogadása. Most tekintsünk el attól a ténytől, hogy nem ez az első nagy butaság, amit a miniszterelnök kiejt a száján és időzzünk el egy kicsit ezeknél a péntek reggeli , hát, hogy is mondjam…eszmefuttatásoknál. Már eleve az elképesztő, hogy a miniszterelnök minden héten, azonos időben - mint valami folytatásos brazil szappanoperában - megjelenik a KÖZ(!)szolgálati rádió műsorában, persze szigorúan meghívásos alapon és ott elmélkedik magában, hangosan. (Ez Nagy-Britanniában elképzelhetetlen.) Ezek az alkalmak tökéletesen illeszkednek a Fidesz kommunikációs stratégiájához, amelyet nem tudom pontosan ki csinál, de tuti, hogy profi! A miniszterelnök ilyenkor ellazul, teljesen olyan, mintha a barátaival beszélgetne egy sarki kricsmiben.

De ne hagyjuk, hogy ez a kommunikációs trükk most eltérítsen bennünket a lényegtől, térjünk tehát vissza az ősbűnhöz! Mert az valóban volt néhány.

Kezdjük mindjárt a rendszerváltás utáni első kormányéval: az Antal- adminisztráció fejetlen, mindent eltipró privatizációs gőzhengerével. Nem tudok ugyanis szabadulni attól a véleményemtől, hogy az ország gazdasági hanyatlásának ez ágyazott meg. Valamilyen sajátos történelemszemlélet, a“ boldog békeidők” visszavarázslásának vágya hajtotta az akkori politikusokat, akik abbéli igyekezetükben, hogy újra gyermeknek érezhessék magukat, senkit és semmit nem kímélve dobáltak ki az ablakon komplett iparágakat.

Politikusi ősbűnnek tartom a korrupció megjelenését, megtűrését az állami intézményekben és a politikai pártok háza táján! Az elmúlt 25 évben egyetlen párt sem jeleskedett ennek a problémának az orvoslásában, sőt, kivétel nélkül mindnek sikerült legalább egy jó nagy korrupciós pofonba beleszaladnia.

Politikai ősbűnnek tartom, hogy egyetlen párt sem mert hozzáfogni a magyar társadalom reformjához. Hogy koloncként cipeljük magunkkal a szocializmusból ránk maradt nyugdíj-, és egészségbiztosítási rendszert, amely úgy tartja fogva a költségvetést, mocsár a beleragadt szekeret. A listát folytatva fogalmam sincs például, hogy az elmúlt negyed században vajon miért nem tett egyetlen kormányzat sem erőfeszítést arra, hogy csökkentse a munkabérre élősködőként tapadó hatalmas járulékokat, a vállalkozók terheit vagy az áfát?

Fotó: hetek.hu

De az eredendő ősbűn maga a Fidesz, amelynek megerősödését és kétszer kétharmados hatalomra kerülését az előző kormányok és politikai pártok szerencsétlenkedésének köszönhetjük. A most kormányzó párt szinte minden energiáját a magyar társadalom megosztására, politikai és társadalmi ellenfeleinek “karaktergyilkolászására”,hatalmának minden módszerrel való megtartására fordította és fordítja. Ez a párt, amely - akármilyen jelzőt is biggyeszt magára - egészen egyszerűen egy szimpla megélhetési párt és ezt sokáig már nem lehet takargatni. Egyre jobban feslik fel az ezt elrejteni akaró kommunikációs lepel, amelyet mindenhonnan összegyűjtve maga köré tekert Orbán és csapata és lett belőle egy, mára már a jobboldali szavazók többsége számára is értelmezhetetlen ideológiai katyvasz. A háttérben a rideg valóság, a pénz, a minél több pénz megszerzésének célja áll, no és persze a miniszterelnök szándéka, hogy hatalmas betűkkel vésse be magát a történelemkönyvekbe.

Ez, és csakis ez tartja össze ezt a pártot. De nem könnyű rendet tartani, amikor a konc körüli marakodnak a haverok és a zsoldosok. Ennek a jelei azok a repedések, amelyek mostanában megjelennek a Fidesz szilárdnak hitt építményén. Amennyiben Orbán nem tudja ezeket a réseket rövid időn belül betömködni, a kormányzópárt is hasonló lesz az általa létrehozott Alaptörvényhez, amelyről kiderült, hogy nem gránitból faragták, hanem gipszből gyúrták.

Teofil