Sosem látott mélységekbe szállnak alád a kormánypárt meghatározó politikusai, megelőlegezve a korábban meglebegtetett kíméletlen választási kampány hangulatát. A Fidesz számára már nincsenek morális fenntartások, etikai aggályok, melyeket figyelembe kellene vennie a korteskedés idején, hiszen totális hatalomra tör, és ennek megszerzéséhez minden eszközt bevethetőnek tart, még olyanokat is, melyek korábban ismeretlenek voltak a magyar politika eszköztárában. A kormánypárt azt szeretné, ha mindenki félne tőle, így a politikai ellenfelek százszor is meggondolnák, hogy egyáltalán kiálljanak-e ellenük.

Fotó: mno.hu

Lassan tolmács után kell kiáltanunk, (akár annak idején Vida Ildikó a Szabadság téren) ha meg akarjuk fejteni Németh Szilárd mondatainak értelmét.  A Fidesz alelnöke, megmondó embere, faltörő kosa (és még sorolhatnánk) egyre gyakoribb sajtótájékoztatóin most már önmagát próbálja ugyanis magyarázni, és mivel az eredeti kijelentésnek sincs igazán értelme, a magyarázatok még inkább zavarba hozzák az embert. A dolgot csak bonyolítja, hogy először Orbán Viktor kijelentéseinek értelmezésével próbálkozik, aztán a saját magyarázatát is próbálja kifejteni az okvetetlenkedő riportereknek.

Legutóbb például megmagyarázta a miniszterelnök, mit kellett azon érteni, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn félreérthetetlenül megfenyegette a független (illetve szerinte ellenséges) sajtót azzal, hogy a következő kormányzati kommunikációs csapást rájuk méri a hatalom. Ezt Németh tovább görgette azzal, hogy Soros György bérenceinek mutatta be azokat a médiamunkásokat, akik nem hajlandók beállni a Rogán Antal, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Habony Árpád által alkotott kormányzati kvartett által irányított lakájmédia irányvonalába.

Fotó: 168 Óra

Németh azonban kapott még kérdéseket az újságíró jellegüket elveszteni nem hajlandó riporterektől arra vonatkozólag, hogy mit is kell érteni azon pontosan, hogy a kormány ráereszti vérebeit az ellenzéki sajtóra. A mellékállásban a birkózó szövetség elnökeként is funkcionáló Németh Szilárd úgy értelmezte ez a kiemelt figyelmet a téma iránt, hogy az újságírók megsértődtek. Ezt a baráti Echo TV-ben a következőképpen fejtette ki: „Azon megsértődni, hogy egyébként az ember elmondja a véleményét, azon nem lehet megsértődni" Ki az ember, és kinek a véleménye? Mindegy.

Jó akkor nem sértődünk meg, de azért jó lenne tudni, mire készül a kormány szeptembertől. Az biztos, hogy Habony Árpád kommunikációs boszorkányhájában már készül az újabb gyűlöletkampány terve, és ez konkrétan annyit tesz, hogy újabb ellenségeket találnak ki a keményen gyűlölködő magyar polgárok számára. Ma már nem számít különleges eljárásnak, ha minden előzmény nélkül rárepül a kormány propagandagépezete olyan szervezetekre, intézményekre, szakmák képviselőire, akiket elvileg a törvény véd az atrocitások, igaztalan állításokkal szemben, tehát a médiamunkások sem érezhetik magukat biztonságban, ha nincsenek túl jó véleménnyel a regnáló hatalomról.

Az újságírók munkáját így is szinte teljesen ellehetetlenítette a kormány azzal, szinte minden állami felügyelet alá tartozó intézmény vezetőjének megtiltotta, hogy nyilatkozzanak. Hosszas adatigénylési procedúra után lehet fontos információkhoz hozzájutni, hogy lehetőleg olyankor szülessenek meg a korrupciót leleplező cikkek, tudósítások, amikor az adott ügyre már alig emlékeznek az emberek. Az is tény, hogy elszaporodtak a verbális és fizikai atrocitások az újságírókkal szemben az utóbbi időszakban, ám Orbán sanda célozgatása arra, hogy legyalulják a teljes szakmát (a kormánypárti médiákban érdemi szakmai munka már nem folyik) így is rendkívül durva üzenet mindazok számára, akik a szabad tájékoztatás képviselői.

Mindezt azért meri megtenni a hatalom, mert a gyűlöletkampány, az ellenségek üzemszerű kitermelése eredményes számukra, vagyis a Fidesz őrzi előnyét az ellenzéki pártokkal szemben. Mindez azt jelenti, hogy a magyar emberek jelentős része - pontosabban a Fidesz támogatói - tapossák ki a kormány számára az utat az önkény és butaság sötét barlangja felé. Ezért, ha olyan kíméletlen, sőt embertelen kampány köszönt ránk szeptembertől, amelyben sem az emberi méltóságot, sem a vélemény szabadságát, sem a szabad tájékozódáshoz való jogot nem tisztelik, jusson eszünkbe, hogy nem véletlenül kapott vérszemet a kormány.

Fotó: 24.hu

Nem véletlenül vert gyökeret az alpári stílus a Fidesz kommunikációjában, nem előzmények nélküli a gyűlöletkampány, nem meglepő, hogy a vezér egyetlen kézmozdulatára százezrek kezdenek köpködni olyanokra, akiknek egyetlen bűne, hogy nem rajonganak Orbán Viktor politikájáért. Mi termeltük a Fideszt, mi csináltunk belőle olyan kíméletlen, és érzéketlen politikai erőt, amely mindenre hajlandó a hatalma megtartásáért, és épp ezért csak mi állíthatjuk meg a kormánypárt hatalmas és félelmetes birodalmi lépegetőjét. Ha akarjuk. Ha nem, akkor álljon itt tanulságként egy ősi dakota közmondás: „Amíg a prérifarkas az ellenségeidet tépi szét, eszed ágában sincs lelőni, de ha váratlanul rád támad, már nem lesz időd elővenni a puskádat.”