„Ha a cáfolatoktól félünk, jobb, ha csak meséket mesélünk.” John Gay örökbecsű mondása a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nyer igazán értelmet, hiszen a Fidesz semmitől sem fél jobban, mint a cáfolatoktól. Ennek szellemében olyan mesemondók lettek a kormányzati propagandáért felelős kommunikációs szakemberek, akik megóvják a kabinetet és az embereket is attól, hogy valós tényekkel kelljen szembesülniük. Ha tehát elrugaszkodunk a valóságtól, akkor nincs is mit számon kérni rajtunk. Ez a Fidesz nagy varázslata.
Fotó: zsurpubi.hu
A 2002-es választási vereség után a Fidesz berkein belül népszerű volt az a magyarázat, hogy a baloldal még mindig hatalmas médiafölénye hozta meg a győzelmet az MSZP-SZDSZ koalíció számára. Ez ugyan már akkor sem volt igaz, de Orbán Viktor jó indokot látott ebben a hiedelemben arra, hogy szisztematikusan bedarálja a baloldalhoz kötődő sajtóorgánumokat, és hatalmas pénzeket öljön a pártját kiszolgáló úgynevezett jobboldali sajtóbirodalomba, amit akkor még hű barátja Simicska Lajos gründolt.
A 2010-es fülkeforradalom után aztán már a közszolgálati médiákat is szűk pórázon vezette Orbán, és Simicska három évvel ezelőtti lázadása sem ejtette kétségbe, hiszen közpénzekből szinte hónapok alatt újabb jobboldali portfóliót épített Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, valamint Andy Vajna asszisztálásával. Az erős sajtóbirodalom legfontosabb küldetése az, hogy uralja a közbeszédet, illetve meghatározza annak témáit. Ha olyan médiatúlsúlyra teszel szert, mint amilyennel most a Fidesz rendelkezik, akkor lényegében bármit el tudsz hitetni az emberekkel, és szinte minden számodra fontos témát a felszínen tudsz tartani. Ilyen egyszerű!
Soha nem gondoltuk volna, hogy egy amerikai milliárdos sehol sem publikált tervéről nemzeti konzultációt lehet tartani, és a közszolgálati híradó olyan valótlanságokat szajkózhat az Európai Unió döntéseiről, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Márpedig, ha a fogorvos a szádban kotorászik, bármilyen hülyeséget mondhat rólad, te nem tudsz érdemben válaszolni, legfeljebb csak nyögsz néhányat. És ez nem egy dakota közmondás!
Az Orbán-kormány nagy újítása tehát az 1998-2002-es kormányzáshoz képest, hogy gigantikus médiabirodalma segítségével a legnagyobb képtelenségeket (ha úgy tetszik meséket) is képes valóságként elfogadtatni a választók jelentős részével. Így tehette meg a Fidesz, hogy 2014-ben úgy vágott neki a kampánynak, hogy nem volt választási programja (illetve csak annyi, hogy: Folytjuk!), majd amikor ismét besöpörte a kétharmadot, kormányprogram nélkül kezdett kormányozni.
Ha tehát nincs ígéret, nincs is mit számon kérni. Ha pedig nem kérnek bennünket számon a polgárok, akkor nyugodtan seftelgethetünk kétes hírű arab sejkekkel, ugyanakkor gyűlöletkampányba kezdhetünk magyar civilek vagy külföldi menekültekkel szemben. Senki sem kérheti számon az egészségügyi várólistákat, a romló közoktatási mutatókat, az elvándorló fiatalokat, az alacsony béreket. És miért? Mert senki sem ígérte meg 2014-ben, hogy jobb lesz a helyzet az egészségügyben és az oktatásban, egy rövid fellángolást leszámítva nem foglalkoztatta a kormányt az elvándorlás problémája, a fizetések vásárlóereje pedig nem központi kérdése ennek a kabinetnek.
Amikor nyomokban még tartalmazott valós problémákat a Fidesz kommunikációja, akkor meg is égette magát például az államadósság elleni harccal. Akkor még nem Soros György volt az ellenség, hanem az államadósság, aminek csökkentéséért valóban tehetett volna lépéseket a kormány. Aztán rájöttek, hogy „ez a harc lesz a végső”, mert azzal a gazdaságpolitikával, amit az Orbán-kormány vall magáénak, érdemben nem lehet csökkenteni az állam adósságállományát. Ha valós problémákkal próbál meg megküzdeni a kormány, akkor racionális térben zajlik a küzdelem, és ez egy olyan kommunikációs párt esetében, mint a Fidesz, ez nem vezethet semmi jóra.
Fotó: zsurpubi.hu
Így aztán nem csodálkozunk azon, hogy a miniszterelnök még hezitál azon, hogy legyen-e választási programja a kormánypártnak 2018-ban. Sokkal kényelmesebb sorosozni, migránsozni, szidni Brüsszelt, a hanyatló Nyugatot, és nem adni lehetőséget az ellenzéknek arra, hogy a mindennapjainkat alapvetően meghatározó témákról vitatkozzon a nyolc éve kormányzó párt képviselőivel. A Fidesz imád titkosítani minden adatot, melyekkel szembesíteni tudnák a kormányt, hónapokig visszatartani közérdekű információkat, végső esetben pedig még a jogerős bírósági ítéleteket sem hajtja végre, ha az érdekei azt szolgálják. Ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „A szemétdomb soha nem lesz elég magas ahhoz, hogy a felhők eltakarják a tetejét.”
