Macedónia ugyan nem szomszédos ország, és nem tagja az Európai Uniónak sem, de a Gruevszki-botrány finoman szólva nem tett jót Magyarország regionális megítélésének. Már régóta egyértelmű, hogy Orbán Viktor csak olyan kétoldalú kapcsolatokban érzi jól magát, melyekben ő diktálhat, ám például Horvátországgal vagy Ukrajnával kapcsolatban ez a helyzet nem áll fenn. A magyar kormányfő 2010-es hatalomra jutása után taktikai okokból feladott néhány korábban stratégiai fontossággal bíró témát, mivel úgy érezte, hogy sokat profitálhat szomszédjai jóindulatából, ám arrogáns stílusa és egyre kiismerhetőbb pávatánca miatt apránként minden környékbeli ország szimpátiáját elveszítette.

Fotó: Privátbankár

Első látásra úgy tűnik, hogy 2018 végére Orbán Viktor erősebb, mint valaha, hiszen olyan durva nemzetközi akciókat engedhet meg magának, mint Nikola Gruevszki, egykori macedón miniszterelnök kicsempészése és eljuttatása hazánkba, és ennek betetőzéseként rekordgyorsasággal menekültstátushoz való juttatása. A magyar kormányfő merész akciója azt próbálja demonstrálni, hogy nem rendítette meg a Sargentini-jelentés, amely lényegében pontról pontra leírta, milyen területeken építette le a jogállamot a magyar kormány. Azzal azonban, hogy Orbán provokálja a nemzetközi közvéleményt, és fogatlan oroszlánként igyekszik bemutatni az Európai Uniót, még nem érezheti biztonságban magát, mert egyre durvább konfliktusokba keveredik a szomszéd államok kormányaival.

A legszembetűnőbb az Ukrajnával szemben tanúsított ellenséges magatartás, amely elsősorban abból adódik, hogy az orosz érdekek kijárójaként Orbán ott akadályozza észak-keleti szomszédunk uniós közeledését és a NATO tagság irányába tett lépéseit, ahol csak tudja. Az ukránok eddig elég elnézőek voltak azzal a magyar gyakorlattal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyarok tömegei vették fel illegálisan a magyar állampolgárságot, ám egy magyar konzulátuson titokban készült állampolgári eskü felvételének nyilvánosságra hozatalával jelezték, hogy vannak ütőkártyák a kezükben. Az uniós és az amerikai diplomácia is igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy ne blokkolja az orosz agresszió miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő ukránok törekvéseit, a magyar diplomácia jottányit sem enged.

Élesedik a harc a horvát kormánnyal is, hiszen Magyarország továbbra sem hajlandó kiadni Hernádi Zsolt MOL-vezért a szomszédos országnak. Az INA-ügy miatt elmérgesedő viszály lényege, hogy a horvátok szerint a hazájában korábban elítélt Ivo Sanader egykori kormányfő kenőpénz elfogadása ellenében engedte, hogy a MOL meghatározó tulajdonrészt szerezzen a horvát nemzeti kőolajipari cégben. A vesztegetéssel gyanúsított Hernádi Zsoltot azért nem adta ki Magyarország, mert: "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga, és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása". Ismerős érvelés a Gruevszki-ügyből.

Nem vagyunk puszipajtások Ausztriával sem, noha Sebastian Kurz néppárti kancellár megválasztása után nagy várakozással indult vonaton Bécsbe a magyar kormányfő. A fiatal osztrák kormányfő gyorsan lecsillapította Orbán várakozásait, mert szerinte nem minden szól a menekültkérdésről, ugyanakkor a szabad sajtó garantálása és a jogállami normák betartása elemi kötelessége minden európai kormányfőnek. Kissé lelombozta ez a tény Orbán Viktort, de az igazi csapás akkor érte a sógorok részéről, amikor Kurz pártjának képviselői is megszavazták az Orbán-kormányt keményen elítélő Sargentini-jelentést.

Talán a legkiegyensúlyozottabb viszonyt Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel ápol manapság Orbán Viktor. Milosevic egykori jobb keze igyekszik elnyerni a magyar fél támogatását, hiszen az uniós csatlakozási tárgyalások során ez jól jöhet a szerbeknek. Kérdés, hogy mire felveszik Szerbiát az Európai Unióba, mi ott leszünk-e még?      

Romániával kapcsolatban mindig kettős játékot játszott a magyar kormány. Olykor keményen beszól Orbán Viktor az ottani kormánynak, olykor pedig békülékeny gesztusokkal honorálja, hogy dél-keleti szomszédjainknál is láncfűrésszel estek neki a jogállam kissé rozoga faépítményének. A székely autonómia törekvéseket nem karolja már fel olyan nyíltan a Fidesz, ugyanakkor számára fontos, hogy az erdélyi magyarság mindig kiálljon a kormánypárt mellett, hiszen a kettős állampolgárságnak köszönhetően rengeteg szavazatra számíthatnak ennek a közösségnek köszönhetően. Ez tehát kutya-macska barátság a románokkal, amely addig működik, amíg mindkét fél profitál belőle.

Van egy olyan szomszédunk, mely esetében feltűnően háttérbe szorultak a korábban megszokott torzsalkodások, miután Orbán Viktor került a kormányfői székbe. Ehhez kellett a túloldalon is egy meghatározó személyiség, Robert Fico személyében. Magyarország nem firtatta tovább, hogy Szlovákia miért nem engedi a kettős állampolgárság intézményét, cserébe a szlovákok támogatták Orbán szabadságharcos politikáját. A V4-ek tagjaiként valóban szorosabb kötelék fűzte össze e két államot, mint az olyanokkal, melyek az érdekérvényesítésnek más módját választották. Fico bukása azonban nagy veszteség volt Orbánnak, noha a szlovák politika irányvonala nem változott radikálisan. Fico távozásával azonban egyértelművé vált, hogy északi szomszédunknál nem tud tartósan gyökeret verni a sorosozós, migránsozós politikai populizmus, ráadásul a szlovákiai magyarok pártjai közül az a gyengébbik, amely a Fidesz szövetségesének számít.

Fotó: zoom.hu

Végül ne feledkezzünk meg Szlovéniáról sem, ahol nemrégiben tartottak választásokat, és a Fidesz szövetségese nem tudott kormányra kerülni. Pedig Orbán személyesen kampányolt az SDS mellett, és Habony Árpád is keményen beszállt a küzdelembe a szomszédos országban birtokolt média-portfólióján keresztül. A frissen megalakult szlovén kormánykoalíció el is kezdte vizsgálni, miként próbálta befolyásolni a magyar kormány a választásokat. Azóta Orbán elég lekicsinylően nyilatkozik a szlovén politikáról, igyekszik távolságot tartani egy olyan szomszédtól, melytől egyébként sokat tanulhatnánk. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Nem kell szeretni a szomszédot, de ha néha küldesz neki egy tál bölénypörköltet, biztosan háromszor meggondolja, hogy megtámadjon-e.”