Az utóbbi 10 évben először néz szembe Orbán Viktor kormánya egy olyan kihívással, mely egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja. A kormányfő érzékelhetően retteg attól, hogy népszerűtlen intézkedéseket kelljen meghoznia a koronavírus okozta válság kezelése miatt. A most tapasztalható kormányzati óvatosság rövidesen átcsaphat bizonytalanságba, majd akár kapkodásként is értékelhetjük az egymásnak ellentmondó intézkedéseket.

Fotó: Euronews

Az Orbán-kormány egy nap alatt 75 ezer diplomással ajándékozta meg az országot. Igaz, hogy ennek a közérzetjavító intézkedésnek semmi köze se volt a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, de a döntéshozók úgy voltak vele: ha egy rossz hír mellé mindig odaillesztenek egy jót is, akkor kevésbé fognak bosszankodni a polgárok a rájuk váró megpróbáltatások miatt. Ugyanez a szerep jut a jövő évtől fokozatosan visszaépülő 13. havi nyugdíjnak, ami egy prosperáló gazdasági ciklus idején is elég merész ígéret, nemhogy olyankor, amikor mély, elhúzódó válság elé nézünk.

Orbán Viktor továbbra is élvezni szeretné népe (egy részének) megbecsülését, ezért a rossz hírek bejelentését meghagyja minisztereire, illetve az operatív törzs tagjaira. Ő a közhelyek, biztató szavak és jóléti intézkedések bejelentőjeként továbbra is abban a szerepben tetszeleg, mint aki sikerrel emelkedik felül a mindannyiunkat érzékenyen érintő nehézségeken. Gyanítható, hogy folyamatosan tesztelik a háttérben az ország lakosságát, és ha egy döntés nagyon népszerűtlennek tűnik, azt annak ellenére elvetik, hogy hasznos lenne a vírus terjedésének megfékezésében.

Ezért rántják elő a nyelvvizsga elengedésével új diplomások tízezreit, és ígérnek 13. havi nyugdíjat azoknak az időseknek, akik most érthető módon a négy fal között szoronganak a terjedő járvány miatt.

Főként a polgárok mozgásának korlátozása tartozik ebbe a kategóriába, hiszen sokan szívesen vennék ezek enyhítését, illetve feloldását, mások viszont biztonságban érzik magukat a tudattól, hogy minimalizálják az emberi érintkezések lehetőségét. Ennek azonban elsősorban szakmai döntésnek kell lennie, de azt megszokhattuk az Orbán-kormány gyakorlatában, hogy a politikai érdekek rendszeresen felülírják ezeket. Mintha a Fidesz vezetői már egy átmeneti népszerűségvesztést is sorscsapásként élnének meg annak ellenére, hogy a következő nagy politikai erőfelmérő két év múlva esedékes.

Orbán Viktor hibrid rendszere azonban arra épül, hogy még a pártok népszerűségi listáján sem engedik feljebb kúszni az ellenzéket, nemhogy együttműködnének ezekkel a politikai erőkkel, amikor pedig igencsak szükség lenne a nemzeti egység felmutatására. A pillanatnyi népszerűségvesztést tehát akkor is igyekszik elkerülni a Fidesz, amikor nincs igazi tétje ennek, mert úgy gondolják, ezzel némi teret engednének az ellenzéknek. Ezért rántják elő a nyelvvizsga elengedésével új diplomások tízezreit, és ígérnek 13. havi nyugdíjat azoknak az időseknek, akik most érthető módon a négy fal között szoronganak a terjedő járvány miatt.

Fotó: mandiner.hu

A társadalom folyamatos szondáztatása természetesen nem ördögtől való dolog, ám nem elsősorban azért fontos tudni az emberek véleményét fontos dolgokról, hogy mindig a többségi álláspontot támogassa a kormány. Olykor olyan döntések meghozatalára is készen kell állnia egy kormányzatnak, melyek hosszú távon hasznosabbnak bizonyulnak, mint a rövid távú, felelőtlen ígérgetések. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Csak olyan lovat kínálj eladásra, amelyikre te magad is fel tudsz ülni.!”