Nem szívesen elemezzük Orbán Viktor szokásos péntek reggeli észosztásait, de sajnos ez elkerülhetetlen egy olyan országban, ahol szinte mindenről egyetlen ember dönt. Ha tehát a kormányfő azt mondja, hogy kemény őszre számíthatunk, akkor az biztosan úgy lesz. Teljesen mindegy, hogy a Fidesz szavazói vagyunk vagy ellenzékiek, tudomásul kell vennünk, hogy lényegében egyetlen ember döntésétől függ az, hogy a járvány második hulláma milyen károkat okoz az országnak. Ez az óriási hatalom azonban hihetetlen nagy felelősséggel párosul, ami akár össze is roppanthatja a kormányfőt.

Fotó: Nyugati Fény

Bizonyára igaza lesz Orbán Viktornak abban, hogy rövidesen napi több ezer regisztrált fertőzöttel kell számolnunk Magyarországon. Nem is olyan régen még elenyésző volt ez a szám, de aztán meglehetősen dinamikusan elkezdett emelkedni a megbetegedések száma. Orbán néhány hete még saját vállát veregette, mennyire jól kezelte a járványhelyzetet az ország, most pedig ő maga jövendöli azt, hogy durva ősz vár ránk. Közben persze azzal nyugtat mindenkit, hogy felkészülten várja az egészségügy a fejleményeket, ugyanakkor mindenáron meg fogják őrizni a gazdaság működőképességét.

Kérdés, hogy milyen áron. A tavaszi első hullám tanulsága ugyanis az, hogy a járvány ellen az igazán hatásos védekezés az emberi érintkezések radikális csökkentése, amit szigorú korlátozó intézkedésekkel lehetett elérni. A tavaszi időszak azonban mentálisan és gazdaságilag megroppantotta a magyar társadalmat, így Orbán törekvése, hogy a súlyos járványhelyzet ellenére is működtetni akarja az iskolákat és a hivatalokat és a termelőegységeket, valahol érthető. A maszkviselet szigorítása, valamint közösségi távolságtartás komolyabban vétele azonban valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy lelassítsák a fertőzés terjedését.

A járványok azonban sajnos nem így működnek, a szerencsére ezért nem igazán érdemes rábízni sem az egzisztenciánkat, sem az életünket.

Nagyobb gond, hogy az egészségügy sincs olyan jó formában, mint ahogy ő állítja. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy elsősorban attól tart, nem lesz elegendő kapacitás a kórházakban a megnövekedett számú fertőzött ellátására. Elmondása szerint van egy terv, ami arról szól, hogy „ha a kijelölt kórházakban elfogy a kapacitás, betelnek az ágyak, elfogy az orvos és az ápolónő, akkor jön a következő kórház, tehát van egy lépcsőzetes haditerv”. Mintha háborúba vonulna az ország. Ettől a retorikától azért kevesen nyugszanak meg, ráadásul rávilágít a magyar egészségügy hiányosságaira.

Orbán péntek reggeli szavaiból kiviláglik, hogy most is csak a jószerencséjében bízhat, mint oly sokszor az elmúlt 10 évben. Ha ugyanis valami csoda folytán a járvány a komoly korlátozó intézkedések hiányában is visszavonulót fúj, akkor ismét győzelmi jelentésektet fog harsogni az állami média, Orbán pedig azzal dicsekedhet, hogy nem hagyta legatyásodni az ország gazdaságát, miközben megvédte az idős emberek életét. A járványok azonban sajnos nem így működnek, a szerencsére ezért nem igazán érdemes rábízni sem az egzisztenciánkat, sem az életünket.

Fotó: Infostart

Orbán tehát most azzal a dilemmával küzd, hogy melyik ujját harapja. Ha túlságosan követi a járványügyi szakemberek iránymutatásait, akkor ugyan megfékezheti a betegség terjedését, de az amúgy is nehéz helyzetbe került gazdaság issza meg a levét az őszi második hullámnak. Amennyiben azonban a gazdasági szempontokat helyezi előtérbe, akkor számolnia kell egy kiugróan magas fertőzési és halálozási rátával, ráadásul a leharcolt állapotban lévő egészségügy is összeroppanhat. Orbán Viktor 10 év kormányzás után került olyan helyzetbe, hogy csak két rossz opció közül választhat. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Egy kötélhúzú versenyen nem fogadhatsz mindkét oldalra, legfeljebb elvághatod középen a kötelet, hogy senki se győzzön.”