Úgy tűnik, a B tervet kell élesítenie az Orbán-kormánynak, miután kiderült, hogy a koronavírust nem lehet pusztán szájmaszkokkal és a biztonságos távolság betartásával térdre kényszeríteni. Miután csúcsokat döntöget a járvány idehaza, a kormánynak valamit lépnie kell, ami a gazdasági teljesítmény további romlását eredményezheti. Az Orbán-kormány pedig elkölthető pénz nélkül olyan, mint a kolibri csőr nélkül. A járvány kezelése úgy tűnik, a 2022-es választási kampány legfontosabb témája lesz.

Fotó: blikk.hu

Lehetett rá számítani, mégis megdöbbentő azt olvasni, hogy egy nap alatt több mint 1300 igazolt fertőzést regisztráltak Magyarországon. Az elvégzett tesztek és a pozitív eredmények aránya pedig meghaladja a 10 százalékot. Ezek az adatok előrevetítik, hogy rövidesen exponenciálisan nő majd a koronavírusban elhunytak száma is. A magyar egészségügyre hihetetlen nyomás nehezedik már most is, de az emelkedő számsorokat elnézve a neheze csak most jön. Mindezt már nem lehet puszta propagandával, az emberek megnyugtatására szolgáló kormányzati kampányokkal ellensúlyozni.

Mivel egyre több ország tér vissza az emberi érintkezéseket korlátozó intézkedésekhez, valószínűleg Orbán Viktornak sem marad más választása, mint elengedni a mostani, a svéd modellt részben másoló védekezési mechanizmust, amely egyszerre nyújt felszíni védelmet a vírus terjedése ellen, illetve engedi az oktatást és a munka világát a megszokott mederben folyni. Valószínűleg azonban nem lehet kordában tartani a járvány terjedését ezekkel az enyhe korlátozó intézkedésekkel, így a kormány kénytelen lesz megfontolni, hogy visszatérjen-e a tavaszi védekezési protokollhoz.

Ez azonban egyrészt népszerűtlen intézkedés lenne, másrészt pedig tovább gyengítené az ország gazdasági potenciáját, amit mindenképpen szeretne elkerülni Orbán Viktor. Ezért is söpri félre azoknak a szakértőknek a véleményét, akik komoly következményekre figyelmeztetnek, amennyiben a kormány ragaszkodik a jelenlegi járványkezelési protokollhoz. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség helyettes vezetője például riogatásnak nevezte azt, amit Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője állít. Ő ugyanis komoly hibának nevezi, hogy nem tesztelnek többet idehaza, ugyanis így nem lehet megbízható képet kapni arról, hol tart a járvány jelenleg.

A kormány mindig is a kevés teszt híve volt, vélhetőleg azért, mert a kevesebb vizsgált személy kevesebb igazolt fertőzést eredményez, így lehet némileg manipulálni a fertőzöttségi arányokat. A tesztelés kiterjesztése viszont azért lenne fontos, mert így olyanok is fennakadnának a rostán, akik nem tudnak arról, hogy fertőzők, így időben el lehetne különíteni őket. A szakemberek kritikája tehát jogos: önmagunkat csapjuk be, ha a kevés tesztnek köszönhetően leszorítjuk a statisztikák adatait. Ha nem ismerjük pontosan az ellenséget, nem is tudunk ellene hatékonyan küzdeni.

A járványkezelésben azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének minden jellegzetessége, és persze hibája is megmutatkozik. A kritikus hangokat adminisztratív vagy erőszakosabb úton nyomják el, nem a tartalom, hanem a külsőség számít, a problémamegoldásnál pedig mindig fontosabb a népszerűség megőrzése. Most azonban nem csak közvetve, hanem közvetlenül is emberi életekről van szó. Ha a politika továbbra is blokkolja a józan szakmai érveket, ha ellenáll olyan törekvéseknek, melyek a járványt a maga valójában próbálják kezelni, akkor tényleg komoly vészhelyzet állhat elő Magyarországon.

Fotó: 444.hu

Ha továbbra is a politikusok tudják a legjobban, mit kell kezdeni egy egészségügyi krízishelyzetben, akkor ne számítsunk túl sok jóra. Ők minden ügy mögött csak a szavazatok optimalizálását látják, és csak akkor szánják el magukat fontos döntésekre, amikor már kifutottunk az időből. Pedig az idő egy járvány esetében döntő faktor, és ha késlekedünk, komoly árat fizetünk érte. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha már biztosan elveszett a csata, ne a csatakiáltások erejében, hanem a lovad gyorsaságában bízz!”