Varga Mihály pénzügyminiszter a minap megjelent interjújában nem mondott túl sok újdonságot, volt azonban néhány mondata, melyek üzenetén érdemes eltűnődni. Például egyrészt elismeri, hogy a válság elleni védekezés néhány hónapja alatt veszendőbe ment minden eredmény, amit az államadósság elleni küzdelemben az előző 10 évben a kormány elért, ugyanakkor nem akar megszorító politikát folytatni annak ellenére, hogy 9 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Jegyezzük meg,  már tudjuk, hogy Varga Mihály nem indul egyéni jelöltként a 2022-es parlamenti választáson. 

Fotó: index.hu

Most isszuk meg annak a levét, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedését nem használta ki eléggé a kormány arra, hogy radikálisan csökkentse az államadósságot. Mint korábban megírtuk, a GDP arányos államadósság tavaly év elején elérte a 65 százalékos szintet, ám a járvány hónapjai alatt visszakúszott ez az érték az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésének értékére, így ma már a 80 százalékot ostromolja. Ez hihetetlen nagy terhet ró a következő évek kormányzati költségvetéseire, ezen keresztül pedig az adófizető magyar állampolgárokra.

Mindezt Varga Mihály szépen becsomagolva adja elő az Indexen megjelent interjújában: „Komoly eredménynek és sikernek tartom, hogy az elmúlt években 80 százalékról a GDP 65 százalékára tudtuk csökkenteni az államadósság arányát. Ez egyre kisebb terhet jelent a magyar államnak és a költségvetésnek. A járvány most mindent újraírt.” - vázolta a helyzetet a pénzügyminiszter. Mintha direkt keverné a jelenidőt a múltidővel. Mintha még mindig nagy könnyebbséget jelentene a magyar költségvetésnek a csökkentett államadósság, pedig ez már a múlté, hiszen hatalmas hitelfelvételek történtek az utóbbi hónapokban.

Persze, nem cél, hogy újabb durva megszorító intézkedésekkel nehezítsék az amúgy is nehéz helyzetbe került magyar háztartások életét, de a költségvetési hiány és az államadósság elengedéséért is a választópolgárok fizetnek súlyos árat, igaz, valamivel később, mintha azonnali elvonások jönnének.

Ami még ennél is rafináltabb fogalmazást igényelt Varga Mihálytól, az, hogy megindokolja a kormány azóta is tartó pénzszórását. „Tanultunk a 2008-as válságkezelés hibáiból, amikor a kormány értelmetlenül ragaszkodott fiskális korlátokhoz, ezzel mélyítette a válságot, a 13. havi bérek és nyugdíjak elvételével, adóemelésekkel elhúzódó gazdasági visszaesést okozott.” Ezzel „elmúltnyócévezett” egy kicsit, ugyanakkor megindokolta azt is, miért kell éppen most visszaépíteni a 13. havi nyugdíjakat. Persze, nem cél, hogy újabb durva megszorító intézkedésekkel nehezítsék az amúgy is nehéz helyzetbe került magyar háztartások életét, de a költségvetési hiány és az államadósság elengedéséért is a választópolgárok fizetnek súlyos árat, igaz, valamivel később, mintha azonnali elvonások jönnének.

Mindez már a 2022-es választásokról szól, hiszen az Orbán-kormány mindenképpen el akarja kerülni, hogy a 2008-2009-es sanyarú időkhöz hasonló légkörben kelljen kampányolnia. A koronavírus-járvány teljesen felülírta az előzetes terveket, hiszen a kormány úgy számolt, hogy prosperáló gazdasági háttérrel kínálhat majd új adókedvezményeket, családtámogatási rendszereket, illetve látványberuházások sorával ejtheti ámulatba a választókat. Ha a politikai szempontok nem írnák felül a gazdasági érveket, akkor nem most kéne ingyenes parkolást biztosítani az autóknak, nem most kéne a nyugdíjasoknak egy hónapnyi plusz juttatást ígérni, és lehetőséget adni arra, hogy a hiteltörlesztést eltolják a bankok felé a polgárok. Ez utóbbi intézkedés ugyanis mind az adósoknak, mind a bankoknak komoly gondot okoz, csak a problémát eltolja még fél évvel.

Érdemes még megemlíteni Varga töretlen optimizmusát, amit arra épít, hogy jelenleg jónak mondható az ország besorolása a hitelminősítőknél. Azt viszont elfelejti megemlíteni, hogy ez főként az uniós tagságunknak köszönhető, és hogy az EU többi tagországainak többségét is hasonlóan pozitívan ítélik meg ezek a cégek. Épp ennek köszönhető, hogy ez a politikai és gazdasági közösség most a járvány elleni védekezéshez közös hitelt vesz fel kedvező feltételekkel. Ezt akarta Magyarország és Lengyelország kormánya megvétózni a jogállami mechanizmus bevezetése miatt.

                                    Fotó: mandiner.hu

Az sem mellékes körülmény a jövő kilátásait tekintve, hogy a V4 országok közül hazánknak a legmagasabb a GDP arányos adósságállománya, így Vargának az a kételye, hogy Magyarországnak érdemes-e a közös hitelfelvételhez csatlakoznia, meglehetősen álságos. A pénzügyminiszter a következőket nyilatkozta ugyanis: „Vajon Magyarország csatlakozhat-e egy olyan megállapodáshoz, amire hazánknak nincs égetően szüksége, hiszen mi tudunk a hazai és a nemzetközi piacról is hitelt felvenni, ha ez éppen szükséges.” Végül mégis csatlakoztunk a közös hitelfelvételhez, de ennek okairól már hallgat az interjúban Varga Mihály. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha elkezdtél egy mondatot, de közben átlőtték a mellkasodat egy nyílvesszővel, ne akard mindenképpen befejezni azt.”