Nem akar járt utat járatlanra cserélni Orbán Viktor, ezért a koronavírus-járvány harmadik hullámának ellaposodásával régi, jól bevált politikai szlogeneket vett elő. A Fidesz vezérének meggyőződése ugyanis, hogy saját szavazótábora azt várja tőle, amit a 2018-as kampányban mutatott, vagyis a rasszizmust felülről súroló nacionalista retorikát. Bizonyára többet tud saját szavazói irányultságáról, mint mi, de a belső felmérések eredményeinek ismeretei nélkül is állíthatjuk, hogy a fiatal választóknak ezúttal nagyobb súlyuk lesz a politikai versengés végkimenetelében, mint 2010 óta bármikor. Nekik viszont ennél többet kell kínálnia.

Fotó: hvg.hu

Orbán Viktor alig várta, hogy visszazökkenhessen a régi kommunikációs gyakorlatába, hiszen a járványkezelés láthatóan nem az ő terepe volt. Azért nem hazudtolta meg magát akkor sem, amikor keleti vakcinákat kellett népszerűsítenie, hiszen orosz és kínai szövetségesei komoly kormányzati segítséget kaptak tőle mind az oltóanyagok eladásában, mind azok lakossági propagálásában. A kormányfő nyilván felhasználja majd az országgyűlési választás kampányában a „sikeres védekezésben” rejlő kommunikációs lehetőségeket, ám valószínűleg érzi, hogy ez kevés lesz az egyre elszántabban és egységesebbnek tűnő ellenzéki összefogással szemben.

Ki is használta az éppen induló labdarúgó EB-t arra, hogy olyat üzenjen saját táborának, amit a járvány elleni védekezés idején nem igazán lett volna hatásos. Egyrészt nem hagy kétséget afelől, hogy nélküle (pontosabban az általa biztosított milliárdos támogatás nélkül) nem sikerült volna kijutni a kontinensbajnokságra a magyar csapatnak, másrészt a nemzeti 11 nem áll bele a rasszizmus elleni harcba, amit más válogatottak a térdelés gesztusával jeleznek a világ felé. Ne legyen kétségünk, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség az ő instrukciói alapján utasította a játékosokat, hogy ne csatlakozzanak a homofóbia elleni kampányhoz.

Felpörög majd a menekültellenes retorika is, hiszen Orbán ezt a vonalat akkor sem volt hajlandó elengedni, amikor a magyar polgárokat a járvány sokkal jobban érdekelte, mint a határkerítésnél feltartóztattak néhány migráns.

Orbán odáig ment, hogy a magyar-ír barátságos felkészülési mérkőzés előtt térdelő szigetországiakat kifütyülő szurkolókat is védelmébe vette. A rasszizmus elleni gesztust lényegében nemzetidegennek titulálta, és arra célzott, hogy a térdelést a rabszolgatartók találták ki. Ezt a nyilvánvaló badarságot cáfolni sem érdemes, hiszen fekete bőrű amerikai futballisták vezették be a tiltakozásnak ezt a fajtáját 2016-ban. Orbán újra elkezdte saját tábora összekovácsolását olyan rasszista indíttatású hazugságok felhasználásával, melyeket egy jó érzésű konzervatív szavazó kikérne magának. De a miniszterelnök tudja, hogy mindig bejött neki, ha a kurucos mentalitású magyarokat karakteresen szembefordította a megalkuvó nyugatbarát labancokkal, még ha ez a megkülönböztetés durva és sértő sok fideszes szavazó számára is.

Miután megszabadult az európai kereszténydemokrata pártcsalád (EPP) gyámságától, Orbán sokkal nyíltabban kritizálja a nyugati világból érkező ideológiákat. A magyar parlament elé épp most benyújtott úgynevezett pedofiltörvény például nem elsősorban a kiskorúakat zaklató bűnözők ellen irányul, hanem a különböző nemi identitásokról szóló felvilágosítást kriminalizálnák. Ez az orosz mintára elkészített törvénytervezet ékes példája annak, miként lehet két különböző dolgot úgy összekeverni, hogy abból a választó csak annyit értsen, hogy végre itt egy kormány, amelyik jól odacsap a pedofiloknak. Pedig ez csak az álca, a valódi célt jól elrejtették a törvény szövegébe, amit persze a választópolgárok nem fognak átnyálazni.

Kezdenek tehát kirajzolódni a Fidesz legfontosabb kampánytémái, melyek reményeik szerint újra elhozzák számukra a kétharmadot. Az egyre szélsőségesebbé váló retorika mellett persze majd bőszen "gyurcsányoznak" a kormánypárti politikusok és médiumok, hogy így próbálják távol tartani a rezsimmel elégedetlen választókat attól, hogy az ellenzék közös jelöltjeire, illetve listájára szavazzanak. Felpörög majd a menekültellenes retorika is, hiszen Orbán ezt a vonalat akkor sem volt hajlandó elengedni, amikor a magyar polgárokat a járvány sokkal jobban érdekelte, mint a határkerítésnél feltartóztattak néhány migráns.

Fotó: 444.hu

Orbánnak szüksége is lesz egy ütős kampányra (reméljük nem szó szerint), mert pártja az utóbbi hónapokban a fáradtság jeleit mutatta. Érdekes folyamat ugyanis, hogy párhuzamosan a politikai, közéleti és gazdasági térnyeréssel a Fidesz hitelessége egyre mélyebbre süllyed. A központi szlogeneket szolgaian mantrázó kormánypárti politikusok és médiumok ugyanis már kevés innovációt tudnak belevinni a teljesítményükbe, így gyengítik saját üzeneteiket is. Kérdés persze, hogy milyen produkcióra lesz képes az ellenzék, és fenn tudja-e tartani a szavazás napjáig azt az érzetet a választókban, hogy a Fideszt akár választások útján is el lehet távolítani a hatalomból. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Csodák igenis vannak, de előtte mindig ébresszetek fel.”