Nem lehet sokáig titkolni, ha egy politikai közösség tagjai bort isznak és vizet prédikálnak. Jó példa erre a februárban kipattant kegyelmi ügy, Bese Gergő tündöklése és bukása, de a legszemléletesebben Orbán Balázs minapi elszólása bizonyítja e tétel igazságát. Minél tovább tart ugyanis az orosz-ukrán háború, annál nehezebb lesz ész érvekkel megmagyarázni, hogy Magyarország kormánya miért segíti minden rendelkezésére álló eszközzel az agresszort céljai elérésében. Ezért nem is oly meglepő, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egy baráti médiában elszólta magát, és most valahogy el kell csendesítenie azt a botrányt, amit opportunizmussal álcázott hazaárulásával robbantott ki.

Fotó: amerikainepszava

Vannak olyan kijelentések, melyek félreérthetők, és vannak olyanok, melyek nem. Csak a pontosság kedvéért érdemes idézni Orbán Balázs ide vonatkozó mondatait, hogy el tudjuk dönteni, a miniszterelnök politikai igazgatójának kijelentése melyik kategóriába esik: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett...Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett.”

A kormány kommunikációja a szomszédunkban dúló kegyetlen háborúval kapcsolatban eddig is elég kaotikus volt, de mostantól kezdve a tökéletes zavarodottság jellemzi mindazt, amit a békével kapcsolatban mondanak a kormány illetékesei. Szijjártó Péter külügyminiszterrel az élen folyamatosan kerülik a konfliktus lényegéről való diskurzust, ami lehetetlenné teszi, hogy a béke feltételeiről és az odáig vezető útról érdemben mondjanak valamit. A lényeg ugyanis az, hogy ezt a területszerző, nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyó brutális háborút Oroszország indította, ezért lényegében a moszkvai rezsimen múlik, mikor, milyen körülmények között lesz vége a konfliktusnak.

Amennyiben tehát Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin úgy dönt, hogy megkíméli saját országát és Ukrajna népét attól, hogy további emberéleteket, otthonokat, ipari létesítményeket, mezőgazdasági területeket áldozzon fel olyan célokért, melyek a jelenlegi nemzetközi helyzetben erősen utópisztikusnak tűnnek, akkor vége lesz a háborúnak, amennyiben azonban ragaszkodik a rögeszméihez, tovább fog tartani az öldöklés, és ennek hatásait bizony mi továbbra is érezni fogjuk. Orbán Balázs és főnöke bizonyára jól tudják, hogy már eddig is túl nagy árat fizetett Oroszország, Ukrajna és Európa azért, hogy Putyin a céljait elérje, ezért aposztrofálják magukat két és fél éve a béke apostolaiként. Ez jól hangzó szlogen, ám a béke nem egy elvont fogalom, konkrét fogalmak hozzárendelése nélkül csak kiüresedett vágyálom marad.

Az opportunizmusnak tehát határt szabnak olyan morális szempontok, melyekről egyetlen demokratikus állam vezetői sem feledkezhetnek meg.

Az igazságos béke megteremtéséhez áldozatokat kell hozniuk az ukránoknak, akárcsak a magyaroknak 56-ban. Mi az ukránok célja? Megvédeni az országuk integritását, a katonák és civilek életét, az infrastruktúrát, az állam működőképességét. Ezek a célok adják meg egy agressziót elszenvedő ország erejét, ebből formálódik az az identitás, amit az agresszor minden áron el akar pusztítani. Ezek a célok rokonítják a magyar forradalmat, az ukránok honvédő háborújával. Minden normálisan működő logika szerint ezért kell támogatnunk egy olyan országot, amelyet egy ilyen szintű támadás ér, és ezért lenne törvényszerű, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan támogassuk szomszédunk honvédő háborúját.

Ezzel szemben Oroszország imperialista háborút vív egy olyan ország ellen, amely az igyekszik megszabadulni a befolyásától, olyan politikai és katonai szövetségekhez szeretne csatlakozni, melyek garantálják a függetlenségét. Putyin képtelen elfogadni a tényt, hogy az Ukrajna területén élő többmilliós orosz kisebbség tagjai beleszippanthatnak a nyugati demokráciák szabadabb levegőjébe, és esetleg ezzel az ő birodalmára is átterjednek azok az eszmék, melyek ellen Lenin és Sztálin után ő is tűzzel-vassal küzd. Az orosz elnök képtelen elfogadni, hogy változik a világ, és az egykori Szovjetunió utódállamai többsége fölött nem gyakorol gazdasági és katonai kontrollt. Egy ilyen politikai vezető céljait támogatni bármilyen eszközzel, az az 56-os szellemiség nyílt elárulása.

A magyar kormány és az állampárt szellemi holdudvara azonban már annyira magáévá tette azt a haszonelvű politizálást, melyet Orbán Viktor korábban pávatáncként aposztrofált, hogy sokaknak fel sem tűnik az eszmék és elvek fontossága a nemzetközi diplomáciában. Ezek mentén szerveződnek ugyanis a különböző emberi csoportok, így az államok is, és ezek a kötőelemei különböző politikai, gazdasági és katonai szövetségeknek. Nem írhat felül tehát semmilyen politikai vagy gazdasági haszon bizonyos erkölcsi szempontokat. Például, hogy nem üzletelhetnek liberális demokráciák olyan diktátorokkal, melyek üldözik, börtönbe zárják, netán meg is ölik a politikai ellenfeleiket, egy másik ország területén pedig háborús bűnöket követnek el. Az opportunizmusnak tehát határt szabnak olyan morális szempontok, melyekről egyetlen demokratikus állam vezetői sem feledkezhetnek meg.

ezalenyeg.hu

Ezért kell Orbán Balázs nyilatkozatának minden ide vonatkozó betűjét visszautasítania a magyar jóérzésű magyar állampolgároknak, és kifejeznie azt az álláspontját, hogy egy ilyen erkölcsi érzékkel rendelkező ember nem maradhat a miniszterelnök bizalmas munkatársa. Itt nem csupán arról van szó, hogy szembe köpte azt a kurucos dacosságot, ami a magyar nemzeti karakter fontos eleme, hanem egyértelművé tette egy világhatalom számára, hogy egy esetleges agresszió esetén ez a kormány nem fog ellenállást tanúsítani. Valahogy más megvilágításba helyezi ez a nyilatkozat azt a maszatolást is, amit Szijjártó Péter művelt azok után, hogy orosz hekkerek betörtek a külügyminisztérium levelezési rendszerébe, és feltehetőleg fontos információkat szereztek meg onnan. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Engedd be az apacsot, kiver a sátradból.”