Néhány nappal a Biden-kormány leköszönése előtt frissítette az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) azt a listát, melyen a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek szerepelnek. Rejtélyes módon ezen most feltűnt az Orbán-kormány egyik kulcsembere, Rogán Antal, aki érdemben azóta sem reagált erre a fejleményre. Pedig a vád súlyos, hiszen az úgynevezett SDN-listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.

Fotó: 24.hu

Két komoly hazugságba is belekényszerült a magyar kormány azóta, hogy kiderült, az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező minisztere felkerült az Egyesült Államok SDN-listájára, ami példátlan fejlemény még a jelenleg igen feszült magyar-amerikai viszonyban is. Az egyik hazugság az, hogy az intézkedés a leköszönő amerikai nagykövet kicsinyes bosszúja, ugyanis közismerten rossz volt David Pressman és az Orbán-kormány közti viszony a hivatali ideje alatt. Ez azért nem életszerű, mert egy nagykövetnek semmiféle befolyása nincs kormányzati döntésekre, főleg úgy, hogy az ominózus listát nem a külügy, hanem a pénzügyminisztérium állítja össze. Igaz, hogy a döntést Pressman jelentette be Budapesten, de egy nagykövetnek ez a kötelessége, akármilyen viszonyban van az adott ország kormányzatával.

A másik hazugság csak vélhetően van összefüggésben a Rogán-üggyel. Néhány nappal ugyanis Donald Trump elnöki beiktatása előtt kiderült, hogy Orbán Viktor nem lesz ott Washingtonban a ceremónián. Ez annál is meglelőbb, mert Orbán már az elnökjelöltség megszerzése előtt is igen kedélyes viszonyt ápolt a régi-új elnökkel, és nagy várakozással tekintett a január 20-a után induló új elnöki ciklusra. A kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy nem hívták meg az eseményre a magyar kormány egyetlen képviselőjét sem. A kormánymédia magyarázata szerint az amerikai elnök beiktatása hagyományosan a hatalom békés átadását ünneplő esemény, nem pedig külföldi méltóságok összejövetele. Később azonban kiderült, hogy mindez csak porhintés, Orbán Viktor igenis szerepelt a meghívottak listáján, de ő inkább egy konferencián fog előadni a magyar EU elnökség tapasztalatairól.

Elég egyértelműnek tűnik tehát, hogy valamit takargat a kormány, amikor hajánál előrángatott indokokkal akarja megmagyarázni Orbán távolmaradását egy olyan amerikai elnök beiktatásáról, akivel szinte baráti a viszonya. Ez olyan magyarázat, mintha valaki azzal utasítaná el barátja esküvői meghívását, hogy inkább nem megy el, mert ott túl sokan lesznek, így ott nem tudnának nyugodtan beszélgetni. Valami nagyon komoly oka lehet tehát annak, hogy Orbán lemond a reprezentálásról a világ legnagyobb hatalmú embere mellett, és helyette inkább egy meglehetősen sikertelen periódus tanulságairól tart előadást egy budapesti konferencián.

Bármi is az ellentét alapja, Orbán a távolmaradásával jelzi, hogy többet várna el az új amerikai elnöktől.

Anélkül, hogy megalapozatlan találgatásokba bocsátkoznánk, érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormányzati politikusok nem intézték el a Rogán-botrányt azzal, hogy az új amerikai vezetés majd úgyis leveszi a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét az SDN-listáról. Ha ugyanis bíznának abban, hogy a Trump-adminisztráció néhány nap alatt elsimítja az ellentéteket a magyar kormány és az USA pénzügyminisztériuma között, akkor ezt kommunikálnák éjjel-nappal. Az ügy azonban valószínűleg ennél jóval összetettebb, és amennyiben valóban amerikai érdekeket sértett Rogán és köre, akkor az új elnök sem fogja lehúzni a szégyenlistáról. Orbán távolmaradása a beiktatási ceremóniától tehát akár összefüggésben is lehet a Rogán-botránnyal.

Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy vége a mézes heteknek Orbán és Trump között. Nem tudhatjuk, miről egyeztettek az új amerikai elnök floridai birtokán, amikor még nem lépett hivatalba, és ehhez képest mi változott közvetlenül a beiktatása előtt. Orbán nyilván nem fogja kiteregetni a szennyest, de több olyan terület is lehet, ahol a súrlódások elkerülhetetlenek az amúgy is szeszélyes elnökkel és köreivel. Ilyen például az oroszokhoz és főleg a kínaiakhoz fűződő baráti viszony, illetve Trumpmak az a terve, hogy alaposan megadóztatja az EU-ból érkező termékeket. Az sem töltheti el nagy örömmel Orbánt, hogy Trump radikálisan növelné a NATO tagországok hadi kiadásait, ami Magyarország esetében felérne egy katasztrófával. Bármi is az ellentét alapja, Orbán a távolmaradásával jelzi, hogy többet várna el az új amerikai elnöktől.

Fotó: 444.hu

Még meg kell említenünk egy olyan közszájon forgó pletykát is, mely szerint Trump egy amerikai segélyprogramot ígért Orbánnak, hogy talpra állítsák a gyengélkedő magyar gazdaságot, és elképzelhető, hogy ebből sem lesz semmi. Orbán dörzsölt politikus, és pontosan tudja, hogy egy olyan vezetőtől, aki mindent alárendel a saját érdekeinek, nem számíthat túl sok jóra. Trump szeret nagyokat mondani, és mivel a világ legerősebb katonai- és gazdasági hatalma, ezekből annyit tart be, amennyit jónak lát. Számára jól jött Orbán barátsága és támogatása a kampányban, ám elnökként már nem tartozik elszámolással egy olyan kis ország vezetőjének, mint Orbán. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „A medve addig barátja a lazacnak, amíg meg nem éhezik.”