Merjünk magas kerítést építeni! - adta ki az aktuális jelszót Orbán Viktor, és lelke rajta. A Szegedi Kattintós azonban hét önmagában is nyomós érvet sorakoztat fel amellett, hogy el a kezekkel a vaddisznók természetes élőhelyétől, ami történetesen a szerb-magyar határon lévő susnyásban található. Persze, nem csupán a vaddisznók érdekeiért állunk ki, hanem igyekszünk rávilágítani ennek az agyament ötletnek az értelmetlenségére.

Kübekházi idill szerb őrtoronnyal. A felirat magyar fordításban a következő: Ha Szerbiába jössz, nem veheted el a szerb határőrök munkáját! (fotó: Szincsok György)

1. Most nyár van, ilyenkor a jó idő miatt menekültek száma megsokszorozódik, de mire elkezdődnének a munkálatok, nagy valószínűséggel erősen lecsillapodik a migránshullám, amit már kezelni lehet normál körülmények között is. Ezért teljesen felesleges hergelnie a kormánynak önmagát, az Európai Uniót és a keményen dolgozó magyar embereket, hiszen néhány hónapon belül okafogyottá válik a projekt, főleg, ha végre véget ér a szír polgárháború, az Iszlám Állam pedig nem tud újabb területeket meghódítani.

2. Nyilván sokan hallottak a hölgyek közül is olyan szerszámról, mint a drótvágó olló. Különböző típusai vannak, és csodákra képes. Fontos tulajdonsága, hogy bármilyen magas a kerítés, mindig a föld felett néhány centivel vágja át a kerítést, így nem retten meg a négy méteres magasságtól sem. Most kéne Horgoson barkácsboltot nyitni! Egyetlen ellenszer ellene, ha áramot vezetnek a kerítésbe, de ennek költségeiről és következményeiről Németh Lászlóné nemzeti közműasszonyt, Németh Szilárd rezsibiztost és Németh Zsolt külügyi államtitkárt (jönnek a németek!) kéne megkérdezni, és persze azt a sok ezer őzet, nyulat, szarvast és búbos bankát, melyek áramütést szenvednének egy ilyen kerítéshez érve.

A magyar rendőr rajta tartja a szemét a menekülteken. (fotó: Szincsok György) 

3. Ha már szegény állatokat említettük, nekik nem csak az árammal okoznának kellemetlenséget pártunk és kormányunk vezetői, ha ragaszkodnának drótos elképzelésükhöz. A vidék flórája és faunája ugyanis nem igazán vette eddig tudomásul, hogy az emberek határokat jelölnek ki egymás között. Természetes élőhelyeket és vonulási útvonalakat vágna ketté a kerítés, így beláthatatlan következményei lennének a természetre, ha megvalósulna ez az őrület.

4. Mielőtt Illés Zoltán leadná a drótot, hogy környezetvédelmi szempontból is aggályos az elképzelés, említsük meg, hogy a folyókra, élővizekre nem lehet kerítést építeni, pedig akad ilyenekből bőven Kübekháza és Hercegszántó között. A Tisza árterén például simán át lehetne jutni Magyarországra, mert ugye a folyó az hol szélesebb, hol keskenyebb, kedvező vízállásnál pedig rendőr legyen a talpán, aki meg tudja állítani az ártérben közeledő afgánokat.

Az ásotthalmi tanyák tulajdonosai ilyen feliratokkal riasztják el az arra kódorgó menekülteket. (fotó: Szincsok György)

5. Van azért ennél egyszerűbb megoldás is a drót kicselezésére, hiszen a kerítések ellen létezik egy régi, jól bevált módszer, a megkerülés. A románok még csak levegő után kapkodnak, hiszen nyilván ők sem igazán akarják elhinni, hogy feléjük tereljük a menekülteket, így majd Nagylak, Kübekháza vagy Battonya térségében ütik fel a fejüket a szírek, pakisztániak és szudániak a magyar oldalon. Az ásotthalmiak sem lesznek persze sokkal boldogabbak, hiszen fölöttük magasodik majd egy négy méter magas kerítés teljesen fölöslegesen. Kiadhatják majd a tanyájukat német vagy svájci nyugdíjasoknak azzal a csábító hirdetéssel, hogy lakás kiadó határkerítésre néző ablakokkal.

6. És ha mindez nem lett volna elegendő, vegyük a diplomáciai vonalat! Éppen bratyizni kezdtünk a románokkal, a szerbekkel pedig bimbózik a szerelem, de mi most vastagon beleszarunk az őrtornyukba. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a viszonyunk a jelentős magyar kisebbségekkel bíró szomszédos országokkal, mi azonban munkagépeket és közmunkásokat küldünk a szerb-magyar közös határra, a románokat pedig igen kínos helyzetbe hozzuk ezzel. Nem beszélve arról a fontos tényről, hogy ha döcögősen is, de zajlanak Szerbia és az EU között a tárgyalások az uniós tagságról, és ha mondjuk 2-3 éven belül a derék rácok is velünk egy akolban találják magukat, elég furcsán fog mutatni a közös határon a gigantikus szögesdrótkerítés.

A kübekházi hármashatárkő a háttérben futó nyúllal. A nyuszi magyar területen pihent az árnyékban, majd illegálisan belépett román területre, végül Szerbiában fújta ki magát. (fotó: Szincsok György)

7. Végül számoljunk egy kicsit! Mennyibe is kerülne ez az egész macera? Közel kétszáz kilométer drótkerítés megépítése nem tréfa dolog. A kormány a hasára ütött, és mondott egy összeget (húszmilliárd forint), ám ez Andersen egyik meséjébe illő becslés. Aki már járt a magyar-szerb határszakaszon, tudja, hogy vad cserjéseken, mocsaras területeken, erdőkön, csatornákon, folyókon keresztül kell keresztülvezetni a négy méter magas építményt. Kérdés, milyen drótot használnak (mindegy, úgyis átvágják), miből lesznek a tartóoszlopok, és melyik kormányközeli oligarcha kapja a megbízást, mert bármelyik is lesz a befutó, tuti, hogy rendes felárral számolja majd a munkát és a nyersanyagot. Nem a veteményes kertünket kell elkeríteni, hanem egy igen hosszú határszakaszt, úgyhogy ne a háztáji árakkal számoljunk. Arra persze ne számítsunk, hogy az unió hozzánk vág ötven milliárdot, hogy tessék, csináljatok kerítést, de aztán használjátok, ne úgy, mint a 4-es metrót! Szóval vicc ez az egész, de sajnos mégsem az. A kormánynak semmi sem drága, nekünk pedig minden az.

Frédi és Béni