Tovább zsonglőrködik a kormány a közszférában leépítendők létszámával. Olyan nagy eltérések vannak a különböző nyilatkozatokban elhangzó létszámleépítések arányszámai között, hogy jó okunk van feltételezni: a kormány szándékosan akar zavart kelteni az érintettek között. Más kérdés, hogy ennek a létszámleépítésnek lenne alapja, ám a mostani már nem az első nagy nekibuzdulás, de a létszámcsökkentés helyett eddig csak a dolgozók száma növekedett.
Kép: 168ora.hu
Hálátlan feladat a saját házad táján rendet rakni. Erre vállalkozik most a magyar kormány, ha hinni lehet Csepreghy Nándornak, a Miniszterelnökség helyettes vezetőjének nyilatkozata szerint a kormány. Főnöke, Lázár János már tavaly nyáron azzal riogatta a közszférában dolgozókat, hogy a kormány szigora rájuk is kiterjed, hiába kapják a feladatokat és persze a fizetésüket az államtól. Akkor azonban mindent elsodort a menekülthisztéria, a kormány sokat profitált abból, hogy kemény migránsellenes retorikájával visszaszerezte a rendpárti szavazók népes táborának szimpátiáját. Kár lett volna akkor egy ilyen népszerűtlen intézkedéssel rombolni a kormány hitelességét, hiszen a közszférában dolgozók lojalitása létkérdés a nehéz időkben egy kormány számára.
Most azonban már úgy tűnik, semmi és senki sem menthet meg első körben hatezer közszolgát a kirúgástól. Csepreghy szerint ugyanis februárban ennyi munkatárstól kell megszabadulnia az állami szférának. Egyelőre a minisztériumok és háttérintézményeik dolgozói retteghetnek, hiszen ebben a körben állítólag csak ők érintettek. Július elsejétől viszont a járási és a megyei kormányhivatalok álláshelyeinek 10 százalékát is lefaragnák, ami 3400 embert jelentene. A mostani kormányzati ciklus végére már 6 ezer embertől válna meg az állam, ami elég drasztikus leépítésnek számít még magyar mértékkel is.
A Fidesz kommunikációja azonban szokás szerint azonnal valami kis gyógyírt is kínált a mély sebekre. Csepreghy szerint ugyanis egyrészt nem biztos, hogy a leépítés álláshelyek elvesztését is jelenti, másrészt a költségvetést úgy tehermentesítenék, hogy az állami apparátus dolgozóinak egy részét átterelnék a versenyszférába. Nyilván ezzel a nehezen értelmezhető kijelentéssel hozható összefüggésbe Csepreghynek az a mondata, mely szerint ennél is nagyobb, akár 100-150 ezres leépítés is megvalósulhat, amennyiben az ország gazdasági teljesítménye ezt megengedi.
A kormány ezek szerint komolyan gondolja, hogy még ebben a parlamenti ciklusban meglódulhat annyira a gazdaság, hogy a versenyszféra felszívja az utcára került közszolgákat. A jelenlegi mutatók alapján ez a forgatókönyv igen nehezen képzelhető el, hiszen lassul a gazdaság, az uniós források nélkül pedig kifejezetten tragikus lenne az összkép. A másik fontos kérdés az, hogy azok a minisztériumi dolgozók, kormányhivatalnokok, akik eddig egy államgépezet akadozó, de azért biztonságot nyújtó struktúrájában szocializálódtak, képesek lesznek-e felvenni a versenyszféra tempóját.
Van persze sokkal rafináltabb megoldás is az államtól fizetést kapók radikális csökkentésére. Elképzelhető ugyanis, hogy komplett szakterületeket szerveznek ki a közszférából, így például privatizálhatják az egészségügy egyes intézményeit, vagy akár néhány kormányzati háttérintézmény neve végére odabiggyesztik, hogy kft, és innentől minden ott dolgozó papíron már a versenyszféra dolgozója lesz. Más kérdés, hogy hol van itt megtakarítás, de ez már legyen a kormány problémája.
Ezt a megoldást tesztelték már a közszolgálatinak nevezett MTVA esetében, amelynek műsorait sok esetben olyan külső beszállítók készítik, akik korábban az intézmény belsős dolgozói voltak, de egy leépítést követően papíron eltüntették őket az állományból, valójában azonban egy külsős cég alkalmazottjaiként ugyanott, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban.
Fotó: profession.hu
Ezek a dolgozók a közszolgálati médiától ugyanakkor zsíros végkielégítéseket is kaptak, ami különösen megérte számukra azt, hogy fantomizálódjanak a kormánypropaganda gépezetében. A többi közszolga esetében is nagy kérdés, hogy mennyibe fáj majd az államnak 30-40 vagy akár 100 ezer ember kirúgása. A köztisztviselők és közalkalmazottak munkaviszonyának megszüntetése ugyanis sokkal drágább mulatság, mint mondjuk egy hatfős kft esetében. A számítások szerint az idén inkább vesztesége lesz a költségvetésnek abból, hogy útilaput kötnek több ezer köztisztviselő és közalkalmazott lábára. A létszámleépítés fokozataitól függ ugyanakkor, hogy jövőre lesz-e már kimutatható költségvetési haszna annak, hogy elküldenek ennyi embert.
Persze a kormány részéről talán nem is a takarékoskodás a legfontosabb cél. Lényeg, hogy mindenki összerezzenjen, még a mostaninál is jobban meg akarjon felelni főnökei elvárásainak. Ha a kollégák és az intézmények egymás mószerolásával lesznek elfoglalva a következő hónapokban, akkor még hatékonyabban lehet majd keresztülverni olyan intézkedéseket, melyek eddig esetleg fennakadtak egy-egy intézményen vagy hivatalnokon, akik a törvényességet fontosabbnak tartották a saját karrierjüknél. Ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Oszd meg a bölényhúst a népeddel, és uralkodj rajta, amíg a mócsingokon marakodnak a törzs tagjai.”
