A kormány és az érintett Magyar Nemzeti Bank is a régi reflexek szerint reagált a jegybank alapítványai körül kirobbant botrányra. Miután kiderült, hogy haszontalan konferenciákra, értelmetlen tanulmányokra, ingatlanvásárlásra, haverok cégeire, állampapír-vásárlásra, önfényezésre, és ki tudja még mire költött irdatlan pénzt az a hat alapítvány, melyek 260 milliárd forintot olvasztottak magukba a nemzeti bank vagyonából, mindenképpen elvárható lenne, hogy a felmerülő kérdésekre ne cinikus, semmitmondó válaszokat adjanak az illetékesek. Kérdéseink persze nekünk is vannak, íme, egy csokor belőlük:

         Fotó: femina.hu

1. Komolyan gondolta-e Matolcsy György, hogy ekkora összeget el tud tüntetni a szemünk elől?

Valószínűleg igen, mert, ahogy kinevezték a jegybank élére, azonnal hozzálátott az alapítványok létrehozásához. Komoly politikai háttér nélkül nem mert volna belevágni egy ilyen horderejű ügybe, így adódik a következő kérdés:

2. Kiket terhel a felelősség a pénzherdálásért a nemzeti bank vezetőin kívül?

Fogós a kérdés, mert a jegybank függetlenségére bármikor hivatkozhatnak a kormány tagjai. Tegyük hozzá, hogy más esetekben igen szoros az együttműködés az MNB és az Orbán-kormány között, ám ha a kezeket kell mosni, biztosak lehetünk abban, hogy a jegybanki függetlenség jó ürügy lesz a Matolcsynak eddig falazó politikusoknak.

3. Mi lehetett a cél az alapítványok létrehozásával?

Mint korábban már kifejtettük, hogy lényegében egy olyan szektort próbáltak létrehozni a kormány és a nemzeti bank vezetői, mely kiesik mind az állami, mind a pénzügyi inzézményrendszer ellenőrzése alól, így sem a sajtó, sem az ellenzék nem lesz képes érdemben ellenőrizni, mi is folyik a Pallasz Athéné nevével fémjelzett alapítványoknál.

4. Miért bukott meg a terv, hogy a folyamatokat eltitkolják a nyilvánosság elől?

Valószínűleg már házon belül sem tolerálták azt a trükközést, ahogy közpénzből magánvagyont próbáltak varázsolni Matolcsy emberei. Ha nem ekkora vagyonról lenne szó, talán ment volna a parasztvakítás még évekig, ám ekkora pénzből sok bajban lévő területet ki lehetett volna segíteni, így logikusan adódik a következő kérdés:

5. Mire lehetett volna fordítani ezt a hatalmas összeget?

Egészségügyre, oktatás, államadósság-csökkentésre, infrastruktúrafejlesztésre, a vállalkozói szektor élénkítésére, az emberek panelekből a kertvárosokba költöztetésére (ha már lázár János kitalálta), és hogy még egy kormány számára kedves területet említsünk, rezsicsökkentésre.

Fotó: hetek.hu

6. Miből volt ennyi pénze az MNB-nek?

Ezt a kérdést már sokszor, sokan megválaszolták, hiszen a gyenge forint árkülönbözetéből hatalmas haszna volt a jegybanknak, és ezt a kérdést nem is azért tettük fel, mert önmagában baj lenne azzal, hogy a jegybank valutával üzletel, hanem, hogy eljussunk egy ennél is fontosabb kérdéshez:

7. Nem azért volt-e gyenge a forint árfolyama hosszú évekig, mert ez volt a nemzeti bank érdeke?

Ez persze már összeesküvés-elméletnek tűnik, de gondoljunk csak arra, hogy egyedül ennek az intézménynek van érdemi befolyása a forint árfolyamának alakulására, és mivel a Simor András elnöksége idején vásárolt valutatartalék hatalmas volt, és még viszonylag alacsony árfolyamon szerezték be, ezért ennek a pénznek az átváltása már hatalmas haszonnal kecsegtetett.

8. Kit illet az árfolyamnyereség?

Természetesen a jegybankot, ám az más kérdés, hogy miként tekintenek erre a hatalmas összegre. Matolcsy lényegében úgy kezelte ezt a könnyen jött pénzt, mintha lottónyeremény lett volna, és a magyar polgároknak semmi közük nem lenne hozzá. Pedig a nemzeti bank nevében is benne van, hogy közös tulajdonunk a jegybank, ezért a veszteségei és a nyereségei is közvetlenül érintenek bennünket.

9. Lesznek-e következményei annak, hogy kiderült a pénzherdálás?

Itt nem elsősorban a jegybank és a háttérből asszisztáló politikusok felelősségéről beszélünk, mert Polt Péter legfőbb ügyész nyilván nem ad holnap utasítást a nyomozás elrendelésére (pláne akkor, ha a felesége is vastagon érdekelt az alapítványok ténykedésében), hanem arra, hogy az ellenzék képes lesz-e egy újabb ütős témát találni azt követően, hogy a vasárnapi boltzár hurkából kihúzta a fejét a kormány. De lássunk ennél is távolabb:

10. Mikor látjuk már végre tételesen, mire költi a rengeteg állami pénzt a Magyar Művészeti Akadémia?

Az MMA az egyik legnagyobb pénznyelő automata, mióta az elnök Fekete György épp olyan ámokfutásba kezdett a kultúra területén, mint Matolcsy György a pénzügyi szektorban. Fogalmunk sincs arról, kik, milyen összegekből gazdálkodnak, mire fordítják a közvagyonból hozzájuk juttatott pénzeket.  És végül vegyünk egy ennél is aktuálisabb kérdést:

             Fotó: nyultam.com

11. Mikor mond le Matolcsy György?

Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha a messzi távolt kémleled, miközben a lábad előtt hever a döglött bölény, jobb, ha elmész szemészhez.”