Mindent elkövet annak érdekében, hogy ismét odafigyeljenek a mondandójára, ugyanakkor saját párttársai sem veszik már komolyan. Lázár János lényegében belső emigrációban tölti mindennapjait Hódmezővásárhelyen és Makón, miután kegyvesztett lett főnökénél, és a mellőzöttség keserű kenyere kezdi megülni a gyomrát. Választókörzetének kormánypárti médiaorgánumai azért az ünnepek előtt lehetőséget adtak neki, hogy odaszúrjon a kormánypártnak, és jelezze, ő mindig készen áll átvenni a kormányrudat.

Fotó: 168ora.hu

Lázár János látnoki képességeit igyekezett megcsillantani a makói tévének napokban adott exkluzív interjújában. Az önkormányzati választások legfőbb tanulságaként azt a nem túl eredeti megállapítást tette, hogy manapság két erő feszül egymásnak a hazai politikában: az egyiket úgy hívják, hogy Fidesz, a másikat meg úgy, hogy nem Fidesz. Ő legalább kimondta azt az igazságot, melyet párttársai annak ellenére sem mernek hangoztatni, hogy maguk is tudják: ma már nem csak a kormánypárti tábor egységes, hanem az ellenzéki összefogás is.

Az igazi látnoki megjegyzéseket azonban csak ezt követően adta elő az egykori kancelláriaminiszter. Szerinte ugyanis vérre menő, durva kampányra lehet számítani 2022-ben, és az eddig legyőzhetetlennek hitt rezsim akár el is bukhat a parlamenti választásokon. Már korábban is kongatta a vészharangot a vidéki magányában gyakran elmélkedő parlamenti képviselő, ugyanis a Vásárhely 24 nevű hírportálnak azt mondta, hogy változásra van szükség a Fidesz politikájában, és főként a fiatalok felé kellene nyitnia a pártnak. Valljuk meg, Lázár János nagy igazságokkal ajándékozza meg hallgatóságát mostanában, a baj azonban az, hogy ő maga rengeteget tett azért, hogy a pártja és országa ilyen helyzetbe kerüljön.

Ne feledjük egy pillanatig se, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítésében milyen meghatározó szerepet játszott az a politikus, akit nagy dirrel-durral kért ki Orbán Viktor a hódmezővásárhelyiektől annak érdekében, hogy kormányzati szereplőként minél precízebben megalapozta azt a rendszert, mely semmibe veszi a társadalmi egyeztetéseket, saját haverjainak készíti elő a talajt a törvényalkotással (lásd, a Lázár által egyengetett út a trafikmutyihoz), ugyanakkor a jogállami normák fokozatos leépítése is fontos adalék volt a NER büszkén pöfögő motorjában.

Fotó: Makói Híradó

Szintén Lázár János volt, aki gőgösen leszólta a szegényeket, ugyanakkor a jogerős bírósági ítélet ellenére sem volt hajlandó elszámolni néhány külföldi utazása körülményeiről. Lelkesen beállt a sorosozó kórusba, ha éppen ez volt a kommunikációs sorvezető a Fideszben, sőt szorgalmi feladatként még Bécsbe is ellátogatott, hogy ott látványosan elborzadjon a migránsok által eldobált szemét látványától. Lázár János volt a negatív kampánystratégia egyik legfontosabb arca az utóbbi választásokon, és ne feledjük, ő rohant először a falnak a vásárhelyi időközi polgármester-választáson azok közül a fideszes politikusok közül, akik túl nagy mellényt viseltek 2018-ban.

Ezzel csak jelezni szeretnénk, hogy Lázár János kritikája a kormánypárt irányába akkor lenne igazán hiteles, ha a hibák felsorolását saját tevékenységén kezdené. Ha abban térne el a többi fideszes képviselőtől, hogy beismerné: a naphosszat tartó migránsozással, sorosozással hitelét vesztette a párt főleg a fiatalok előtt, hiszen a huszonévesek többsége csak ostoba mantraként fogja fel ezt a kommunikációt. Ha a pártját érintő korrupciót súlyos teherként értékelné, és esetleg megemlítené, hogy a fényűző életmód tőle sem állt távol, akkor talán még új híveket is szerezhetne magának, ám amíg csak a partvonalról morog néhány szitokszót, senki sem fogja őt komolyan venni.     

Fotó: infostart.hu    

Lázár magatartásán érződik, hogy szíve szerint keményebb szavakat is használna, ám elég sok példát látott arra, mi történik azokkal, akik nyíltan szembe mennek Orbán Viktor akaratával. Lázár nem akar Simicska Lajos sorsára jutni, ugyanakkor azt is látja, hogy a lojális, ám túl mohó képviselőtársak is megüthetik a bokájukat, így Simonka György esete is elég riasztó ahhoz, hogy megbecsülje azt, amije van, és ne terjessze ki politikai és gazdasági hatalmát túlságosan. Jól tudja, hogy főnöke rajta tartja a szemét, és amennyiben a mostaninál élesebb kritikával illetné a kormányzását, akkor nemhogy teret nyerne, de a mostani, nem túl combos pozícióit is elveszítené. Mert ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „A lónak is vannak jogai, de csak az után, hogy virslit csináltak belőle.”