Egyelőre nem tudjuk, milyen kommunikációs stratégiát fundáltak ki a kormányzati propagandagépezet munkatársai a koronavírussal kapcsolatban, azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a válságkezelés középpontjába természetesen magát Orbán Viktort állítják majd. A krízishelyzetek ugyanis sok szempontból felülírják az előre eltervezett kormányzati kampányokat, ugyanakkor új lehetőségeket nyújtanak a legfőbb vezető számára, hogy erős, céltudatos és sikeres államférfiként mutassák be őt a nehéz pillanatokban a kormányhoz hű médiában. Orbán és stábja is meglátta a lehetőséget a koronavírus hazai megjelenésében, habár ez a helyzet előre nem látható fordulatokat is hordoz magában.
Fotó: MTI
Emlékeznek még a 2013-as árvízre? Kevésen múlt, hogy nem lett nagy baj, de a gátak kitartottak, Orbán Viktor pedig úgy tett, mintha személyesen vezette volna a védekezést. A gumicsizmában helyszíni szemléző Orbán képe már a múlté, pedig azon a nyáron bizony nagyon úgy tűnt, hogy ő a legény a gáton. A tévedhetetlen, karizmatikus vezető karaktere akkor kezdett körvonalazódni, ami elvezetett odáig, hogy ma már szinte minden kormánypárti szavazó vakon elhisz mindent a miniszterelnöknek, legyen szó oktatásról, atomenergiáról, vagy éppen egy új vírusról, amelyik kezdi pánikba ejteni a Föld lakosságát.
Nem mindenhol bevett gyakorlat azonban, hogy a kormányfő imázsépítésre használja a krízishelyzeteket. Idézzük fel például a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét 2013 júniusából, amelyben a szerző bírálta Orbán szerepét a válságos helyzetben: „A magyar miniszterelnök túlbuzgón mozgósít az árvíz ellen. A német vagy az osztrák kormányfő elégedjen meg azzal, hogy megtekintették az elöntött területeket és ígérjenek azonnali segélyeket. Orbán Viktor viszont gyakorlatilag főnöki feladattá tette az ár elleni harcot. Gondoskodó módon már kedden veszélyhelyzetet hirdetett, szerdán részt vett egy árvízvédelmi hadműveleten, csütörtökön sajtóértekezletet tartott az árvízvédelmi hatóságnál.”
És valóban, a tévében esténként gumicsizmában vagy terepjárón láthattuk a kormányfőt, amint ellenőrző útra indult. A hatalom nyilvánvalóan el akarta kerülni az akkori március 15-i havazás kapcsán elkövetett hibákat, amelyek sokat ártottak Orbán hírnevének. Most éppen a készülő nemzeti konzultáció elől „szívja el a levegőt” a koronavírus hazai megjelenése, és a válságkezelés kidolgozása. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy minapi interjúban ki is fejtette, hogy: „Reméljük, a koronavírussal kapcsolatos kihívások nem fognak 'bekavarni'.”
Vagyis, egyrészt meg merik majd érinteni a borítékokat a polgárok, másrészt, postások között nem üti fel a fejét a járvány március 15-ig, amikor elkezdik kézbesíteni az íveket. Kovács azonban leginkább attól fél, hogy az irányított kérdésekkel operáló, drága és népbutító kampány kérdései a legkevésbé fogják érdekelni az embereket akkor, ha konzervekért és száraztésztákért rohangálnak a boltokba, netán attól félnek, hogy a külföldön dolgozó szomszéd egyszer átkopog egy kis sóért, és ők kénytelenek lesznek megtagadni a segítséget.
Fotó: Hirek Ma
Kovács számára tehát a legzavaróbb tényező a vírus hatásának kiszámíthatatlansága, vagyis annak lehetősége, hogy a precízen megkomponált kormányzati kommunikációs kampány nem éri el a célját. A főnöke pedig épp azon töri a fejét, miként vezethetné győztes csatába népét a keletről érkező járvány ellen, és miként tudnak nyerő ideológiát kerekíteni mindezek köré. Ami azonban biztos, hogy a kormány egyetlen hibáját sem fogja elismerni, és ha valami balul sül el, arról vagy az ellenzék, vagy Brüsszel, vagy egyenesen Soros György lesz a felelős. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Csak azt ismerd be, amit más követett el, amit te csináltál, maradjon a te kis titkod örökre!”
