Az Orbán-kabinet úgy tekint a koronavírus-járványra, mint egy múló rosszullétre. Ez derül ki a Brüsszelnek megküldött legfrissebb konvergenciaprogramból, amely többek között azt tükrözi, milyen gazdasági hatásokkal számol a politikai vezetés a közeljövőben. Bár a mindig optimista Matolcsy jegybankelnöknél borúlátóbb az előrejelzés, azért nem mondhatjuk, hogy mély depresszióba süllyedt volna Varga Mihály és csapata amikor megpróbálták modellezni, milyen kilábalási esélyekkel számolnak a következő hónapokban.

Fotó: Infostart

Megszokhattuk már az utóbbi 10 évben, hogy a magyar kormányt nem igazán zavarják a tények, főként, ha a gazdaságról van szó. Eddig szinte naponta váltogatták a visszaesés mértékéről szóló becsléseket, most azonban már hivatalos irat van arról, hogy milyen vízióval vág neki a válságkezelésnek a magyar kormány. A jelentésben közzétett adatok a 2020-ra becsült GDP százalékában vannak megadva, és a kormány a 60 oldalas szöveg elkészítésekor azzal számolt, hogy az idén három százalékot fog zsugorodni a magyar GDP az előző évhez képest.

Ez rendkívül optimista becslés, hiszen korábban maga Varga Mihály pénzügyminiszter is sokkal borúsabb képet festett a kilátásokról, ő ugyanis hétszázalékos recesszióról beszélt korábban. Különösen kirívó ez az optimizmus, ha a többi uniós tagország jelentéseit vesszük alapul. Még a bivalyerős német gazdaság is hatszázalékos visszaeséssel számol, de jóval reálisabbnak tűnik a magyar előrejelzésnél az olasz és francia recesszió mértéke is, melyet most nyolc százalékra becsülnek.

Félreértés ne essék, nagyszerű lenne úgy tekinteni a járvány hatásaira, mintha elég lenne megnyomni egy gombot, és minden úgy pörögne tovább, mint március elején, a korlátozó intézkedések megkezdése előtt. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb. Egyrészt a magyar gazdaság sokkal kitettebb, mint a fent említett francia, olasz vagy német, ugyanakkor a velünk hasonló cipőben járó országok a GDP 10 százalék körüli visszaesésével számolnak. Ők nyilván nem propagandacéllal készítenek el minden hivatalos jelentést, így hitelesebbnek tűnik a sérülékeny, más piacoktól erősen függő gazdasággal rendelkező országok esetében ez utóbbi előrejelzés.

Fotó: Keleten

A magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy a közel két hónapos részleges leállást követően hamar vissza lehet pörgetni a gazdaságot a korábbi szintre. Ennek viszont számos akadálya lehet, hiszen még azt sem tudjuk, hogy a járvány miatt meddig maradnak még korlátozó intézkedések, illetve hogy a külföldi beszállítók tudják-e biztosítani a folyamatos utánpótlást a magyar cégeknek. Figyelmeztető jelzés, hogy a BNW elhalasztotta a debreceni gyár építését, illetve hogy a magyar gazdaság teljesítményére alapvetően ható autóipar a járványtól függetlenül sincs igazán jó passzban.

A mérsékelt visszaesés azért sem tűnik életszerűnek, mert a kormány gazdaságvédelmi intézkedései messze nem olyan súlyúak és mértékűek, mint más uniós országokban. Igaz, hogy ismét kiplakátolták az országot a 13. havi nyugdíj visszaépítésének örülő idős házaspárokkal, de ez inkább rontja a gazdasági újrakezdés esélyeit, mintsem növelné azt. A Fidesz jó szokásának megfelelően most is propagandát csinál abból, ami tulajdonképpen a kötelessége, vagyis, hogy kisegítse azokat a cégeket, melyek önhibájukon kívül kerültek bajba.

Fotó Népszava

Nehéz tehát értelmezni az olyan előrejelzést, mely szerint az államadósság az idén felkúszik ugyan 72,6 százalékra, de utána olyan meredek csökkenésbe kezdene, hogy 2024-re 60 százalék alá menne. Emlékszünk még azokra az évekre, amikor az Orbán-kabinet nagy elánnal nekifeszült az államadósság elleni harcnak, aztán szépen lassan alábbhagyott a lendület, és a mai napig nem sikerült megvalósítani azokat az ambiciózus célkitűzéseket, melyeket még 2010 környékén tűztek ki maguk elé a Fidesz gazdasági gurui. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Lassan jársz, tovább lesz pénzed, mert később érsz a kocsmába.”