Már hónapok óta nem hallottuk arról nyilatkozni a kormány illetékeseit, hogy Magyarország az osztrák mintát követné a koronavírus-járvány elleni védekezés során. Pedig még tavaly év végén maga Orbán Viktor nyilatkozta azt, hogy a kormány az ausztriai sorvezetőt használja saját stratégiájának kidolgozásához, ám azóta beindult a vakcinaháború, ami átírta az eredeti elképzeléseket. Most sokkal inkább Szerbia a minta, ahol kis túlzással minden szembe jövő embert beoltottak, egy ideig még a külföldről érkezőket is.

Fotó: index.hu

Nem csökken az új fertőzöttek száma Ausztriában, és leterheltek a kórházak intenzív osztályai. Emiatt az osztrák kormány a tartományi vezetőkkel közösen úgy döntött, hogy az ország keleti régiójában április 18-ig meghosszabbítják az április elsején bevezetett járványügyi korlátozásokat. Ez azt jelenti, hogy marad a szigorú kijárási korlátozás, az iskolákban továbbra is távoktatás zajlik, és zárva maradnak a nem alapellátási cikkeket árusító üzletek. Ebből is látszik, hogy a sógorok inkább a fertőzési és halálozási adatok fényében döntenek a korlátozásokról, a beoltottak száma egyelőre másodlagos tényező számukra.

Az osztrák sorvezetőt egyébként már a járvány második hullámának közepén elhagyta a magyar kormány, pedig lett volna mit tanulni a nyugati szomszédoktól. Tavaly novemberben még úgy nyilatkozott Orbán Viktor: „A tapasztalatok azt mutatják Magyarország 5-7 nap késéssel követi Ausztriát. Ha így lesz, és eddig így volt, akkor december közepéig a kórházaink elérik teljesítőképességük határát.” Más kérdés ugyanakkor, hogy a második hullám kibontakozásának kezdetén miért éppen Ausztria szolgált Magyarország laboratóriumának? Nyilvánvalóan nem azért, mert a kormányfő állítása szerint 5-7 nappal előttünk jártak a járvány terjedésében.

Aztán egyértelmű vált számára, hogy azt osztrák minta követése számára nem hoz túl sok politikai hasznot, ezért keresett egy másik viszonyítási pontot.

Az ok inkább az volt, hogy olyan viszonyítási pontot találjon, amely egyrészt jelzi az ország gazdasági fejlettségét, másrészt azt a látszatot keltse, hogy a járvány nyugatról kelet felé terjed. Orbántól megszoktuk, hogy minden helyzetben igyekszik egy jókorát odasózni a nyugati demokráciáknak, ugyanakkor sokkal elnézőbb a keleti despotikus rendszerekkel. Találhatott volna délen vagy keleten is olyan országokat, melyek gazdasági ereje és lakossága hasonlítható a miénkhez, de ő akkor mégis úgy látta jónak, hogy figyelő szemeit Bécsre veti. Aztán egyértelmű vált számára, hogy azt osztrák minta követése számára nem hoz túl sok politikai hasznot, ezért keresett egy másik viszonyítási pontot.

Ez pedig a beoltottak számának alakulása, ami leginkább a világban elérhető vakcinák beszerzésének ütemétől függ. Ebben a versenyfutásban Szerbia – főleg a kínai vakcinák tömeges beszerzésének köszönhetően – komoly előnyre tett szert, ezért Orbán számára követendő példává vált. Amíg az osztrákok még csak most tárgyalnak az orosz oltóanyag beszerzéséről, és engedélyeztetéséről, addig a magyarok és a szerbek nem ilyen válogatósok, vagyis lényegében minden elérhető vakcinára bejelentik az igényüket.

Déli szomszédunk megközelítése tehát sokkal jobban tetszik Orbán Viktornak, mint a nyugati sógoroké. Ennek lényege, hogy a korlátozó intézkedésekről fokozatosan tegyük át a biztonság zálogát az oltakozásra. Vagyis, egy bizonyos idő után nem a kórházban lévők száma lesz a meghatározó a kormányzati intézkedések indoklásában, hanem a beoltottak aránya. Pedig számos példa igazolja, hogy csak a két tényező párhuzamossága szoríthatja vissza érdemben a vírus terjedését, ha az egyiket a másik kárára helyezzük előtérbe, akkor egy lépést teszünk előre, egyet pedig hátra.

Fotó: 24.hu

Erre nem csak a külföldi példák, de a magyar járványügyi szakemberek is folyamatosan figyelmeztetnek, de a kormány mégis ragaszkodik az általa kigondolt nyitási terv végrehajtásához. Most, hogy a beoltottak száma meghaladta a három milliót, valószínűleg néhány napon belül újabb enyhítések jönnek, így például megnyithatnak a vendéglátó helyek teraszai, esetleg kinyithat néhány intézmény, melyek tavaly november óta zárva voltak. Ez persze fontos gesztus a bezártságtól szenvedő magyarok felé, és a gazdasági károkat is enyhítheti némileg, de komoly egészségügyi kockázatot rejt magában. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Nem lehet egyszerre nyilazni, pipázni és lovagolni.”