Néhány hete még szinte hahotáztak a Fidesz politikusai és a hozzájuk igazodó kormánymédia arcai azon, hogy Európa nyugati felén takarékoskodásra szólították fel a lakosságot. Élezték a nyelvüket a magyar ellenzéken is, amely az energiaválság hatásaira figyelmeztetve szintén megszorításokat sürgetett. Ahogy azonban változtak a központi irányelvek, már a kormánypárti szavazók is komolyan veszik a gyülekező felhőket. Számukra talán a 18 fokosra melegített osztálytermek és közhivatalok is elfogadható következményei annak, amiről a kormány egy hónapja még tudomást se vett.

Fotó: hvg.hu

Néha az az ember érzése, hogy maga a kormány se tudja, pontosan mire kell készülnünk ősszel és télen. Egyrészt biztosítanak mindenkit arról, hogy Magyarországon nem lesz érzékelhető hatása a globális energiaválságnak, másrészt viszont felkészülnek a tűzifa bevetésére, illetve 18 fokban korlátozzák a közintézményekben a fűtés mértékét. Ezek az intézkedések túlzásnak tűnnek azok után, hogy a földgázt biztosító orosz féllel a háború ellenére is szívélyes a kapcsolat, és Szijjártó Péter szinte minden nap azt üzeni, hogy Szergej Lavrovtól lényegében bármennyi energiahordozót ki tud könyörögni.

Orbán Viktor kormányának kommunikációja tehát egyszerre képmutató és reális. Vagyis, ha tényleg nagy a baj, akkor muszáj lesz az iskolákban fával fűteni, illetve lecsavarni a fűtést a polgármesteri hivatalokban valamint a kormányhivatalokban. Ha pedig nincs nagy baj, akkor ez csak rémhírterjesztés, amit általában az ellenzék szokott csinálni, de ezúttal magára vállalja ezt a kellemetlen feladatot a kormány. A viccet félretéve: itt most sokkal többről van szó, mint egy adónem rapid megváltoztatása év közben, vagy a kínai vakcinák propagálása annak ellenére, hogy sokkal rosszabb a hatásfoka, mint bármely koronavírus elleni gyógyszernek.

Most egy olyan életminőség változás előszobájában bolyongunk, amelyet a fiatalabb generáció még nem élt át. Ez nem csak azt jelenti, hogy az ülő munkát végzők számára a 18 fokos hőmérséklet egészségügyi kockázatot jelent, hanem azt is, hogy sokan mindenhol fázni fognak, ahová mennek. A kevésbé tehetős családok ugyanis otthon is kénytelenek lesznek spórolni, az iskolából hazatérő gyerek így az otthonaikban se tudnak teljesen felmelegedni. Mivel a kormány korábban azt kommunikálta, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően nálunk nincs szükség a nadrágszíj meghúzására, ez a fordulat elég váratlan lesz sokak számára.

Az Orbán-kormány felelőssége tehát óriási abban, hogy az energiaválság következményei ilyen hirtelen szakadnak a nyakunkba. A hivatalos kommunikáció ugyanis arról szólt, hogy az oroszokkal azért kell jóban lennünk, mert a szövetségesüknek jóval olcsóbban adják a kőolajat és a földgázt. Vagyis cserébe azért, hogy rendszeresen akadályokat görgetünk az agresszor ellen hozott szankciók elé, olyan kiváltságokat kapunk Oroszországtól, melyek nem járnak az Ukrajnát segítő uniós országoknak. Orbán Viktor értelmezésében ez azt jelenti, hogy nem a magyar emberekkel kell megfizettetni a háború árát. 

Itt jön azonban a fogós kérdés: akkor kivel? A mostani helyzet újra bebizonyította, hogy nincs ingyen leves. Vagyis, valakiknek állniuk kell a számlát, és általában ezek a valakik maguk a polgárok. Nincs ez másként most sem, hiába kommunikál a kormány mást. Az oroszok a szállítások csökkentésével és a csapok gyakori elzárásával az egekbe tornázták a kőolaj és a földgáz árát, így hiába adnak nekünk többet ezekből, mint más uniós országoknak, az hatalmas összegekbe kerül a költségvetésnek. A részben fenntartott rezsicsökkentésnek köszönhetően ezért az állami szolgáltató óriási veszteséget szenved, amit az adófizetők forintjaiból kompenzál a kormány.

Fotó: 24.hu

Tehát a tápláléklánc alján ismét maga a választópolgár áll, így igenis, mi fizetjük meg a háború árát, akár tetszik, akár nem. Így a jó orosz kapcsolatoknak nem sok haszna van, legfeljebb annyi lehetne, hogy Orbán Viktor sürgethetné Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborúját Ukrajnában. Ezzel normalizálódhatna az energiapiac, és visszacsúsznának az árak az elviselhető tartományba. Így azonban marad a 18 fok a közintézményekben, és a nagy hazugság, hogy mindez mások hibája. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Az indián sátor nyáron meleg, télen hideg, de ha szükség van rá, gyorsan tudod szedni a sátorfádat.”