A magyar kormány azt a látszatot kelti, hogy addig akadályozhatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz, amíg csak akarja. Ez nem igaz, hiszen a skandináv ország csuklóztatása komoly károkat okoz Magyarországnak is, hiszen növeli a politikai és gazdasági elszigetelődésünket. Aki azt gondolja, hogy a ratifikálás bojkottálása Svédországnak szól, az téved, a derék északiakon keresztül ugyanis üzenni kíván a magyar politika mindazoknak, akik komolyan veszik a demokratikus értékeket, no meg a politikai korrektséget.

Fotó: nepszava.hu

Svédország védelmi doktrínája eddig leginkább Svájcéhoz hasonlított. A régóta semleges ország a hidegháborús időkben alakította ki katonai stratégiáját, amikor társadalmi berendezkedését tekintve Nyugathoz kötődött, de katonailag nem akart elköteleződni egyetlen nagy szövetségi rendszer mellett sem. Ezért – Svájchoz hasonlóan – igen erős hadiipart épített ki, a hadserege pedig jóval erősebb, mint a NATO tagországok többségéé, többek között Magyarországé.

Valahonnan innen eredeztethetjük azt a frusztrációt, ami táplálja a magyar vétót. Orbán Viktor már korábban is kiélvezte ugyanis azokat a kínálkozó szituációkat, amikor betarthattunk a nálunk erősebb gazdasággal vagy politikai súllyal rendelkező országoknak. Az EU-n belül ez a zsarolási potenciál megkopni látszik, ám a NATO-ban még komoly fejtörést okoz az Egyesült Államoknak, más nyugati államoknak, és persze Svédországnak.

Erdogan szintén zsarolási potenciálnak tekinti a ratifikációt, hiszen többek között modern repülőket szeretne vásárolni az Egyesült Államoktól, így alaposan megkéri az árát Svédország támogatásának.

A magyar kormány időről időre persze előáll olyan falrengető hülyeségekkel, melyek megmagyarázni hivatottak, miért akadályozza a svédek integrálását a világ legerősebb katonai szövetségébe. Ezek lényegében mind arra utalnak, hogy a svéd kormány és parlamenti ellenzéke sokszor csúnyákat mondanak a magyar politikai vezetésre, ezért elvárható lenne, hogy bocsánatot kérjenek, illetve vonják vissza az állításaikat. Ha arra gondolunk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter naponta hány ország politikusaiba száll bele páros lábbal, akkor könnyű belátnunk, hogy ez egy igencsak irreális elvárás.

Érdemes ezért inkább valódi okokkal foglalkoznunk. Elsőként az orosz érdekek kiszolgálását kell említenünk, amit évek óta nyomon követhetünk a magyar politika irányvonalán. A svéd NATO-csatlakozást ugyanis az az orosz agresszió váltotta ki, amit Ukrajnában tapasztalt meg a világ. Egyértelművé vált ugyanis, hogy Putyin nem csupán néhány déli és keleti megyét kíván kihasítani a szomszédjából, de részben vagy akár egészben vissza kívánja állítani a Szovjetunió területi és politikai nagyságát.

Ez egy kifejezetten közvetlen fenyegetés, mely elsősorban Moldovát, Kazahsztánt és a balti államokat érinti közvetlenül. A finnek sem érzik igazán biztonságban magukat, hiszen korábban orosz fennhatóság alatt éltek, ráadásul hosszú közös határszakaszuk van Oroszországgal. Az ő NATO-tagságuk tehát védelmi szempontból rendkívül fontos, hiszen így már a katonai szövetség védi őket. Svédországnak nincs közös határszakasza Oroszországgal, ám úgy érzik, hogy Putyin globális fenyegetést jelent a nyugati világ országaira nézve, ezért fel kell adniuk a semlegességüket a nagyobb biztonság érdekében.

Orbán ellenállása tehát egyértelműen Putyin érdekeit szolgálja, hiszen egy erős hadsereggel és fejlett hadiiparral rendelkező országot tart távol az oroszok által fő ellenségnek tekintett Észak-atlanti Szövetségtől. Nem mellékes szempont az sem, hogy ezzel a magyar kormányfő kedvez másik szövetségesének a török elnöknek is. Erdogan szintén zsarolási potenciálnak tekinti a ratifikációt, hiszen többek között modern repülőket szeretne vásárolni az Egyesült Államoktól, így alaposan megkéri az árát Svédország támogatásának.

Fotó: Magyar Hang

Orbán Viktornak azonban van egy olyan szempontja is, amit az elemzések nem igazán szoktak hangsúlyozni. A svéd demokrácia ugyanis megtestesíti mindazt, ami ellen a magyar kormány küzd. Egy szociálisan érzékeny, nyílt, sőt befogadó demokrácia épült itt ki az utóbbi évtizedekben a skandináv országban, és ez a politikai felfogás független attól, hogy éppen melyik párt nyeri a választásokat. Orbán tehát a svédek csicskáztatásával üzen minden nyugati liberális demokráciának, hogy jobb lesz, ha tartanak tőle, mert őt nem lehet teljesen elszigetelni Európában. Mert, hogy egy dakota mondás tartja: „Ha hívatlanul érkezel meg a szomszédod sátrába, csinálj úgy, mintha eltévesztetted volna a bejáratot, és hívasd meg magad ebédre.”