Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a magyar gazdaságról. Az eddig is világos volt, hogy a fényesre csiszolt mutatók két gránitszilárdságúnak hitt tartópilléren állnak. Az egyik a külföldi tulajdonú autógyárak (illetve összeszerelő üzemek), a másik pedig az EU forrásai, melyek akkor is mozgásban tartották a gazdaság motorját, amikor éppen szabadságharcoltunk Brüsszellel. Most mindkét pillér megrogyni látszik, ami katasztrofális következményekkel járhat Orbán Viktor kormányára nézve.

Fotó: gablerfoto.hu

A keleti nyitás nem jött be, a déli nyitás helyett déli határzár lett, az orosz hitel egyelőre csak csordogál, és ki tudja, hogy egyáltalán megépül-e Paks II. Sebaj, jól teljesített a mezőgazdaság, a tervezetnél több adóbevétel érkezett, az autógyártók szárnyaltak, az Európai Unió pedig öntötte a milliárdokat a magyar gazdaságba. Így magyarázható nagyon vázlatosan, miért fényezhette magát az Orbán-kormány a gazdasági mutatók statisztikáival annak ellenére, hogy előremutató beruházások nem jöttek létre, a növekedés nem volt fenntartható, ugyanakkor a kiszámíthatatlan adópolitika és jogi környezet miatt pedig a befektetők többsége messze elkerülte hazánkat.

Most azonban úgy tűnik, vége a jó világnak, hiszen az eddigi húzóágazatok körül rengeteg a bizonytalanság. Az autóipar gyengébb számokat hozott az első negyedévben a tavalyiaknál, ráadásul nemrég két gyárban, köztük a győri Audinál is sztrájkbizottság alakult, a cégek pedig aligha tudják majd megadni a dolgozóknak, amit akarnak. Az Audinál 15 ezer forintos, az Autolivnél 12 százalékos béremelést akarnak kiharcolni a dolgozóknak, az Audi viszont egy az egyben elutasította a szakszervezet követelését, a sopronkövesdi cég pedig 2,5 százalékos - a szakszervezet szerint megalázó - emelést ajánlott fel.     

Kétségtelen, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarországi autóipari dolgozók jóval kevesebbért dolgoznak, mint akár csak szlovákiai kollégáik. Ráadásul az euróban kapott magasabb bér miatt sokan átruccannak a határ túloldalára dolgozni, így komoly munkaerőhiány is felléphet az ágazatban. Ha leáll valamelyik gyár, esetleg újabbak csatlakoznak a sztrájkhoz, az több tízmilliárdos veszteségként jelentkezik a magyar költségvetésben.

Az autóipar eddig különleges ágazatként volt jelen a magyar munkaerőpiacon, hiszen nyugati munkaadók és a magyar átlagnál általában magasabb fizetés elhitette a külső szemlélővel, hogy az ott uralkodó viszonyok nem hasonlíthatók a közszférához, amelynek kritikus területein napi téma a sztrájk és a bérkövetelés. A kormány ráadásul itt nem tud közvetlenül beavatkozni a szakszervezetek és a külföldi tulajdonosak külön csatája, de ha leállás lesz, akkor rosszul járnak a gyárak és az állam egyaránt. A szakszervezetek tehát viszonylag kedvező pozícióból alkudozhatnak, így ha nem lesz munkabeszüntetés, de valamilyen mértékű béremelést valószínűleg ki tudnak harcolni, ami rontja a cégek eredményeit, és a befizetett csökkenti adótételeket.

Hála a teljesen átláthatatlanná vált magyar költségvetésnek és a titkolózó kormánynak, fogalmunk sincs arról, hogy pontosan mennyi pénzt tart vissza az EU különböző vizsgálatok és vélhető szabálytalanságok miatt, ám azt tudjuk, hogy a programokat állami hitelből finanszírozzák, ami nem kis tehertétel a költségvetésnek.

Ennél is jobban fájhat Orbán Viktor és Varga Mihály feje amiatt, hogy a konvergencia-célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a Magyarországon megvalósuló „Társadalmi infrastruktúra” operatív program számára nyújtott időközi kifizetéseket felfüggesztették. Ezek az úgynevezett TIOP programokról korábban is lehetett hallani híreket, hiszen több más EU-s forrás mellett ennek magyarországi kifizetéseit is felfüggesztette a bizottság. Hála a teljesen átláthatatlanná vált magyar költségvetésnek és a titkolózó kormánynak, fogalmunk sincs arról, hogy pontosan mennyi pénzt tart vissza az EU különböző vizsgálatok és vélhető szabálytalanságok miatt, ám azt tudjuk, hogy a programokat állami hitelből finanszírozzák, ami nem kis tehertétel a költségvetésnek. Két összeg kering a mostani zárolással kapcsolatban: vagy 37,5 milliárd forintnyi vagy 67.6 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezése állt most le. 

                        Fotó: gyartastrend.hu

Mivel az EU hivatalosan is bejelentette a felfüggesztést, ne legyen kétségünk, hogy ennek a pénznek egy darabig nyomát sem látjuk, és arra se nagyon apellálhat a magyar kormány, hogy egy kis dorgálás után visszapótolja ezt a hatalmas összeget a magyar költségvetésbe. Az EU kifogásai ugyanis elég komolyak, hiszen a teljes pályáztatási rendszerrel elégedetlen az Európai Bizottság. Valaki szólhatna Lázár Jánosnak, hogy lehet keménykedni azzal, aki a pénzt adja, de annak húsbavágó következményei lesznek. Magyarország komoly recesszióra számíthat, ha nem pörgetik a gazdaságot az autógyárak és az EU-s források. Ahogy egy dél-dakota bölcsesség tartja: „Ne harapj bele abba a kézbe, amelyik enni ad!”