A paksi bővítés olyan hazárdjáték a kormány részéről, mellyel nagyot lehet kaszálni, ám csúnyán bele is lehet bukni. Most úgy tűnik, hogy - miközben elkezdődött az orosz hitel lehívása - Brüsszel akadályokat gördíthet a gigaberuházás elé. Nehéz persze egyszerre két urat szolgálni, de az Orbán-kormány legendás pávatánca most is felpöröghet. Azt se feledjük, hogy az ügyet az a Lázár János viszi, aki kezd beleszürkülni a szerepébe.

Fotó: nol.hu

Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa csak köntörfalazott akkor, amikor újságírók arról faggatták, elkezdődött-e már az orosz hitel lehívása annak érdekében, hogy finanszírozhassák az építkezés előkészítését. A helyszínen ugyan csak 2018-ban indulnának meg a munkálatok, de nagyon komoly előkészítést igényel egy atomerőmű építése. Aszódi annyit persze nagy talányosan elárult, hogy valamiből fizetni kell a mérnököket, akik a tervekkel bíbelődnek, de hogy ez mennyi pénzt jelent, és milyen keretből, szokás szerint senki sem árulta el.

Paksot lényegében szőröstül-bőröstül titkosította az Orbán-kormány, így nyilván azt sem fogjuk megtudni belátható időn belül, miért volt annyira fontos a kormányzatnak elindítani a beruházást, hogy a pályáztatás elmaradásával kockáztatta az előkészületek brüsszeli leállítását. A hírek szerint ugyanis az Európai Unió illetékes főigazgatósága rövidesen bejelentheti, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, mivel a kormány versenyeztetés nélkül adta oda a beruházást az orosz Rosszatomnak. Ez azzal járna, hogy Brüsszel kérni fogja az előkészületek felfüggesztését.

            Fotó: cink.hu

Két nagyon fontos kérdésre kell ebben az esetben választ adnia az Orbán-kormánynak: Egyrészt költött-e már pénzt az orosz hitelből, másrészt hajlandó-e kompromisszumokra annak érdekében, hogy az EU zöld utat adjon a beruházásnak. A pénzköltés ügyében totális a zavar a kormányzaton belül. Hol azt mondják illetékesek, hogy egyetlen fillért sem hívtunk még le, hol arra utalnak, hogy az orosz pénzcsapból már elkezdtek csorogni a rubelek.

Ne legyenek illúzióink, ezt sem fogjuk bizonyosan megtudni még hónapokig, ám akkor kaki került a palacsintába, ha olyan pénzből költöttünk, melyet később nem tudunk teljes egészében lehívni, mert történetesen nem úgy, nem akkor, és nem olyan formában valósul meg (ha egyáltalán megvalósul) a paksi bővítés, ahogy azt Orbán Viktor 2014 telén elképzelte, amikor Vlagyimir Putyin markába csapott. Ez a szerződés ugyanis a levegőben lóg, hiába ütötték rá a pecsétet a magyar és orosz illetékesek, ebbe az ügybe az Európai Unión kívül még számos külpolitikai és belpolitikai tényező is bekavarhat.

A paksi bővítés az Orbán-kormány azon ritka politikai és gazdasági döntéseinek egyike, mely nem rövidtávra, hanem igen hosszú kifutásra tervez. Orbán Viktor ugyanis általában a rövidtávú, gyorsan készpénzre váltható politikai lépések nagy híve, hiszen ezért épített kerítést a déli határainkra, árusítja ki az állami földeket, és csökkentett rezsit a legutóbbi parlamenti választások előtt. Paks nagy üzlet lehet saját politikai és gazdasági kegyencei számára, de gigantikus méretei miatt olyan hatalmas kockázatot hordoz, ami miatt fájhat még a feje jó pár évig.

Az oroszok most ráadásul meglehetősen kiszámíthatatlan üzleti partnerek, az ukrajnai háború miatt ugyanis az EU gazdasági szankciókat lépetett életbe az ország ellen, amihez - ha csak félszívvel is - csatlakozott a magyar kormány is. Jól látszik, hogy az Orbán-kormány a színfalak mögött sutyiban üzletel Vlagyimir Putyinnal, aminek fontos része a paksi bővítés és a 3-as metró szerelvényeinek felújítása. A magyar polgárok joggal érezhetnek nyugtalanságot amiatt, hogy egy ilyen bizonytalan politikai és gazdasági környezetben az orosz medve jóindulatára bízzuk magunkat.

            Fotó: 168ora.hu

Ha Brüsszel valóban elkaszálja a paksi bővítést, akkor szinte mindegy, hogy orosz hitelből vagy magyar költségvetési pénzből költöttek az előkészületekre, ez az összeg nagyon fog hiányozni a magyar büdzséből. Ráadásul az idei évre elkülönített 28,16 milliárd forint is jelentős tétel, de ez az összeg az évek folyamán radikálisan nőni fog. Minél jobban belemászunk ebbe a történetbe, annál komolyabb kockázata lesz annak, hogy ez az összeget feneketlen kútba dobják. A kormány ugyanakkor azt is kockáztatja, hogy előbb-utóbb kiderülnek az oroszokkal kötött háttéralkuk részletei, ami nem tesz majd jót a népszerűségének. A hogy egy dakota közmondás tartja: „Ha fingasz egyet a kocsmában, akkor ne a lovadra mutogass, mert ő az épület előtt békésen ropogtatja az abrakot, és nem tehet arról, hogy elrontottad a gyomrodat.”