Lázár János olyan magabiztossággal tud beleállni a legabszurdabb ellentmondásokba is, hogy olykor talán még Orbán Viktor is megirigyeli a határozottságát. Legutóbb Hódmezővásárhelyen komcsizott egy hatalmasat, csak arra nem gondolt, hogy saját kormányának jó részét is elküldte ezzel a balfenékre. Úgy tűnik Abszurdisztánban csak az maradhat vezető beosztásban, aki tökéletesen el tudja felejteni a logikai összefüggéseket, ellent tud mondani önmagának, és szikrányit sem érdekli a valóság.
Fotó: MTI
A regnáló magyar kormány úgy táncolja körbe az ügynökmúlt kérdéseit, mint az indiánok a tábortüzet. Eszük ágában sincs eloltani a lángokat, inkább csinálnak egy jó kis bulit körülötte tánccal, tüzes vízzel és csajokkal. Aztán másnap úgy ébrednek, hogy nem is emlékeznek rá, mit is akartak kezdeni ezzel a múltidézéssel. Magyarul, teljes filmszakadás jellemzi a Fidesz politikusait, amikor a dolog érdemi részével kellene foglalkozniuk. Most például a következőket mondta Lázár: „Nem az ügynök-, hanem a megrendelői lista nyilvánosságra hozatala a valódi kérdés, azokat kell megismerni, akik a gaztetteket, a megtorlást elrendelték és végrehajtották.”
Értsük ezt úgy, hogy az ügynökök nem is olyan gonosz emberek, sőt valahol áldozatok, keressük a bűnösöket ott, ahol biztos a találat, vagyis az állampárt vezetésében. Olyan ez, mint a kidobósban belevágni a labdát a legsűrűbb tömegbe, ahol úgyis eltalál valakit, ám akik kívül állnak a csoporton, biztonságban érezhetik magukat, mert a találat egyáltalán nem garantált az esetükben. Lázár persze olyan helyen kezdett dobálózni ezzel a labdával, ahol értő és lojális közönségre számított: az Emlékpont "Kádár-huszárok és pártkatonák - Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957-1989" című kiállításának megnyitóján. Itt illett egy kicsit ügynöközni, ám ki is kellett farolni abból a csapdából, melybe rendszeresen be kívánják terelni a Fideszt az ellenzéki pártok.
Legutoljára például a friss és ropogós Momentum Mozgalom fiataljai melegítették fel a témát, hiszen a kormánypárt hét éve nem igazán akar pontot tenni a nyitott kérdések végére. A Momentum részéről jó ötlet falhoz állítani az ügynökkérdéssel a kormányt, mert eléggé sokat mond az a mellébeszélés a Fidesz részéről, amit a kormányzásuk alatt megtapasztalhattunk. Az ügynökmúlt feltárásának igénye azonban csak múló állapot, hiszen valószínűleg sokáig zsarolják még egymást a magyar politikai elit tagjai különböző eredetű és tartalmú ügynöklistákkal, ám az MSZMP-s párttagság egy viszonylag objektív és egyértelmű dolog.
Lázár most ebbe a témába is belegyalogolt, ugyanis az ügynökök emlegetése után egy huszárvágással áttért az állampárt tagjaira is. A volt vásárhelyi polgármester szerint, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt, az 1989-ig arra esküdött, hogy megakadályozza a magyarok szabadságát, önrendelkezését. Akkor lássuk csak, a jelenlegi magyar kormányból kiknek is van ilyen rovott múltja! A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai voltak: Matolcsy György jegybankelnök, Martonyi János, volt külügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Kerényi Imre, kultúrfunkcionárius és Fónagy János államtitkár. És ők csak a legismertebb nevek a Fidesz meghatározó politikusai közül.
Ezek nem megkérdőjelezhető állítások, a párttagságot nyilvános dokumentumok rögzítették, vagyis nincs lacafaca, Lázár a magyar szabadság ellenségeinek kiáltotta ki a legközvetlenebb munkatársait. Nem gondolta végig a szavait? Direkt üzenni akart néhány belső ellenlábasának? Vagy dobott egy csontot a sajtónak, hadd rágják addig, amíg közben Mészáros Lőrinc suttyomban újabb 10 céget vásárol? Lázár gondolkodását olykor nehéz követni, ám az biztos, hogy nem ellensége önmagának. Hasznot fog húzni ebből a gondolatmenetből is, mint sok olyanból, melyeket a Kormányinfó című egyszemélyes szappanopera alatt süt el. Ha mást nem is ér el, de rá figyel most egy napig mindenki, ezzel elhiteti magáról, hogy fontos szereplője a közéletnek, akitől tartania kell annak is, aki a politikai térfél másik oldalán áll, és annak is, aki vele egy csapatban játszik.
Fotó: 24.hu
Van azonban egy leheletnyi finomság is Lázár kijelentésében. Azt állítja, hogy 1989-ig a magyar szabadság ellen esküdtek azok, akik az MSZMP-ben ügyködtek. Van tehát egy icipici kiskapu ebben a megfogalmazásban. Szűrös Mátyás vagy éppen Pozsgay Imre például látványosan beállt a Fidesz táborába a rendszerváltást követő években, tehát ők akár meg is világosodhattak, így ’89 után ők már a fény oldalán küzdöttek a sötétség ellen. Lázár szerint tehát a mi komcsink jó komcsi, az övéké pedig rossz. Mintha egy fradistát hallanánk, aki egyébként utálja a feketéket, de ha valaki zöld fehérben rúgja a bőrt az Üllői úton, az jó néger, aki pedig az ellenfélnél játszik, az rossz néger. Egy dakota közmondás logikájával szólva: „Ha csak fekete lovat vesznek a vásárban, fesd a szürke gebédet feketére, és add el jó pénzért.”
