Közel egy éve hitetlenkedtünk azon a bejelentésen, amit akkor még Lázár János partizánakciójának, esetleg lázálmának tartott az ország. Most azonban visszatért a panelbontás ötlete a közbeszédbe, és úgy hisszük, Lázár most már tényleg nem tágít addig, amíg legalább néhány hódmezővásárhelyi toronyházat meg nem szabadítanak a felső emeleteitől. Ahogy közelednek a választások, egyre képtelenebb ötletekkel rukkolnak elő a kormánypárti politikusok, még olyanokkal is, melyeket korábban szép csendesen visszaszívtak már.

Foto: portfolio.hu

A Fidesz jó szokásának megfelelően nem alulról építkezik, hanem felülről bont. És most nem csak szimbolikus értelemben, hanem konkrétan is. Arról van szó ugyanis, hogy Lázár János előkapta a bűvészkalapjából azt az egy éve már meglebegtetett mutatványát, mely szerint úgy lehetne segíteni a magasra nyúló panelépületek lakóin, ha a felső szinteket lebontanák, és az ott lakókat kertes házakba költöztetnék. Azért a miniszterelnökséget vezető miniszter is visszavett a lendületből, hiszen az egy éve még azt szajkózta, hogy a tíz emeletből legalább a felső ötöt le kéne túrni, ám most megelégedne a legfelső szinttel.

A visszabontásról azt mondta, hogy gondolati szinten merült fel, hogy a felső szintet, szinteket visszabontják, támogatják a kertes házba költözést, illetve az ott maradók számára a teljes korszerűsítését. Egyelőre pilotszerű visszabontásokat hajtanának végre, hogy lássák, működik-e a modell. A kísérleti bontásokat nem meglepő módon Hódmezővásárhelyen hajtanák végre. Ez körülbelül ugyanolyan hangulatú bejelentés, mint amikor Észak-Korea újabb kísérleti ballisztikus rakétakilövéseket helyez kilátásba.

Nem nehéz megjósolni, hogy nem lesz semmi a panelcsonkolásból a 2018-as választások előtt, ám arra jó a nagy habverés, hogy néhány tízezer panellakó elhiggye, van esélye a rezedaszagú kertvárosi életre, ahol nem a papírvékony falon keresztül hallja a szomszéd tinédzser kedvenc hörgős metálzenekarát, vagy az éppen aktuális tányérdobálást a felső szinten lakó antiszociális családtól. A kormányok tényleg nagyokat szoktak vetíteni választások előtt, ám ilyen jövővel kecsegtetni olyan embereket, akik a közös költséget sem tudják kifizetni, finoman szólva is otrombaság.

Egy újabb példáját látjuk annak, hogy a kormány kapkod, láthatóan semmi elképzelése nincs arról, hogyan magyarázza meg a választók előtt az elmúlt hét év helyben topogását.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen műszaki akadályai vannak a nagy panelbontásnak. Egységes közműveket kell megbontani, újra kell szigetelni a záró szinteket, át kell helyezni épületgépészeti berendezéseket. Így például, ha egy tízemeletes panelből csinálnának egy ötszintest, akkor ott már nem kötelező a lift, és egyébként is hogyan oldják meg egy felvonó esetében, hogy most már csak az ötödik emeletig szállítsa Marika nénit? Több lenne a drága műszaki megoldás ebben az esetben, mintha elvégeznének egy komplett épületrekonstrukciót. Nyilván azért találták ki a vásárhelyi pilot megoldást, hogy a felszínen tarthassák az ötletet, úgy, hogy lényegi előrelépést ne kelljen tenni.

Egy éve már szót ejtettünk arról is, hogy a magyar építőipar sincs felkészülve ilyen volumenű beruházásra. Csak a legfontosabb gondolatokat idézzük most fel ebből a bejegyzésből. Azon kívül, hogy a magyar építőipar nem tudna megbirkózni a panelek sarabolásával, a kertes házak építése is számtalan abszurditást vet fel. Ha 1000 négyzetméteres telkeken egy közepes panellakással megegyező méretű (50 négyzetméteres) házakat húznának fel, akkor ehhez 777 négyzetkilométernyi új terület és 40 millió négyzetméternyi lakóterület kellene. Ennél is riasztóbb adat, hogy ha a panelek helyett azokkal legalább azonos méretű családi házakat építenének, úgy - 250 000 forintos újépítésű négyzetméterárral számolva - 10 000 milliárd forintba kerülne a megvalósítás. Erre nincs pénze a panelben élő kisembernek, az állam pedig milyen alapon fizetné ki ezeket az ingatlanokat, amikor az ötödik emelet alatt mindenki maradna a régi lakásában, és nem kapának egy fillért sem azután, hogy lepucolták felőlük a szomszédokat?    

Fotó: okpecs.hu

Sorolhatnánk még a problémákat, melyekbe csak az első elemzések során bukkannánk, ám elég legyen annyit leszögezni a panelcsonkolással kapcsolatban: Egy újabb példáját látjuk annak, hogy a kormány kapkod, láthatóan semmi elképzelése nincs arról, hogyan magyarázza meg a választók előtt az elmúlt hét év helyben topogását. Persze, ez jóval kínosabb ügy annak fényében, hogy Rogán Antal, Lázár János, Mészáros Lőrinc vagy Vajna Timi finoman szólva is előbbre jutottak az Orbán-kormány országlása idején, ám ahhoz, hogy tovább gazdagodjanak, szükség lenne néhány százezer panellakó szavazatára is, ám egyelőre a panelcsökkentési tervnél jobb ötletük nem támadt. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha a béketárgyaláson elfogytak az ötleteid, állj elő lehetetlen követelésekkel, hátha azt hiszik, hogy viccelsz.”