Több fronton indult meg a központi sorosozó kampány a héten. A közszolgálati tévé - mint egy stréber tanuló -, elsőként mondja fel a leckét, hiszen már "élvezhetjük" a kormányzati hirdetéseket a csatornáin. Emellett kormányzati megbízásból ténykedő közvélemény kutató cégek is elkezdték hívogatni a polgárokat, hogy megtudják, jelenleg hogy áll a kormánypárt szénája náluk, illetve, hogy mennyit tudnak az úgynevezett Soros-tervről. Eddig is elég fojtogató volt a légkör ebben az országban, ám a parlamenti választások kampányban olyan agymosás vár ránk, amire eddig nem volt példa hazánkban.

Fotó: mno.hu

A kormány által megrendelt és finanszírozott közvélemény kutatást lényegében kibővített nemzeti konzultációnak lehet felfogni. Körülbelül 8-10 percig sorjáznak a telefonba olyan irányított kérdések, mint például: Hallott-e ön arról, hogy Soros György az Európai Unióval közösen egymillió illegális migráns akar betelepíteni a kontinensre? Vagy lássunk egy másikat: Hallott-e arról, hogy a menekültkvóta előírja, hogy mennyi illegális migránst kell befogadnia egy országnak, és hogy mennyi pénzt kell adni minden egyes menekültnek? De a csúcstartó a következő: Ön szerint igaz, hogy ha az ellenzéki pártok győznek a tavaszi választásokon, akkor lebontják a déli határt védő kerítést?

Annak, akinek kötélből vannak az idegei, érdemes végighallgatnia a meglehetősen irányított kérdéseket, mert erősítheti ezzel az immunrendszerét a várható kormányzati kommunikációs nyomulásra. Olyan szintű sorosozás, migránsozás és brüsszelezés vár ránk, amit a sokat látott magyar választópolgárok is sokáig emlegetni fognak. Pedig hol van még a tavaszi választási finis? Csakis úgy lehet felfogni ezt a mostani „nemzeti konzultációt”, amely olyan képet igyekszik festeni a világról, melyben Magyarország élén Orbán Viktorral egyedül igyekszik megvédeni az európai civilizációt a fekete fellegektől, melyekből – ha ideérnek – fekete afrikaiak és Kalasnyikovos arabok hullnak majd a fejünkre.

Fotó: hvg.hu

Orbán Viktor olyan abszurd világot igyekszik elénk festeni, melyben ő csak megmentő hős lehet, hazai és külföldi ellenfelei pedig Soros György láncos kutyái, akik szeretnék elpusztítani saját kultúrájukat, mecsetek építésében látják a jövőt, és kifejezetten érdekükben áll, hogy a gyerekeik pakisztáni és szudáni osztálytársak társaságában tanulják a magyar ABC-t. Pedig ezt semmilyen terv, elképzelés, politikai program nem tartalmazza, ellenben a politikai realitás az, hogy valóban, rengeteg véres polgárháború zajlik a világban, több országban az éhezés és a vízhiány már olyan méreteket öltött, hogy az a csoda, ha nem nő a menekülők száma.

Nem az a fő kérdés tehát, hogy mit akar Soros György, milyen válságkezelési terve van az Európai Uniónak, hanem, hogy hajlandóak-e észrevenni a politikusaink a világ rendszereinek átalakulását, hogy tudatában vannak-e: ilyen helyzetben az államilag finanszírozott gyűlöletkampányok és álhírterjesztések egyetlen nemzetnek sem állnak az érdekében. Nem az a magyar érdek, hogy a szolidaritást minden szinten kiirtsák az emberek életéből - hiszen ez a belső viszonyainkra is rányomja a bélyegét -, hanem, hogy ízelítőt adjunk abból a humanizmusból, amire olyan büszkék vagyunk, ha az európaiságunkat kérdőjelezik meg mások.

Orbán Viktor és csapata azonban súlyos milliárdokból igyekszik leszoktatni bennünket az egymás iránt érzett megbecsülésről, a toleranciáról, az együttérzésről. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az adófizetők pénzéből butítják el az adófizetőket, és igyekeznek valóságként beállítani olyan állításokat, melyek a kocsmai politizálás szintjén is butaságnak számítanak. Orbán Viktor jövő tavaszra olyan agymosottnak szeretné látni a magyar választópolgárokat, akiknek elég lesz annyit kiáltania: „Kerítés, vagy halál!”, és milliók sorakoznak majd fel mögé.

Fotó: index.hu

Nem véletlen, hogy a mostani közvélemény szondáztatás alkalmával nem kérdeztek rá a hazai korrupcióra, a fizetések vásárlóértékére, a letelepedési kötvények kínos körülményeire, a kormányzati vezetők luxusára, a stadionépítésekre, az arrogáns kormányzati kommunikációra. Nem véletlen, hogy minden ellenzéki plakátot el akarnak söpörni az utcáról, nehogy egy másik vélemény is megjelenjen a sorosozós hirdetések mellett.  Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Amíg tüzes víz lötyög az agyadban, bármire rá tudnak venni a sápadtarcúak, de aztán másnap arra ébredsz, hogy fillérekért adtad el nekik az értékes cobolyprémet.”