Tusnádfürdő, Kötcse, Őcsény. Kicsi települések, akárcsak Felcsút, ahonnan a magyar miniszterelnök származik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének korlátoltságát, pitiánerségét mégis ez a négy falu jelzi a legjobban. Ilyen parányi településekről küldi ugyanis egyre szélsőségesebb üzeneteit Orbán Viktor a nagyvilág felé azt a látszatot keltve, hogy minden magyar gyűlöli a menekülteket, ellenséges az idegen kultúrákkal és a segítségre szorulókkal szemben. A kormányfő minden magyar nevében akar rasszista lenni, ugyanakkor azzal áltatja magát, hogy a közösen felépített demokráciánk értékeit is az egyetértésünkkel rombolhatja le.

Fotó: 24.hu

A történet talán mindenki számára ismert, de azért érdemes felidézni azok kedvéért, akik nehezen hiszik el, hogy a kormány utóbbi években folytatott szisztematikus gyűlöletkampánya ilyen „eredményes” lehetett. A Tolna megyei Őcsényben egy panziótulajdonos szeretett volna vendégül látni Magyarországon befogadott menekült családokat. A tervből azonban nem lett semmi, mert amikor kitudódott, összehívtak egy falugyűlést, ahol a helyiek leüvöltötték a vállalkozót, megfenyegették, hogy levágják a fejét. Később a biztonság kedvéért téglát is dobtak a kisbuszára, amellyel szállította volna a Magyarországon legálisan tartózkodó menekülteket.

A nyilvánvaló bűncselekményt nem követte rendőri intézkedés, a magyar kormány illetékesei nem ítélték el az atrocitást, nem szólították fel a helyieket mérsékletre, sőt Lázár János még mentegette is azokat, akik fékezhetetlen gyűlölködésük miatt szégyent hoztak egész Magyarországra. Azonban ami ez után történt, már a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi. A magyar miniszterelnök is megszólalt, és lényegében dicséretben részesítette azokat, akik fröcsögő gyűlöletükkel a magyar állam maradék tisztességét is félresöpörték. Nemhogy a hazánk védelme alatt álló menekültek érdekében nem szólt egy szót sem, de az atrocitásokat és konkrét anyagi károkat elszenvedő vállalkozót sem biztatta semmi jóval. Mintha azt akarta volna üzenni Orbán Viktor, hogy így jár mindenki, aki némi szolidaritást, megértést tanúsít embertársai iránt.

Orbán Viktor szelet vetett, és most arra készül, hogy vihart arasson.

Orbán Viktor már nem csak a humanitárius segítség elutasítása mellett foglalt állást, de zöld lámpát villantott azok felé is, akik hajlandóak akár tettlegességig is elmenni, ha valaki a menekültek érdekében próbál bármit is tenni. Mintha nem arról vizionált volna Rogán Antal és Kövér László, hogy utcai zavargásokra készül a magyar ellenzék az ősz folyamán, erre egy kis magyar faluban életveszélyesen megfenyegetnek mindenkit, aki nem osztja a kormány kirekesztő, sőt (mondjuk nyíltan) olykor rasszista politikáját. A visszájára fordult minden, azokat vádolják erőszakkal, akik épp az erőszakmentesség jegyében próbálnak tenni valamit egy olyan országban, ahol súlyos milliárdokból mérgezik az emberek elméjét idegengyűlölő propagandával. Az nem is olyan bújtatott üzenete ennek a kormányzati magatartásnak, hogy az állam csak azokat a polgárait védi meg, akik egyetértenek a kormány ideológiájával.

Ha az őcsényi eset és az azt követő cinikus miniszterelnöki reakció nem ébreszti fel a magyar társadalmat baloldalon, jobboldalon, középen, fent és lent, elől és hátul, és bárhol, ahol a szolidaritás még nyomokban ott van az emberek lelkének legmélyén, akkor tényleg az önkény, az erőszak és a sötétség korszaka köszönt ránk. Orbán Viktor szelet vetett, és most arra készül, hogy vihart arasson. Eddigi politikája megerősítéseként értékeli, hogy az emberek önbíráskodva üldöztek el a környezetükből mindenkit, akire sunyin, pironkodás nélkül kiadta a kilövési engedélyt az ország politikai vezetése. Orbán olyan országot akar ránk kényszeríteni, melyben csak azoknak marad hely, akik acsarkodva támadnak rá mindazokra, akik nem ülnek fel a kormány gyomorforgató propagandájának. Ilyen szemléletet látott Oroszországban, Szingapúrban, Kínában és persze Törökországban is, ezt akarja meghonosítani nálunk is.

Fotó: index.hu

Ha hagyjuk, hogy továbbra is távolodjon az országunk az Európai Uniótól, hogy az úgynevezett Soros-terv helyett nem az euró bevezetésének időpontjáról akarunk valódi nemzeti konzultációt, ha kórházak, iskolák, gyárak helyett továbbra is kisvasutak miniszterelnöki rezidenciák és stadionok épülnek, akkor esélyünk sem lesz megállítani ezt az ámokfutást. Orbán átlépte a Rubicont, és most a háta mögé néz, hányan követik. Ha úgy látja, hogy vannak elegen mögötte, akkor akár Rómáig is elmasíroz a seregével, hogy ott végleg kiépítse félelem, a szolgaság és a gyűlölet birodalmát. Mert, ahogy egy ősi dakota közmondás mondja: „Ha egyszer kimondtad valakire a halálos ítéletet, azt már nem vonhatod vissza, mert a nép vért akar látni, és akkor valószínűleg téged fognak kivégezni.”