Van valami végzetszerű abban, ahogy Orbán Viktor igyekszik békülni az európai néppárti frakció tagjaival. Az őrületnek ugyanis olyan sokkoló felpörgése jellemzi a magyar miniszterelnök aktuális bejelentését, amit ha normális reakciónak tartanak a derék kereszténydemokraták, akkor meg is érdemlik Orbán barátságát. A Juncker-Soros plakátok miatt kiborult nyugati szövetségesekkel ugyanis a Welt am Sonntag című német lapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a néppárti vezér Juncker helyét a szociáldemokraták vezetője, Frans Timmermans veszi át. Minden rendben tehát, mindenki mehet haza rántott csirkecombot enni, krumplipürével és céklával.
Fotó: prokontra.hu
Orbán Viktor cinizmusa olyan szinten sértheti már a mérsékelt jobboldal szavazóinak érzékenységét, hogy most úgy tűnik, talán nem is akarja megúszni a pártcsaládból való kizárást. Gulyás Gergely kancelláriaminisztert előbb elküldte Berlinbe azzal az ígérettel, hogy március 15-e után lekapják az antiszemita egyben a kereszténydemokratákat is sértő Juncker-Soros plakátokat, aztán ő maga jelentette be, hogy Soros új társat kap Frans Timmermans személyében a nemzeti ünnep után indított újabb gyűlölethadjáratban. Az üzenet egyértelmű: A Fidesz le akar járatni minden hagyományos, mérsékelt politikai erőt Európában, hiszen korábban már kampányolt Judit Sargentini zöldpárti politikus, valamint Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető ellen is.
Továbbra is fenyeget, alkudozik, üzletel, mintha nem lebegne a feje fölött Damoklész kardja.
A jelenlegi parlamenti erőviszonyokat görcsösen szeretné megváltoztatni Orbán, ám azzal, hogy a magyar polgárokra szórja gyűlöletkampánya termékeit, Európában nem sok vizet tud zavarni. Ha megnézzük a legutóbbi előrejelzéseket, akkor a mérsékelt pártoknak kényelmes többségük lesz az új Európai Parlamentben is, Orbán tehát egyelőre nem bízhat abban, hogy a szélsőséges politikai erők komoly áttörést érnek majd el a májusi voksoláson. Ezért is állhatnak értetlenül az EPP pártcsalád vezetői Orbán akciói előtt, hiszen amennyiben kitartó provokációival mégis eléri, hogy kiebrudalják a néppártiak, akkor lényegében súlytalanná válik a Fidesz és a magyar kormány az európai politikai erőtérben.
Orbán mindenesetre magabiztosnak tűnik, és nem tart attól, hogy útilaput kötnek a lábára szövetségesei. Van két hete a plakátcseréig, így elég hosszú ideig rombolhatja vizuálisan a kereszténydemokraták imázsát, és ostorozhatja szavakban a szociáldemokratákat. Nem titkolt célja, hogy a lehető legtöbb mandátumot gyűjtse be, ezért a legszélsőségesebb szavazók voksaira is rárepül idehaza, és nem igazán foglalkoztatja az, mi a véleménye az európai politikai elitnek arról, amit csinál. Továbbra is fenyeget, alkudozik, üzletel, mintha nem lebegne a feje fölött Damoklész kardja. Lényegében az EU összes alapértékét megkérdőjelezi, amit azzal támaszt alá, hogy a kontinens szélsőséges politikai erői ellen soha nem lép fel, ugyanakkor látványosan parolázik az unió ellenségeivel, például az orosz elnök Vlagyimir Putyinnal.
Fotó: privatbankar.hu
A Fidesz választási kampánya minden európai polgár szégyene függetlenül attól, milyen politikai erőt támogatnak azok. Az, hogy a magyar kormánypárt következmények nélkül rombolhatja az unió belső egységét, hogy kizárólag a menekültek befogadásának elutasításáról szól a politikai kommunikációja, hogy két vigyorgó öregemberrel riogatja a köztereken a tévében és a lapokban országa polgárait, és hogy mindezt közpénzen teszi, olyan semmibevétele annak az eszménynek, amelyre az Európai Unió épül, hogy már rég jelezniük kellett volna a Fidesz párttársainak: kívül tágasabb. Egyelőre ez mégsem történik meg, amiről csak egy ősi dakota mondás juthat eszünkbe: „Ha nem tudod eldönteni, hogy merre indulj, a lovad fog dönteni helyetted, de aztán ne kérd rajta számon, ha az ellenség karjaiba futsz!”
