Ha Manfred Weber kihátrál a saját feltételei mögül, teljesen hiteltelenné válik saját pártcsaládjában, ugyanakkor végletesen megosztja azokat a politikai erőket, melyeket az Európai Néppárt tömörít. Orbán Weberhez képest egy rutinos, vén róka, aki a végletekig kihasználja azt, hogy a német politikus minden áron meg akarja menteni a pártszövetség egységét. Ha úgy táncol, ahogy Orbán fütyül neki, akkor kihátrálhatnak mögüle azok az európai kereszténydemokraták, akik számára már teljesen elfogadhatatlan a magyar miniszterelnök ténykedése.

Fotó: hvg.hu

Békülni jön Budapestre, nem veszekedni Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője, a párt bizottsági elnök-jelöltje, a CSU politikusa. Bár korábban három kőkemény feltételt szabott Orbán Viktor számára annak érdekében, hogy maradhasson az EPP-n belül, ma már úgy tűnik, ezek felületes teljesítésével, illetve ígéretekkel is beéri a bajor politikus. Pedig viszonylag jó helyzetbe navigálta magát azzal, hogy három olyan témában követelte Orbán meghátrálását, melyek fontosak mind a pártcsalád, mind a magyar miniszterelnök számára.

Orbán meghátrálása ezért erősítené Weber pozícióit, és ezért kellene következetesen ragaszkodnia a Fidesz bocsánatkéréséhez, a gyűlöletkeltő, hazug Soros-kampány azonnali leállításához, illetve a CEU Budapesten maradásához. Amennyiben azonban légiesítik e fontos elvárásokat, az Orbán számára jelent majd hatalmas lélektani előnyt, így joggal bízhat abban, hogy az EU-s választások előtt nem teszik ki a szűrét az Európai Néppártból.

A magyar tagpárt viselkedése, provokációi, a szélsőségekbe eljutó politikája ugyanis egyre jobban kidomborítja az EPP-n belüli nemzeti pártok különbözőségeit. Épp ez Orbán célja, illetve, hogy ebben a folyamatban mindig ő diktálja az irányt. Ez praktikusan annyit jelent, hogy bizonyos kereszténydemokrata pártokat, politikusokat (lásd: Juncker) akár nyíltan megbélyegezhet, kritizálhat, ha a legerősebb irányzatok megvédik, sőt beállnak mellé.

A németek viselkedése, így különösen Weber reakciói ezért határozzák meg alapjaiban e konfliktus jellegét. Ők szeretik a pávatáncból azt látni, ami számukra kedvező, ugyanis a magyar kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy a Fidesz az EPP tagja akar maradni. A kormány azonban kettős játékot űz, hiszen a kormánypárti sajtóban sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy a Fidesz azzal járna jobban, ha más pártokkal állna össze, és új frakciót szerveznének a radikálisabb erőkkel az EP-ben.

Folyamatosan tesztelik tehát a szövetségeseiket, legyenek azok néppártiak vagy euroszkeptikus populisták. Orbán lényegében megtenderezteti a Fideszt a szélsőjobb és a jobbközép pártok között, és oda áll be, ahol többet ígérnek neki. Weber ezért jön Magyarországra, és ezért tűnik úgy, hogy az egyezség kedvéért hajlandó kompromisszumokra is. Más kérdés, hogy neki is el kell majd számolnia a sajátjai felé, ha például gálánsan átlép a CEU elüldözésének ügyén, ami az egyik legfőbb vádpontja Orbán kritikusainak.

     Fotó: szeged.hu

Nem nehéz tehát megjósolni, hogy a mostani Orbán-Weber megbeszélés eredménye alapjaiban határozza majd meg az EPP és a Fidesz jövőbeli viszonyát. Akár el is dőlhet, hogy a kizárás az egyetlen lehetséges út, de a Fidesz felfüggesztése is egy lehetséges opció. Amennyiben Weber utalást tesz arra, hogy a Fidesz maradása mellett fog voksolni március 20-án esedékes szavazáson, Orbán győztesnek érezheti magát, mert az a németek támogatását jelenti, és jelenleg ők számítanak a mérleg nyelvének. Weber viszont nagyot bukhat egy ilyen paktummal, hiszen a néppártiak jelentős része kihátrálhat a háta mögül. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha leesel a lóról csak az a biztos, hogy baromira fog fájni mindened.”