Mostanában diktátorok és populista pártvezérek előtt hajbókolnak a magyar kormány vezető politikusai, ami része a Fidesz uniós választási kampányának. Nem nehéz észrevenni, hogy a magyar kormányfő még rá is tesz egy lapáttal, amikor olyan figurák mellett pózol, Mint Matteo Salvini, olasz belügyminiszter, minden populisták egyik legvitatottabb figurája. A közös szelfiken átszellemülten mosolygó Orbán Viktornak azonban komoly baja származhat ebből az újsütetű barátságból, ami nem csak abban mutatkozhat meg, hogy végleg kivágják a kereszténydemokraták európai pártcsaládjából, hanem abban is, hogy csak másodhegedűs lesz az európai populisták kamarazenekarában.
Fotó: 168ora.hu
Megszokhattuk már azokat a teátrális mozdulatokat, átszellemült pillantásokat, megdicsőült lapockaveregetéseket, melyekkel Orbán Viktor a világ felé szeretné egyértelművé tenni, hogy az ő igazi közege olyan autokraták társasága, mint Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, vagy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár. Az európai uniós populista vezetőkkel is meglehetősen bensőséges a viszonya a magyar kormányfőnek, ami különösen egyértelmű annak a Matteo Salvininek az esetében, aki a héten tett baráti látogatást Orbán Viktornál.
A jelenlegi olasz belügyminiszter – aki egyben az Északi Liga nevű meglehetősen szélsőséges koalíciós párt elnöke is – még a saját pártcsaládjában is páriává vált Orbánnál is elutasítottabb politikus az európai politikai palettán. Nem véletlen, hogy óva intették a magyar kormányfőt a Salvinivel való barátkozástól az Európai Néppárt meghatározó vezetői. Az olasz populisták karizmatikus vezetője szorosan együttműködik például a francia Nemzeti Fronttal és a holland Szabadságpárttal. Marine Le Pen és Geert Wilders barátjaként régen kiírta magát a szalonképes politikusok közösségéből, nyíltan rasszista kijelentései miatt pedig a jobbközép pártok sem vállalnak pártjával semmilyen közösséget.
Magyarországi látogatásán a déli határkerítésnél való pózoláson kívül az volt a legfontosabb küldetés számára, hogy Orbánt beterelje maga mögé a közös akolba.
A Fidesz utóbbi tízéves politikáját látva szinte törvényszerű, hogy Orbán Viktor kormánya a Salvini által képviselt harsány kirekesztő és rasszista szólamoktól sem idegenkedő politikai közösség felé sodródik. Az olasz belügyminiszter már rég túlment azon a kommunikáción, hogy a rosszul működő Európai Uniót meg kell reformálni, amiben tökéletesen egyetért Orbánnal. Ő azonban retorikai szinten is nekiront vallási és etnikai kisebbségeknek, négy éve például azt találta mondani, hogy földig rombolná a cigánytáborokat Olaszországban. Nálunk a Soros György ellen folytatott kampány ugyan tele van antiszemita áthallásokkal, a kormány tagjaitól azonban soha nem hallottunk direktben kimondott zsidó- vagy cigányellenes kijelentéseket.
Ez az a vékony vonal, ami elválasztja még Orbánt Salvinitől, de elképzelhető, hogy nem sokáig. Aki ugyanis nyílt közösséget vállal vele, vagy Le Pennel, már nem csomagolhatja be a mondókáját nemzeti konzultációkba, nem finomkodhat évértékelő beszédeiben, és nem keltheti azt a látszatot, hogy egy amerikai aggastyán milliárdos minden baj okozója Európában és Magyarországon. A jogállam sunyi leépítése, az oroszokkal való kokettálás, a diktátorokkal való üzletelés csak az előszobája annak a nyíltan az Európai Unió alapelveit megkérdőjelező kirekesztő politikának, amit Salvini és szélsőjobboldali barátai képviselnek.
Orbán azonban nemcsak ezért óvatos, ugyanis Salvini karaktere teljesen idegen az övétől. Ő nem fogja elviselni, ha kompromisszumokat kell kötnie, és ami ennél is fontosabb, hogy már hónapokkal ezelőtt bejelentette igényét a populista pártszövetség vezetésére. Magyarországi látogatásán a déli határkerítésnél való pózoláson kívül az volt a legfontosabb küldetés számára, hogy Orbánt beterelje maga mögé a közös akolba. Megbízta a magyar kormányfőt azzal a nem túl hálás feladattal, hogy lobbizzon a kereszténydemokrata vezetőknél a populistákkal való szövetségért.
Ez borítékolhatóan egy lehetetlen küldetés volt Orbán számára. Nem csupán azért, mert a Fidesz tagságát nem is oly régen függesztették fel az Európai Néppártban, de a választ előre lehetett tudni e tény figyelembevétele nélkül is. Orbán tehát Salvini kedvéért házhoz ment egy pofonért, amihez biztos nem volt sok kedve, de a barátság kedvéért a kampányban mást nem tehetett, mint begyűjtötte az összes meghatározó európai kereszténydemokrata politikus elutasítását.
Fotó: The Independent
Tisztában van azzal is, hogy a kontinensen működő populista, szélsőjobboldali pártok között több az ellentét, mint a néppártban tömörülő kereszténydemokraták között, de már nincs más választása, mint Salvinit követni abban a reményben, hogy egyszer az olasz politikus átengedi a vezérürü szerepét a most formálódó pártszövetségben. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Nem kell mindenáron megbuktatni a törzsfőnököt, ha kitartó vagy, az öledbe hullik a hatalom anélkül, hogy bárkibe beleállítottad volna a tomahawkod .”
Az utolsó 100 komment: