Bizonyára ezerszer megbánta már Orbán Viktor, hogy a vasárnapi boltbezárás ügyében engedett a kereszténydemokratáknak, mivel a kis hazugságokat csak egyre nagyobb hazugságokkal tudja fedezni a kormány. A verőlegények helyszínre küldése, majd a kopaszok szerecsenmosdatása (ennek a kifejezésnek biztos nem örülnek a fiúk) után most már arra is van bizonyíték, hogy a hatóságok is nyakig benne voltak az ügyben.
Fotó: index.hu
Péterfalvi Attila Indexhez került levele a vásárnapi boltbezárásos népszavazással kapcsolatban teljesen egyértelművé tette, hogy a hatóságok összekacsintottak a herceghalmi polgármester civilnek álcázott nejével. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tevékenyen közreműködött abban, hogy Erdősiné le tudja nyomni a szocialistákat a népszavazási törekvés bejelentésekor. A kezdeményezés ugyanis csak úgy érvényes a szabályok szerint, ha megfelelő számú, egész pontosan 20 és 30 közötti támogató aláírás szerepel rajta. Ezt a szabályt a mániákus népszavazók kiszűrésére hozták, vagyis hogy ne legyen sok olyan benyújtó, aki számolatlanul adja be a kérdéseket.
Erdősinének tehát a február 23-i leadás előtt meg kellett keresnie legalább 20 ismerősét, hogy írja alá az ívet, és mivel ez adatgyűjtésnek minősül, erről bejelentést kellett tennie Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Péterfalvi Attila elnök az MSZP-s Nyakó Istvánnak küldött levelében elárulta, hogy a hölgy csak február 21-én kereste meg ezzel az üggyel, és egy napra rá meg is kapta rá a szükséges ellenjegyzést.
Világos, hogy Erdősiné nem pénteken este kapott a fejéhez, hogy te jó isten, majdnem elfelejtettem, hogy népszavazási kezdeményezést kell beadnom, hanem valakik riadóláncban intézték az ügyeket, hogy a herceghalmi hölgy időben versenyre kellhessen a szocikkal a Nemzeti Választási Iroda épületében azon az ominózus reggelen, amikor a kopaszok izomtömegének védelmében Erdősiné beelőzte Nyakó Istvánt.
Fotó: MTI
Tudjuk, hogy a szocialisták esetében a hivatal finoman szólva sem volt ilyen előzékeny, hiszen Nyakónál ugyanez a művelet 10 napig, a szintén MSZP-s Lukács Zoltánnál pedig 22 napig tartott ugyanennek a határozatnak a kiállítása. Így már világosan látjuk a kormány részéről azt a szándékot, hogy miért bonyolította túl ezeket a szabályokat. Egyrészt, több lépcsőben akadályozhassa az ellenzék ténykedését, miközben a saját embereit kiskapukon keresztül engedi át ezeken a szűrőkön, másrészt besározza, ezáltal bűnrészessé tegye azokat az intézményeket, melyek érintettek ebben a csiki-csukiban.
Péterfalvi Attila ezzel lerántja a leplet a kopaszokról is, akik váltig állították, hogy szintén népszavazási kezdeményezést kívántak beadni, ezért tornyosultak Nyakó István elé. Ez persze a hatóság elnökének levele nélkül is legalább annyira átlátszó hazugság volt, mint a mappák a kigyúrt fiatalemberek kezében, melyek szintén Erdősiné kezdeményezését rejtették (volna).
Az eset tanulsága, hogy bárki is találta ki Erdősiné és a kopaszok bevonását a népszavazási ügybe, rettentő bénán hajtotta végre az akciót, és nyilván a Fideszen belül már meg is kapta érte a megfelelő büntetést. Ha valaki most kiállna a nyilvánosság elé, és magára vállalná az egész elbaltázott ügyet, akkor magával rántana egy csomó hivatalt és persze Erdősinét, és a kopaszokat, ugyanakkor az ellenzék tovább izmosodhatna a botrány részleteinek kibontása által.
Fotó: index.hu
Lényegében nem látszik jó megoldás a Fidesz számára, ebből a hurokból még akkor sem tudná kirántani a nyakát (és nem Nyakót!), ha Kubatov Gábor (aki az ügy kirobbanása óta bujkál a sajtó elől) Csecsenföldre emigrálna. A jelek szerint a kormány alaposan megfontolta azt az eshetőséget is, hogy hagyja az egész veszett ügyet, és visszaállítja a boltok régi nyitva tartását, ezáltal az egész botrány okafogyottá válna. Döntés persze még nincs, hiszen ez hatalmas politikai veszteséggel járna, de a tény, hogy egyáltalán gondolkodnak rajta, sokat elárul a botrány méreteiről. Ahogy egy dakota ember mondta egyszer menekülés közben: „Nem szégyen a futás, ha mögötted száz vérszomjas sziú harcos lohol.”
