Bennfentesek szerint, ha valaki a Fideszben kegyvesztetté válik, akkor nem egyszerűen útilaput kötnek a talpára, hanem kihajítják egy mozgó járműből. Ez utóbbi maffiamódszer, ami nem véletlen. A kormányzópárt működése sajátos ötvözete az egykori szovjet pártvezetés belső hatalmi harcainak és az orosz maffia elintézési módszereinek. Egyre kegyetlenebbül lépnek fel ugyanis azokkal szemben, akik a kívülállók számára rejtélyes okok miatt kegyencekből ellenségek lettek. Így putyinizálódik a magyar közélet, így kerülünk egyre távolabb az európai politikai kultúrától.

Fotó:168ora.hu

Szó sincs arról, hogy könnyeket hullajtanánk Simicska Lajosért, vagy sajnálkoznánk azon, hogy Spéder Zoltán kiesett a kormánypárt kegyeiből. Az ő döntésük volt kiszolgálni egy rendszert, nyilván tisztában voltak a hatalom természetével, így az sem érte váratlanul őket, hogy amikor kínossá vagy feleslegessé váltak a miniszterelnök számára, bevetik ellenük a nehéztüzérséget, harci gépek szórják rájuk a napalmot, és ha még ezután is kitartanak, az egyik bajtársuk lövi őket hátba egy kis plusz juttatásért.

Nem az a probléma, hogy a hatalom kíméletlen eszközökkel takarítja el maga körül a feleslegessé váló oligarchákat, hanem, hogy ezzel a szemünkbe vágja azt, amit eddig is tudtunk: semmi közünk ahhoz, ami ebben az országban történik, túl kicsik, túlságosan tájékozatlanok vagyunk mi ahhoz, hogy bármit is megértsünk a nagyfiúk vetélkedéséből. Tényleg a grundon érezzük magunkat, amikor két erős legény egymásnak feszül, akikről korábban úgy gondoltuk, hogy egy bandába tartoznak. De most azt látjuk, a gyűlölet olyan dolgokra készteti az erősebbet, hogy a másik szemét is képes kinyomni annak érdekében, hogy bebizonyítsa, továbbra is ő a bandavezér. A többi léhűtő meg csak áll körülöttük, nem szólnak egy szót sem, és csak a főnök intésére várnak, mikor eshetnek neki ők is a kegyvesztett bandatagnak.

Fotó:pestisracok.hu

Így működik nálunk manapság a politika, pedig azt hittük, csak Sztálin, Hitler és Rákosi idejében volt a belső leszámolásoknak ilyen kíméletlen logikája, hogy a maffia módszerei már régen kihaltak európai ország politikai vezetésének eszköztárából. Pedig a rendszer lépésről lépésre rajzolódik ki, hiszen azért kell megszerezni a hatalmat a bíróságok, az ügyészség, a nemzeti bank, a titkosszolgálatok, a rendőrség, az adóhivatal és ki tudja még mennyi intézmény felett, hogy segítségükkel gyakorlatilag 24 óra alatt el lehessen takarítani egy lázadó oligarchát az útból. Orbán Viktor sokat tanult a Simicska-ügyből: nem szabad berendezkedni hosszan elhúzódó háborúra, mert az rengeteg energiát, pénzt és politikai tőkét emészt fel. A rendelkezésre álló teljes fegyverzettel össztüzet kell nyitni, és semlegesíteni az ellenfelet, mielőtt bármit is tudna ez ellen tenni.

Ha a császár barátja vagy, élvezheted ennek minden örömét, hatalmat szerezhetsz, vagyonosodhatsz, ám ha rád un a császár, nem csak elveszíted mindenedet, de nyomorultabb leszel azoknál is, akik soha nem látták az uralkodót. Azok az oligarchák, akik most valami oknál fogva kegyvesztettek lettek Orbán Viktornál, nagyon jól tudják, hogy szinte mindent elérhettek addig, amíg bízott bennük a miniszterelnök, ám mindenüket el is veszíthetik, ha rossz fát tettek a tűzre. Fogalmunk sincs arról, mi gerjeszthette ilyen éktelen haragra a miniszterelnököt, de az egyértelmű, hogy Simicska után Spéderrel is példát akar statuálni. Ha ugyanis megáll az autó, és udvariasan kiterelik belőle az utast, arra senki sem figyel fel, de ha kihajítják a száguldó járműből csúnyán összetöri magát, ami elrettenthet mindenkit, aki ellent mer mondani a nagyfőnöknek.  

Fotó: mno.hu

Orbán módszereinek keményedése arra is figyelmeztet, hogy a rendszer minél szélsőségesebb, annál nehezebb egyben tartani. Ha ugyanis nem cserélgeti maga körül az oligarchákat, kormánykegyenc bankárokat, úgynevezett nemzeti nagytőkéseket, akkor kiismerhetővé válik, külső és belső ellenségei felkészülhetnek minden lépésére, így Orbán azt üzeni mindenkinek, hogy a marsallbotot könnyű megszerezni az ő hadseregében, ám még ennél is könnyebb elveszíteni. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha a csata zűrzavarában már azt sem tudod, hogy ki az ellenség, és ki a barát, akkor valószínűleg már az örök vadászmezőkön hadakozol.”