Ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartoznak, mégis két malomban őrölnek. Ha az Európai Néppárton belüli vita pusztán arról szólna, mi az, ami megengedett és mi az, ami nem a kereszténydemokrácia keretein belül, eszünk ágában se lenne hosszasan értekezni erről a problémáról. A tét azonban sokkal nagyobb, mint a mérsékelt jobboldal jövőjének mérlegelése, hiszen az Európai Parlamentben évtizedek óta ez a politikai tömörülés bír a legnagyobb frakcióval, így értelemszerűen ők határozzák meg az EU politikájának fő irányvonalát is. Ha Orbán belülről veri szét ezt a pártszövetséget, az minden európai demokratának fájni fog, legyen az baloldali, jobboldali, zöld, esetleg liberális.

Fotó: hvg.hu

 "Magyarország kormánya nem tántorítható el attól, hogy ismertesse azokat a terveket, amelyekkel nem ért egyet, azaz nem szeretnénk, hogy ha Magyarországot bevándorló országgá, Európát pedig bevándorló kontinenssé tenné a brüsszeli bürokrácia." – áll abban a „tájékoztató” levélben, melyet a kormány minden választópolgárnak elküld Magyarországon. Ez a néhány sor tele van hamis információkkal és csúsztatásokkal, képtelen állításokkal, nem mellesleg fittyet hány arra a figyelmeztetésre, amiben az Európai Néppárt részesítette saját tagját, a Fideszt, miután teleplakátolta az országot Soros György és Jean-Claude Juncker arcképével.

Immár egyértelmű, hogy Orbán tudatosan provokálja saját szövetségeseit annak tudatában, hogy a közelgő uniós választás előtt lényegében bármit elnéznek neki. Az EPP ugyanis nehéz helyzetbe sodródott, extrém helyzetben az is előfordulhat, hogy nem ők hozhatják létre a legnépesebb frakciót az új parlamentben, ugyanis a populista jobboldal szavazók tömegeit szipkázhatja el tőlük. Orbán gyakorlatilag ez utóbbiak voksaira utazik, ugyanakkor érdeke egyelőre a jobbközép pártcsalád berkein belül maradni.

A néppártiak bizonyára érzékelik, hogy Orbán akciói miatt porlad szét a kereszténydemokraták hitelessége a választóik előtt, ám egyelőre semmilyen érdemi válaszlépésre nem tudták elszánni magukat. Az Európai Bizottság is elkövette azt a hibát, hogy válaszlevélben próbálta cáfolni a Soros-Juncker plakáton szereplő állításokat. Pedig a hülyeséggel vitatkozni annyit jelent, hogy komolyan vesszük a hülyeséget. Valószínűleg sokkal többet ért volna egy olyan válasz, amely sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a Fidesz képviselői ilyen hosszú idő után sem tudnak kiigazodni az Európai Parlament útvesztőiben, és félreértelmeznek mindent, ami az EP-ben történik.

Valójában csakis iróniával, esetleg cinizmussal lehet kezelni azt a hülyeségcunamit, amit a populista politikai erők saját országuk polgáraira zúdítanak. Érdemi vitát nem lehet folytatni olyan kérdésekről, melyekben az egyik fél ragaszkodik a képtelen állításaihoz, és ezért nem is kampányolnak érdemi témák mentén. A Fidesznek például esze ágában sincs olyan uniós témákban állást foglalnia a mostani kampányban, mint a környezetvédelem, a közös adópolitika, esetleg a korrupció elleni egységes fellépés.

Fotó: 444.hu

Sokkal kényelmesebb azzal riogatni, hogy Brüsszel erőszakkal akar menekülteket betelepíteni hozzánk. Valójában épp az EU egyik fontos alapelvét hagyja figyelmen kívül a magyar kormány, hiszen az elfogulatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatás elvileg minden uniós polgár számára járna, ám amit a magyar kormány művel közpénzből, az minden, csak nem elfogulatlan, és nem is kiegyensúlyozott tájékoztatás. Orbán pedig röhög a markába, hiszen büntetlenül megalázhatja azokat a kereszténydemokrata politikusokat, akik ellene szavaztak a Sargentini-jelentés elfogadásakor. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „A bosszú rossz tanácsadó, de mégis nagy örömöt tud okozni a bosszúállónak.”