A fentebb feltett kérdés természetesen költői, hiszen pontosan tudjuk a választ. A magyar kormánypárt számára már az is nagy dolog, hogy számára nem egy nyíltan ellenséges bizottsági elnököt dobott ki az unió alkugépe, így most még azt mondhatnak róla, amit csak hallani szeretnének a párt hívei. Pedig a német kereszténydemokrata politikus világnézete távolabb áll a  a Fidesztől, mint a sikeresen megfúrt Manfred Weberé, így nem véletlen, hogy az Európai Néppárton kívül legfőbb támogatója a liberális frakció. Ez utóbbi tény az álmoskönyv szerint nem szokott túl jó eredményre vezetni a magyar kormánypárt számára.

Fotó: 24.hu

Ursula von der Leyen nem nevezhető nyeretlen kétévesnek az európai politikában, ugyanakkor a legtöbb uniós polgár számára sötét lónak számít. Pedig a hétgyerekes, szőke hölgy azt a német haderőt felügyeli, amely nem elhanyagolható tényező a világ katonai térképén. De megfordult már más posztokon is korábban, hiszen 2005-ben családügyi miniszterként került Angela Merkel kormányába, és azóta az egyedüli nő, aki végig valamilyen tárcát vezetett a kancellár mellett.

Ez a portfólió idáig akár meg is felelhetne a Fidesz elvárásainak, ám von der Leyen közismerten a CDU liberális szárnyához tartozik. Nyitott a baloldali választók felé, ugyanakkor konzervatív politikushoz képest meglehetősen liberális nézeteket vall a menekültpolitikában. Megrótta például Magyarországot azért, mert embertelenül bánik a menedékkérőkkel, ő maga pedig befogadott a házába egy pilótának tanuló szír fiút. A német politikus nem a veszélyt látja elsősorban a jobb létre vágyó emberekben, hanem a lehetőséget. Szerinte ki kell használni a bevándorlók tudását és igyekezetét, hogy megvessék a lábukat egy élhetőbb világban.

Hidvéghi persze előre is menekült, mert finoman arra célzott egy másik kijelentésével, hogy nem örülne pártja annak, ha az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásához kötnék a jövőben.

Ha mindez nem lenne elég Orbán Viktor és köre számára ahhoz, hogy gyanakodva szemlélje azt az elnököt, melyet jobb híján támogatott a megválasztásában, érdemes felidézni a liberális Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakció vezetőjének, Dacian Cioloșnak a lelkes nyilatkozatát, amikor a támogatásuknak köszönhetően az Európai Bizottság elnökévé választották von der Leyent. A román politikus többek között az integráció erősítését, a szabadságjogok melletti kiállást reméli a német elnök megválasztásától.

Ehhez képest Hidvéghi Balázs a magyar kormánypárt frissen Brüsszelbe delegált egykori szóvivője olyan elvárásokat fogalmazott meg az új bizottsági elnök felé, mint például, hogy az uniós bevándorlás kérdésében is új korszakot jelentsen az új bizottsági elnök megválasztása. Pontosan nem tudni, hogy mit ért ez alatt, de az biztos, hogy ezek a szavak inkább saját választóiknak szóltak, mint a migrációs problémát a Fidesznél jóval árnyaltabban szemlélő német politikusnak. Hidvéghi persze előre is menekült, mert finoman arra célzott egy másik kijelentésével, hogy nem örülne pártja annak, ha az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásához kötnék a jövőben.

A fideszes politikus ugyanakkor nem említette von der Leyennek azokat a szociális ígéreteit, melyek elsősorban a baloldali szavazóknak és politikai formációknak tett az elnök. Molnár Csaba DK-s képviselő szerint viszont von der Leyen megválasztásával esély nyílik az európai minimálbér, az európai munkanélküli ellátás és az európai gyermektámogatások bevezetésére, a multinacionális technológiai cégek tisztességes adóztatására és a klímavédelmi célok jelentős szigorítására is. Ezek a Fidesz számára nem túl fontos célkitűzések, mint ahogy az sem dobogtatta meg különösebben Orbán Viktor szívét, hogy az új bizottsági elnök a női vezetők és politikusok számarányának növelését is zászlajára tűzte.

Fotó: index.hu

Ursula von der Leyen esetében tehát fokozottan igaz a mondás, mely szerint a puding próbája az evés. Orbán Viktor azért utasította pártja képviselőit arra, hogy támogassák a német politikus megválasztását, mert a többi lehetséges jelölttel korábban már csúnyán összerúgta a port. Így esetleg utalhat minden egyes alkudozás alkalmával arra, hogy az ő támogatása nélkül nem lehetett volna bizottsági elnök. Azt azonban bizonyára nem fogja nagy dobra verni, hogy von der Leyen jelölése Emmanuel Macron francia elnök ötlete volt, és a liberális frakció támogatása nélkül a Fidesz szavazatai semmit sem értek volna. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha kilövik alólad a lovat, tegyél úgy mintha gyalog indultál volna csatába, és kevésbé leszel nevetséges.”