Ha kormányzati kommunikációs központban gyakrabban olvasnák a Szegedi Kattintós bejegyzéseit, nem kellett volna a hódmezővásárhelyi fiaskó ahhoz, hogy belássák: A Soros György személyének démonizálására felépített kampányuk ki fog fulladni a választási kampány finisére, ami akár a várt siker elmaradását is okozhatja. Nehéz lesz azonban átprogramozni az ország minden szegletébe szétküldött robothadsereget, amelynek tagjai a központilag betáplált mantrát fújják, és a kreativitásuk annyiban nyilvánul meg, hogy csak az váltogatják, a migránsoktól jutnak-e el Soros Györgyhöz, vagy éppen fordítva. Másik probléma, hogy a kormánypárti szavazó is hirtelen összezavarodhat, ha a kormánypárt kommunikációjában keverednek a pozitív és negatív üzenetek.
Hirtelen ötletbörzébe kezdett a párt központi lapja, mert kiderült, a parttalan soroszással a választók jelentős részét csak a kormány ellen hangolják. Mintha a Magyar Idők és a mögötte álló propagandagépezet is csak most ébredt volna rá a régi (nem dakota) bölcsesség örökérvényűségére, mely szerint a győztes módszeren (és csapaton) nem érdemes változtatni. 2014-ben ugyanis a rezsicsökkentés olyan össztársadalmi üzenet volt, amely – mint később kiderült – hazugságokra épült, de lényeges pozitív elemként jelent meg a Fidesz kampányában. Ilyen szociális üzeneteket eddig alig hallottunk a kormány kommunikációjában, inkább felülírtak minden eddigi szabályt, és a Magyarországon csak nyomokban releváns migrációs kérdésekre fűzték fel a kampányt.
Ez a stratégia bukott meg látványosan Hódmezővásárhelyen, és vezetett odáig, hogy korábban a Fidesszel szimpatizáló jobboldaliak is az ellenzék jelöltje mellé álltak. A Fidesz egyik megmondó embere gyorsan reagált is a történésekre, természetesen hol másutt, mint a Magyar Időkben. Bayer Zsolt többek között a következő aggódó sorokat tette közzé: "Mondhatnánk, hogy nincs semmi nagy baj, hiszen kicsit odébb, Kiskunhalason ugyanazon a napon nagyon nagyot nyertünk. Ezek a tények. Mégse mondjuk csak ezt. Hanem egészséges ösztöneinkkel nézzünk szembe ezzel a nagyon rosszkor jött vereséggel, ami nagyon jókor jött. Ugyanis jöhetett volna április 8-án is. Előjelek nélkül. És akkor már hiába néztünk volna szembe vele."
Egy másik jobboldali véleményvezér ennél is messzebb ment. Bencsik András a Demokrata főszerkesztője, a Békemenet egyik szervezője a Fidesz hódmezővásárhelyi veresége után az Echo TV Sajtóklub című műsorában azt mondta, hogy: „Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást.” Egy elhibázott stratégia nyílt beismeréseként értelmezhető ez a szokatlanul önkritikus mondat. A pártközpont sem maradhatott persze tétlen, mert felfogták, hogy akár az április 8-i választás is elúszhat egy rosszul felépített kampányon. Rájöttek talán arra a Fidesz potentátjai, hogy az embereket a választási kampányban nem elsősorban Soros György érdekli, hanem sokkal inkább a nyugdíjak és fizetések reálértékének mértéke, az oktatás színvonalának csökkenése, az egészségügy vergődése, no és az ellenzék által is sikeres kampánytémává tett állami szintű korrupció.
A Fidesz beprogramozta magának a migránskérdést, mint kommunikációs csodafegyvert, és amíg nem kapott visszajelzést arról, hogy a bogárevéssel, mecsetépítéssel, keresztényüldözéssel riogató kampány visszatetszést kelt a választópolgárokban, addig rendesen megtolta ezt a témát köztéri plakátokon, közpénzből finanszírozott reklámokkal, no és a lakájmédia folyamatos sorosozásával és migránsozásával. Jó példa ez a Fidesz farkasvakságára, aminek egyszerű oka az, hogy fogalmuk sincs arról, mi érdekli valójában azokat, akiknek a sorsáról naponta döntéseket hoznak.
Ha viszont a választók úgy látják, hogy a döntéshozókat hidegen hagyják az ő hétköznapi gondjaik, és egy amerikai milliárdos ellen hadakozik ahelyett, hogy nagyon is kézzelfogható problémák megoldására törekednének, akkor keresnek maguknak alternatívát. Hódmezővásárhely esetében például Márki-Zay Pétert, de az országgyűlési választáson akár az ellenzék legerősebb jelöltjei is profitálhatnak ebből a helyzetből, ha időben visszalépnek a kevésbé karakteres delegáltak.
Most tehát három lehetőség közül választhat a kormány. Vagy ráerősít a Soros György ördögivé tett alakja köré épülő gyűlöletkampányra, vagy leáll ezzel, és a pozitív üzenetekre koncentrál, esetleg párhuzamosan futtatja mindkettőt. Mindhárom variánsnak van előnye és veszélye is. Az első biztosan egyben tartja azt a mintegy kétmilliós Fidesz-tábort, amely eddig is vevő volt a migránsozásra, ám ezzel sok bizonytalan és jobboldali szavazót elmarnak maguktól. Magas részvételi arány esetén ez biztos fiaskó árpilis 8-án. A második elbizonytalanítja a kormánypárti szavazókat, mert igazán a soroszás mozgósította a tábort, a pozitív üzenetek csak megpántlikázták a Fidesz gyűlöletkampányát.
Fotó: nepszabadsag.hu
A harmadik eshetőség a legvalószínűbb, ugyanis a kormánypárti jelölteket, polgármestereket, önkormányzati képviselőket már ráállították a migránsozós pályára, így ők továbbra is tolják majd a betelepítéssel fenyegető retorikát, a kormány pedig a központból küldi azokat az üzeneteket, melyek szerint történtek jó dolgok Magyarországon azon kívül is az elmúlt négy esztendőben, hogy felépítették a déli határon a kerítést, vegzálták a civileket, és a Soros-tervvel riogattak. Valószínűleg új szlogenek kerülnek ki a propagandaközpontból, és az is lehetséges, hogy az előre eltervezett óriásplakátokat lecserélik újakra. Reklámozhatják például majd az otthonteremtési programot, esetleg a gazdasági növekedés mértékét. Pénz biztosan lesz az újratervezésre, kérdés, hogy milyen hatást vált ki a magyar társadalomból a kormány újabb pávatánca. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha van egy ló, amelyik gyors, de nem kitartó, meg egy olyan, amelyik kitartó, de nem gyors, válaszd a harmadikat.”
