Dobra veri az állam saját vagyonának egy jelentős részét, hogy újra el tudja játszani a Mikulás szerepét. Lázár János ugyanis megerősítette, hogy a kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő OTP-részvényeket. A befolyó pénzt beruházásokra fordítanák. Hogy milyenekre még nem tudni, de gyanítható, hogy a kabinet már az újabb rezsicsökkentésre gyűjt.
Fotó: wicki.startlap.hu
Az állami földek egy részének eladása után itt az újabb központi kótyavetye: piacra dobnak körülbelül 80 milliárd értékű OTP részvényt. Már régen lehetett sejteni, hogy míg az egyik oldalon lázasan államosítanak, addig a másikon forrásokhoz kell jutni, hogy a közműcégek vételárát, illetve az azt követő működtetést valamiből fedezni tudják. Ha cinikusak akarunk lenni, fogalmazhatunk úgy is, hogy a kormány profiltisztítást végez. Megszabadul azoktól az érdekeltségeitől, melyekből nincs politikai haszna, és megvásárol olyanokat, melyekből vastagon profitálhat. A külföldi tulajdonú energiacégek megvásárlása a becslések szerint ezer milliárd forint körüli összeget emészt fel, ugyanakkor ennek a vételnek csak akkor van értelme, ha az állam bebizonyítja, hogy jobb tulajdonos, mint a gaz németek és franciák voltak, és ennek egy újabb rezsicsökkentéssel ad nyomatékot. Ez újabb százmilliárdok elköltését jelenti, és köztudottan az EU ilyen ügyletekhez nem nyújt forrásokat. Hozzá kell hát nyúlni a családi ezüsthöz, ami a földeladásokkal kezdődött, utána a nukleáris alapba szánt pénzt irányították át az állami kasszába, most pedig jön az OTP részvények eladása.
Bizonyára Orbán Viktor és szűk csapata kockás füzetben kiszámolta, hogy mennyi pénz is kell az energiacégek megvásárlására, feltőkésítésére, majd a rezsi csökkentésére. Csak ők tudják, hogy mekkora összeg jött ki, de gyanítjuk, hogy az eddig felsorolt bevételekből akkor sem jön össze elegendő pénz, ha hitelt is felvesz a kormány. Nagy kérdés, hogy a kormány beéri-e annyival, hogy átirányítja a nukleáris alap pénzeit a saját kasszájába, ahogy azt a magánnyugdíj-kassza esetében első lépésként tette, vagy ugyanaz a forgatókönyv következik, mint 2011-ben, amikor Matolcsy György lényegében a teljes nyugdíjkasszára rátette a kezét. Jelenleg 243 milliárd forint van a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban, ahol 17 éve gyűlnek a paksi atomerőmű befizetései. A KNPA-t azért hozták létre 1998-ban, hogy az atomhulladékkal kapcsolatban a jövőben felmerülő költségekre tartalékoljanak – hogy ne az unokáink nyakába szakadjon majd a nukleáris szeméttel járó összes költség.
A felelős politizálás, a hosszú távú érdekek szem előtt tartása azonban soha nem volt az Orbán-kormány erőssége, úgyhogy jó esély van arra, hogy a nukleáris alapot szőröstül-bőröstül bekebelezik. Lényegében ugyanúgy talált pénzként kezelik majd ezt, mint a magánnyugdíj-kassza 3 ezer milliárdját, és valószínűleg ugyanúgy tűnik el a pénz a semmibe, mint a 2011-ben elsíbolt gigapénz. Pedig, ha nem rezsicsökkentésre és cégvásárlásokra költenék a pénzt, akár értelme is lehetne ilyen einstandolásoknak. A 2018-as kampányígéretekre gyűjtögető Fidesz most olyan közvagyont él fel, amely hosszú évek alatt gyűlt össze, és annak a felelős, előremutató politizálásnak megtestesítője, amit a Fidesz megvet. A rezsicsökkentéssel azonban eltékozoljuk ezt a pénzt, és gyakorlatilag csakis a kormánypártnak lesz belőle haszna, hiszen ugyanolyan szociális demagógiával nyerhet 2018-ban, mint 2014-ben.
Fotó: argep.hu
Ha az állami földek eladásából a nukleáris alapból és az OTP részvények eladásából nem jönne össze elegendő pénz, akkor számíthatunk az Orbán-kabinet kreativitására, hiszen pénzbehajtásban és újabb lenyúlható források megtalálásában mindig jeleskedtek pártunk és kormányunk meghatározó személyiségei. Még a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításakor ugyanis számos magyar tőzsdei cég tulajdonrésze került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Ilyen például az időközben jelentősen felduzzasztott Rába csomag (73 százalék) is, de ugyanúgy van részesedése a Richter, ÉMÁSZ, PannErgy és FHB cégekben is. És természetesen nem lehet megfeledkezni a legnagyobb pakettről, a stratégiai fontosságú 25 százalékos Mol-csomagról sem, amit a magyar állam rendkívül kedvezőtlen időzítéssel még 25 ezer forint környéki áron vásárolt meg az oroszoktól, az olajcég részvényeivel pedig ma 13 ezer forint alatt kereskednek a BÉT-en. Mint tudjuk, az Orbán-kormány egyik fontos jelszava, hogy kicsire nem adnak, a nagy meg nem számít. Ahogy egy dakota közmondás fogalmaz: „Ha el kell adnod a földjeidet a sápadtarcúaknak, akkor legalább ne bagóért add oda nekik, mert békepipát ugyan meg tudod tömni, de nem lesz kivel elszívnod azt.”
