Ha már feltartóztathatatlanul halad Magyarország a putyinizálódás útján, akkor miért ne lehetne a miniszterelnök szülőfaluját, a magyar labdarúgás bölcsőjét és Mészáros Lőrinc legintimebb felségterületét zárt településsé nyilvánítani? Oroszországban már komoly hagyománya van annak, hogy úgynevezett zárt közigazgatási egységekké (orosz rövidítéssel ZATO) nyilvánítják az olyan településeket, ahová senki sem léphet be külön engedély nélkül. Nos, Felcsút lassan megérik erre a titulusra, hiszen ha egy gyanús külsejű ellenzéki politikus egy külföldi tévéstáb kíséretében beteszi oda a lábát, azonnal vegzálni kezdi őket a helyi karhatalom.
Fotó: index.hu
Tudta, hogy a 2010. évi népszámláláskor 42 zárt közigazgatási egység volt Oroszországban? Közülük 22 város, 17 városi jellegű település, valamint 2 falu, melyeket zárttá nyilvánítottak. Persze Oroszország bazi nagy ország, a titkolózásnak itt különösen nagy hagyománya van, és arról még nem is beszéltünk, hogy a cári időktől napjainkig rengetegen tűnnek el nyomtalanul a hatalmas orosz sztyeppe rengetegében. Orbán Viktor bizonyára többször cserélt már eszmét Vlagyimir Putyin elnökkel arról, milyen kipróbált módszereket vehetne át a nagy testvértől, melyek még kompatibilisek lehetnek az Európai Unió sztenderdjeivel.
Nos, a zárt városok ötletét valószínűleg megütközéssel fogadnák Brüsszelben, hiszen Magyarország ismereteik szerint nem atomnagyhatalom (sőt Paks II megvalósítása is igen nagy veszélybe került), így mi értelme lenne lezárni egy települést a kíváncsiskodók elől, főleg ha olyan látványosságok épültek ott, mint a kisvasút és a Pancho Aréna. Ja, és ne feledkezzünk meg arról, hogy Felcsút polgármestere a világ legdinamikusabban gazdagodó gázszerelője, ami szintén elég turistacsalogató körülmény. Ezek ellenére mégis kezd egyre kellemetlenebbé válni a Felcsútra látogató külföldi és magyar turisták áradata a hatalom számára.
Fotó: isbyshki.ru
Olyan helyzet ez, mint amikor építünk súlyos adómilliárdokból egy felhőkarcolót, aztán megtiltjuk a népnek, hogy felmenjen a legfelső szintre, hogy gyönyörködjön a kilátásban. Mintha a csodás körpanoráma csak a főnök privilégiuma lenne, holott ő csak a mi pénzünkből álmodott nagyot. A méregdrága Pancho Arénát ugyanis nagyrészt állami pénzekből húzták fel (ne legyenek kétségeink, a TAO is egy adófajta), a felcsúti kisvasutat az Európai Unió finanszírozta, mégis rendőrökön kell átverekednie magát annak, aki szeretné lefotózni, esetleg filmre venni e csodás létesítményeket esetleg múló pillantást vetne a stadion tőszomszédságában lévő miniszterelnöki lakra is.
Úgy tűnik, Orbán Viktor legszívesebben kerítést húzna Felcsút köré is, de itt nem a migránsoktól akarja megvédeni saját fenségterületét, hanem az adófizető magyaroktól, és persze a kíváncsiskodó külföldi újságíróktól. Már a hatvanpusztai eset is megmutatta, hogy elég szerteágazó lehetőségek kínálkoznak egy hatalmon lévő politikai vezető számára ma Magyarországon arra, hogy homályban tartsa, tulajdonképpen milyen vagyonnal rendelkezik, pontosan milyen ingatlanokat használ, és persze milyen felhatalmazás alapján tárgyalnak egyes családtagjai külföldi államok minisztereivel.
Fotó: MTI
A titkosítások sorával elkezdett, az ügyészség lojalitását felhasználva a törvényesség kereteinek feszegetésével folytatott putyinizálódás most új szakaszába lépett hazánkban. Ellenzékieket és újságírókat igazoltatnak és motoznak meg a miniszterelnök falujában, hogy elmenjen a kedvük a nézelődéstől, kérdezősködéstől. Hadházy Ákos szerint épp azért kell most kikérni ezt magunknak, mert ha ezt nem tesszük, a hatalom vérszemet kap, és ennél keményebb eszközök bevetésén sem fog gondolkodni. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha valaki elkezd pofozni, mindig ügyelj rá, hogy legalább akkora pofonnal viszonozd ezt, mert így azelőtt kiütheted az ellenfeled, mielőtt padlóra kerülsz.”
Az utolsó 100 komment: