Úgy tűnik, Orbán Viktor beletörődött abba, hogy egyelőre nem lesz alkotmánymódosítás, így az amúgy is lanyhulni látszó migránsellenes retorika helyett a nemzetgazdasági ügyekre összpontosít. Kétségtelenül, a huszonnegyedik órában jár, ha stratégiai fordulatra készül, hiszen jövőre már késő lenne a 2018-as választási kampányt áthangolni konkrét belpolitikai kérdésekre. Most a szükségest elegyíti a hasznossal, hiszen komoly fordulatra van szükség a munkaerőpiacon és a gazdaság szerkezetének átalakításában, ugyanakkor az ezzel járó béremelést és járulékcsökkentést kiválóan lehet majd kommunikálni a kampányban.
Kép: NÉGYmadár
Orbán Viktor mindennél jobban ragaszkodik azokhoz a konstrukciókhoz, melyek gyorsan, nagy hatékonysággal termelnek pénzt a pártja környezetéhez tartozó köröknek. Ilyenek például az ellenzék által sokat támadott, ám továbbra is rengeteg közpénzt égető jegybanki alapítványok, az úgynevezett TAO-pénzek, melyek alkalmasak arra, hogy adómilliárdokat csoportosítsanak át egyéni érdekeknek megfelelően, és persze ide tartozik a letelepedési kötvények ügye is.
A Jobbik ugyan meghekkelte az alaptörvény módosítását, ezzel fontos fegyvertől fosztotta meg Orbán Viktort a nemzetközi politika színpadán, de a jelek szerint a miniszterelnök inkább beáldozza a migránsügyet a jól tejelő kötvények oltárán, ráadásul szeretné elkerülni, hogy úgy tűnjön, engedett a Jobbik zsarolásának. Ha elengedi a migránskérdést, akkor csöndben elismerte ugyan, hogy teljesen értelmetlen volt 20-30 milliárd forintot beleforgatni a hosszú, uszító kampányba, de új lapot nyithat a politikai kommunikációban azzal, ha béremelésekről és adókedvezményekről kezd beszélni a menekültek szapulása helyett.
Az is elképzelhető, hogy az uniós intézmények elleni kirohanásai is csillapodni fognak, hiszen jól tudja, a brüsszeli pénzekre a következő másfél esztendőben mindennél nagyobb szüksége lesz. Szakértők szerint a magyar költségvetésnek van egy 500 milliárd forint körüli mozgástere, vagyis ekkora összeget akár a cégeknél és a munkavállalóknál is hagyhat a kormány, mégsem fenyeget a fizetésképtelenség réme. Ha azonban ezt a tartalékot beáldozza a gazdasági tárca, akkor sokkal érzékenyebben érintenek bennünket a nemzetközi pénzügyi folyamatok, egy esetleges gazdasági válság pedig akár végzetes is lehet a kormány számára.
A letelepedési kötvény ráadásul tipikusan a kettő az egyben alapon juttatja előnyökhöz azokat a külföldi állampolgárokat, akik esetében senki sem firtatja, honnan van közel 100 millió forintjuk a kötvény megvásárlására.
Orbán Viktor mégis döntött: bedobja a gyeplőt a lovak közé, és lényegében megkezdi az osztogatást a 2018-as választás ürügyén. Az Orbán-kormány lényegében 2010 óta kampány üzemmódban funkcionál, hiszen mindig talált témákat, melyek mentén uralhatta a közbeszédet, ám az igazán íncsiklandozó falatokat a végére tartogatja. Nincs ugyanis az a migránsellenes hangulat, amely felérne egy kis életszínvonal javulással, nincs az a terrorfenyegetettség, amely felülírná a jelentős nyugdíjemelést.
A miniszterelnök most úgy taktikázik, hogy egyelőre csöndben kivonul a migránsügyből, hiszen itt a hideg, a menekültek tavaszig csak szórványosan érkeznek, hacsak a törökök fel nem rúgják az Európai Unióval kötött megállapodásukat, és nem irányítják a Balkán felé a szírek és irakiak tízezreit. Ha pedig már úgyis kifulladni látszik a gyűlöletretorika, akkor legalább meg lehet tartani a letelepedési kötvényeket, melyek valószínűleg szépen tejelnek olyan üzleti köröknek, melyek közel vannak a tűzhöz, ám a magyar állam nem jár vele túl jól.
Ezt a tényt a Magyar Nemzet számokkal is alátámasztotta, hiszen a lap szerint a jogszabály szerint ugyan a kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valamiért rögzítettek egy minimum 2%-ot is. Ezzel pedig gyakorlatilag azt vállalja a kormány, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor is több közpénzt fizet ki a magáncégeknek. A Magyar Nemzet cikke szerint drasztikusan csökkentek a kamat az elmúlt két évben, a kötvényprogram indulásának évében 4% volt az átlaghozam, 2016-ra azonban már csak 0,58%. Ehhez képest fizeti az állam a fix 2%-ot, amivel a következő veszteséget termeljük.
A letelepedési kötvény ráadásul tipikusan a kettő az egyben alapon juttatja előnyökhöz azokat a külföldi állampolgárokat, akik esetében senki sem firtatja, honnan van közel 100 millió forintjuk a kötvény megvásárlására. Ez a konstrukció amellett, hogy busás haszonnal kecsegteti a befektetőt, magyar állampolgárságot és szabad mozgást biztosít az Európai Unión belül, ami például egy orosz oligarcha számára nagy haszonnal jár filléres befektetésért. Ugyanakkor semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem mutatott fel a magyar kormány arra nézve, hogy az ide pénzért érkező külföldiek hasznos befektetésekkel, vállalkozások indításával segítették volna a gazdaságot. Ugyanakkor a garantált hasznot hozó kötvények sokkal vonzóbbak a külföldi pénzemberek számára, mint bizonytalan haszonnal és sok adminisztrációval járó vállalkozást indítani Magyarországon.
Fotó: facebook.hu
Érdemes idézni Magyar Nemzet összegzését, mely arra bizonyíték, milyen zsíros üzletet tartanak továbbra is a kezükben a kormányhoz közel álló személyek (netán annak tagjai), és miért nem volt drága az alkotmánymódosítást is beáldozni a konstrukció fenntartásáért: „Október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a letelepedési programban, családtagjaikkal együtt több mint 15 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. A közvetítő cégek a 36 milliárd forintos kamattal és a 75 milliárd forintos jutalékkal együtt több mint 112 milliárd forintot nyertek az üzleten. Ezek a cégek kivétel nélkül az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától kaptak engedélyt a kötvényforgalmazásra." Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Minden álszentnek maga felé hajlik a keze.”
