A hazugságok sűrű erdején kell magának átverekednie magát annak, aki szeretne bármiféle rendszert látni abban, ami ma Magyarországon történik. A mostanában divatos kifejezéssel, alternatív valóságnak hívják azt a párhuzamos világot, melyet a magyar kormány egyre őrültebb kommunikációjával a hétköznapok tényei mellett felépített, és ezt próbálja rálőcsölni mindazokra, akik 2018-ban részt kívánnak venni egy demokratikusnak és szabadnak hazudott választáson. E hazugságok egyike, hogy kivezetik a piacról a letelepedési kötvények konstrukcióját, mert már nincs szükség az innen szerzett bevételekre. Nos, ez is épp olyan átverés, mit az az úgynevezett nemzeti konzultáció, mellyel ismét sokkolják azokat, akik nem kérnek a kormány alternatív valóságából.

Fotó: index.hu

Elképzelhető, hogy a CEU ellen indított támadásával Orbán Viktor elszámolta magát, ám az egészen biztos, hogy a nagy hajcihővel, melyet ez az ügy keltett megint egy csomó fontos ügyről elterelte a figyelmet. A tavalyi ősz egyik legfontosabb és egyben legtitokzatosabb ügye például mintha teljesen elvesztette volna jelentőségét egy fél év alatt. A letelepedési kötvények kormányzati biznisze miatt elbukott a kormány alkotmánymódosítási próbálkozása, mivel a Jobbik nem támogatta a tervezetet a konstrukció megszüntetése nélkül. Az offshore-cégeken keresztül különböző kormányzati és kormányhoz közeli személyeknek (például Rogán Antal és Habony Árpád) jól tejelő üzlet az Orbán-kabinet migránsellenes politikájának fényében igencsak visszás, hiszen lényegében pénzen vehet meg bárki a világon magyar és egyben uniós állampolgárságot, miközben milliárdokért gyakorlatilag erődrendszert építenek a déli határszakaszra a háború és éhség elől menekülők feltartóztatására.

Amikor az ellenzék egységes elutasítása miatt elbukott a kormány alkotmánymódosítási szándéka, a kormányfő ugyan bosszús volt, ám jelezte, rövidesen úgyis megszüntetik a letelepedési kötvények rendszerét, mert már elmúlt az a pénzügyi kényszer, mely miatt így kellett bevételhez jutnia a költségvetésnek. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megerősítette, aki jó alkalmat látott az ügyben arra, hogy fényezze az ország gazdasági állapotát, és utalt rá, hogy már nem vagyunk bóvli kategóriában a hitelminősítőknél, így akár le is mondhatunk erről a különös konstrukcióról. Igen lassan csordogáltak az információk arról, tulajdonképpen ki járt jól ezzel a kötvényfajtával, de annyi kiderült, hogy a program 2013-as kezdete óta 2016 végéig 4702 magyar letelepedési államkötvényt jegyeztek le, addig 6373 személy kapott államkötvényjegyzés címén letelepedési engedélyt.        

Aztán itt az április, és még mindig vehet magának boldog, boldogtalan (de főként gazdag) ilyen kötvényt, ha van minimum 93 millió forintnyi befektetni való pénze.

Az biztos, hogy az állam a piacon most már jobb feltételekkel tudna hitelhez jutni, ám sem az első beígért határidőig (tavaly év vége), sem a később felmerült március végéig nem született olyan jogszabály, amely a letelepedési kötvények árusításának felfüggesztését írná elő. A kötvényeket továbbra is magánvállalkozások árulják, akik jelentős, esetenként 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat számolnak fel a kötvényes ügyintézésért, és ezt egy az egyben lenyelik. Korábban is megénekeltük már, hogy a kormány nyilván nem hajlandó úgy tenni, mintha az ellenzék bármit is kikényszeríthetne belőlük, ám a letelepedési kötvények kivezetésének vég nélküli prolongálása nem pusztán arról szól, hogy nem hajlandók kompromisszumra, hanem egyesek degeszre keresik magukat ezzel a konstrukcióval, és nem sok kedvük van lemondani erről a bőségesen termelő pénzüzemről.

Egyébként a magyar letelepedési kötvények iránti érdeklődést még turbózni is lehetett az újabb és újabb megszüntetésről szóló hírek belengetésével, így a kötvényügyletben érdekelt kormányhoz kötődő személyek még jól is jártak a kötvények bizonytalan sorsának kommunikációjával. A Migronis Immigration nevű cég az év elején például azzal reklámozta magát, hogy itt az utolsó lehetőség, hogy bárki EU-s letelepedést szerezzen Magyarországon keresztül. Aztán itt az április, és még mindig vehet magának boldog, boldogtalan (de főként gazdag) ilyen kötvényt, ha van minimum 93 millió forintnyi befektetni való pénze.

Fotó: Napi.hu

Valahogy az az ember érzése, hogy a pénz annyira megbabonázta az Orbán-kormányt, hogy az ilyen, meglehetősen gyomorforgató üzleteket akkor sem hajlandó felszámolni, ha nincs belőle politikai haszna. Arról nem is beszélve, hogy miközben meglehetősen kétes eredetű pénzeken finoman szólva is fura figurák vásárolják meg maguk számára a magyar és uniós állampolgárságot, a magyar kormány háborút vív Brüsszellel, Soros Györggyel, igyekszik elüldözni az ország legjobb egyetemét, és menekült gyerekeket kényszerít a tranzitzónák szögesdrótjai közé. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha sok cobolyprémet akarsz eladni az angoloknak, akkor szidd nekik a franciákat, mert így biztos fel tudod srófolni az árat.”