Ha valaki még hitt abban, hogy valaha is konszolidálható lesz a Nemzeti Együttműködés Rendszere, az idén tavasszal kénytelen volt felhagyni ezzel az illúzióval. Jól látszik, hogy a Fidesz a félelemkeltő, megosztó, brutális kampányban hisz, így már a pávatánc sem rángathatja vissza a kormánypártot a higgadt politikai erőtérbe. Szerintük mindenki Soros György köpönyegéből bújt elő, akik megkérdőjelezik a Fidesz dominanciáját, és akik szóvá teszik a demokrácia elsorvasztását, illetve a korrupció burjánzását. Ne legyenek kétségeink, ha győz a Fidesz 2018-ban, mindenkit letarolnak, akire ráfogják, hogy külföldi érdekeket szolgálnak. Kivéve persze, ha orosz érdekek kiszolgálói.

Fotó: index.hu

1. A Fidesz kommunikációja kifejezetten provokatívvá vált az utóbbi hónapokban. Falusi kocsmák szintjére süllyedtek a politikai ellenfelek pocskondiázásában, a távgyógyászok magabiztosságával állítják a legképtelenebb vádakat mindenkiről, aki még ellent mer mondani nekik. Olyan összeesküvés-elméletet tettek meg kommunikációjuk hivatkozási pontjává (Soros György minden gonoszság eredője), melyet erősen illuminált vendégek szoktak egymással megvitatni a bélapátfalvi kocsmák homályában. Jól látszik, hogy a normális érvelések, a kiegyensúlyozott viták ideje már rég lejárt Orbán Viktor értékrendjében, statáriális eljárásban igyekszik kiiktatni mindenkit, aki másként gondolkodik a világról, mint ő.

2. Ugyanez a tendencia játszódik le nemzetközi színtéren. Az Orbán-kormány provokálja az Európai Unió különböző szerveit, például szinte követeli, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson ellene a menekültekkel való embertelen bánásmód miatt. A néppárti frakció arcába vágja a lex CEU-t, a kormánnyal kritikus civileket pedig legszívesebben kikötözve közszemlére tennék Brüsszel főterén, hogy így jár mindenki, aki nem a kormány híve Magyarországon. Úgy hecceli az unió politikusait, ahogy eddig csak itthon tette ezt a saját ellenzékével, így már egészen biztos, hogy a kampány a Brüsszel ellen folytatott szabadságharc jegyében telik majd el. Ez azért jelent fordulatot, mert eddig az volt a jellemző Orbán taktikájára, hogy itthon szapulta Brüsszelt, kint viszont megengedőbb volt, a Fidesz képviselői pedig megszavazták azokat a jogszabályokat az Európai Parlamentben, ami ellen itthon nemzeti konzultációt és plakátkampányt indítanak.

3. Ha eddig szekértáborok voltak a magyar politikai életben, akkor mostantól csak a Fidesz halálcsillaga létezik, és körülötte mindenki végzetes csapás ér, aki nem hajlandó behódolni neki. Olyan kiindulópont ez egy választási kampány előtt, amely azt sejteti, hogy a Fidesz a mindent vagy semmit elv alapján vág neki 2018-nak. A „Minden hatalmat a szovjeteknek” jelmondat persze nem meglepő Moszkva leghűségesebb uniós csatlósaként. Orbán tényleg másolja az orosz példát, ami szintén azt bizonyítja, hogy a keleti politikai kultúrában látja biztosítottnak hatalma bebetonozását. Máris megkezdte a választási szabályok átalakítását olyanná, amilyen számára a legkedvezőbb. Nincsenek már köbe vésett dolgok, bárkihez és bármihez hozzá lehet nyúlni, aki, és ami akadályozhatja a kormányt az újrázásban.

4. Ezzel szoros összefüggésben azt tapasztaljuk, hogy az agresszió és a butaság hivatalos szintre emelkedett. Egy Fidesz párttag (aki egyben köztisztviselő is) csavarja ki az újságírónő kezéből a telefont egy olyan nyilvános eseményen, ahol senki sem tilthatta volna meg, hogy a munkáját végezze. Vegzálják azokat a tüntetőket, akik ki mernek állni a nyilvánosság elé, megbüntetik azokat az ellenzéki képviselőket, akik tiltakoznak a kormány autokratikus módszerei ellen, kopaszokat rendelnek ki tiltakozók megfélemlítésére. Mindezt megfejik azzal, hogy a kormány díjbirkózóját, a már megjelenésében is agressziót sugárzó Németh Szilárdot tolják az előtérbe, hogy személyével jelezzék: nem számíthat semmi jóra az, aki épp most kezd kekeckedni a kormánnyal. A Fidesz a hívei számára azt igyekszik jelezni, hogy bármi megengedhető egy ilyen fontos kampányidőszakban azokkal szemben, akik a kormány leváltására törnek, ennek eredményeként egyre több az utcai atrocitás aláírásgyűjtő pultoknál, utcai demonstrációkon.

Fotó: nepszava.hu

5. Ami szintén teljesen új elem a rendszerváltás után eltelt időszakban, hogy nyíltan megbélyegeznek mindenkit, aki nem akar önként bevonulni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Eddig csak titokban kezelt Kubatov-lista volt, elszórtan munkahelyi atrocitások, ha kiderült valakiről, hogy nem éppen a trendi politikai vonalat kultiválja, ám rövidesen törvény is előírja, hogy azok a civil szervezetek, melyek külföldről kapnak támogatást, minden kiadványukon feltüntessék, hogy lényegében külföldi ügynökök. Rákosi pajtás szelleme kísért akkor is, amikor sajtóorgánumokat bélyegeznek Soros vagy Simicska ügynökének, ám ha Habony Árpád vagy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik egy-egy sajtótermék, már nem hangzik el a kenyéradó gazdik neve. Érezze magát mindenki fenyegetve, viselje a bélyeget, melyet a kormányzat ráütött, és így próbáljon meg visszaélésekről, korrupcióról faggatózni. Körülbelül így igyekszik nyerő pozícióba kerülni a kormány egy évvel a választások előtt. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha egy zöld anakonda tekeredik a testedre, nem a globális felmelegedés problémájával leszel elfoglalva.”