Emlékeznek az úgynevezett menekültválság kezdetére? Ekkor ismertük meg a pengés kerítést, melyből irtózatos mennyiséget rendelt a kormány, hogy ezeket az akadályokat rohamtempóban telepítve kerítse körbe a déli határszakaszt. Nem sokat értek, alatta és felette is át lehetett hatolni, ugyanakkor rendkívül drága mulatság ilyen típusú pengés huzalt lefektetni 175 kilométeren. Később ezeket a tekercseket egymásra helyezve emelték a kerítések magasságát, de aztán áttértek a kettős kerítés rendszerére, melyek között autóút vezet, ráadásul a belső kerítésbe áramot is vezettek. A pengés kerítésnek azóta nyoma veszett. Számunkra csak a költői kérdés maradt: Hová tűnt ez a hatalmas mennyiség?
Fotó: Szegedi Kattintós
Friss képekkel tudjuk illusztrálni, hogy ma már olyan kerítésrendszert építtetett ki a kormány a déli határszakaszon, melyen nemhogy emberek vagy nagytestű állatok, de a szúnyogok sem igen tudnak átjutni. Az úgynevezett okoskerítés lényegében áthatolhatatlan dupla akadály, mely nem csupán horganyzott drótból, de úgynevezett ponthegesztett rácsból is áll, melybe az akadályon feltüntetett felirat tanulsága szerint áramot is vezettek. Íme így néz ki most a déli határon húzódó kerítés, mely állítólag mozgásérzékelőkkel is el van látva, hőkamerák pásztázzák sötétben a terepet, a közvilágítást is gőzerővel építik ki a határszakaszon, és a két kerítés között húzódó úton folyamatosan rendőrségi járművek járőröznek. És a hab a tortán az, hogy ez a kerítés több nyelven beszél. De tényleg!
Fotó: Szegedi Kattintós
Fotó: Szegedi Kattintós
Ha mindez nem lenne elegendő, olykor helikopterek is elrepülnek a határszakasz felett. Fotónkról biztonsági okokból nem áruljuk el, pontosan hol készült, de annyit elmondhatunk, hogy nem a legérintettebb Röszke-Ásotthalom-Tompa szakaszon, hanem a Tisza túloldalán húzódik, ahol a menekültválság legkritikusabb időszakaszaiban is alig volt mozgás. Ez a védelmi rendszer vetélkedik a két Korea között húzódó határszakasz felszereltségével, csak a nagy hangszórók hiányoznak, melyeken keresztül egymás propagandáját hallgatják a felek a kerítés túloldalán. Nem akarunk költői túlzásokba esni, de a szerb bolhák számára is komoly kihívás, ha egy magyar oldalon futkározó kuvasz bundájába próbálja befészkelni magát. Írásunk most nem azt feszegeti, mire ez a nagy kardcsörtetés (bár ez a téma is megérne egy hosszabb eszmefuttatást), hanem egy költői kérdést kénytelen feltenni. Hová tűnt több száz kilométernyi pengés kerítés a déli határról?
Fotó: Szegedi Kattintós
A fenti kép a menekültválság kezdetén készült Röszke körzetében. Jól látszik a sebtiben lefektetett kerítésen, hogy a drót nem kókány munka, így bizonyára meg volt az ára is. Utánanéztünk a hivatalosan pengés huzalnak nevezett termék paramétereinek. Tíz méter súlya 5 kg egy tekercs átmérője közel 500 milliméter, ára 9652 forint. Ezt az olasz terméket a hivatalos leírás szerint a következő célokra használják: „Kerítésekhez és egyéb határolóeszközökhöz használt drót, amelyből szabályos térközönként hegyes drótvégek, pengék állnak ki, fizikai akadályt képezve és akár súlyos sérüléseket is okozva azoknak, akik át akarnak törni az ezzel az eszközzel védett sávon. Nagyobb kiterjedésű, illetve újonnan kijelölt és elkerített mezőgazdasági területek védelmére használják, de veszélyesebb területeken lakóépületek, telepek védelmét is segíti, Főként az állattenyésztők kedvelik. A szögesdrótot és a pengésdrótot katonai és polgári célokra egyaránt használják.”
Fotó: Szegedi Kattintós
A fenti képen az egy évvel ezelőtti állapot látszik. A határszakaszon akkor még nem készült el az úgynevezett okoskerítés, de a pengés kerítésnek több szintjét is egymásra helyezték. Ez annyit tesz, hogy több száz kilométer pengékkel felszerelt huzalt használtak akkor még határvédelemre. Ezen a részen négy réteget számolhatunk, így ha máshol még ennél is magasabbra akarták emelni a pengéket, akkor ez hihetetlen nagy mennyiséget jelent. Ma nyoma sincs ezeknek a méregdrága eszközöknek, melyek kétségtelenül könnyen elbonthatók, ám ebben az ipari mennyiségben nemcsak elszállítani kellett, de tárolni is muszáj valahol. Nem bukkantunk egyelőre olyan hirdetésre, hogy pengés kerítés nagy tételben kedvezményes áron vásárolható, így csak arra tudunk gondolni, hogy Szijjártó Péter valamelyik közép-ázsiai útján eladta ezt a mennyiséget valamelyik helyi diktátornak. Mert ahogy egy dakota közmondás fogalmaz: „Ami háborúban kevés, az békében sok, vagyis ne vegyél annál több puskát, mint amennyi harcosod van.”
